Ha egy kvízjátékban meg kellene jelölni, hogy mikor készült az első mobiltelefon, 2003-ban, 1998-ban, 1979-ben vagy 1972-ben, mit válaszolnának?

Rudy Krolopp 1972-ben hozta létre az első, féltégla-méretű, akkor még felfoghatatlan előnyökkel járó, első mobil kommunikációs eszközt, amely húsz-harminc év elteltével alapvetően átértelmezte a kommunikáció fogalmát, és új kultúrát teremtett.

A WAP-tól az UMTS-ig

A mobil eszközök (is) hozták el a sokak által oly szívesen emlegetett „felgyorsult világot”, a nonstop elérhetőséget. Azt, hogy az azonnali megkeresések és feladatok lassan uralják életünket.

Magyarországon 1993 óta vesz minket körül a térerő, és a tíz év alatt majdnem 7,5 millióra nőtt a mobiltelefont használók száma. A szolgáltatások bővülésével több mint két éve belépett életünkbe és egyre népszerűbb a WAP, a mobiltelefonon elérhető internet. Megjelent azután a GPRS is, amely időkorlátok nélkül teremt folyamatos kapcsolatot, végül az MMS. A mobilon kapott képes üzenteket nézegetve ma már egyre kevesebben kérdezik meg, mit is jelentenek ezek mozaikszavak. Igaz, máris jön a következő rejtvény, az EDGE, a WLAN, az UMTS…

A készülékgyártók marketingesei nemhiába ösztönzik az embereket tetszetős életstílust sugalló kampányokkal az impulzusvásárlásokra, de már azoknak a száma is egyre nő, akik a mobiltelefon kiválasztásánál arra figyelnek, van-e benne kamera vagy videofelvevő. Lassan az üzleti életben sem nyílik tágra a szeme senkinek, ha a partner infrán vagy Bluetooth-on küldi át névjegyét.

Önkifejezés másképp

A mobiloperátorok a szolgáltatások fejlesztésével, a -designerek pedig egyre kreatívabb, sokszor őrült ötleteikkel osztják ketté a mobilinformációs társadalmat. Mert vannak, akik inkább okos, mindentudó telefont szeretnének, másoknak meg az a fontos, hogy menjen a szemük színéhez.

Közel két éve jelentek meg az első mobiltelefon-ékszer hibridek. A funkcionalitás ezeknél teljesen háttérbe szorul, és elsősorban a design és az életérzés az, amit sok esetben súlyos százezrekkel is megfizetnek a vásárlók. Ma már a titánborítású készülékektől a plüssházig szinte minden fellelhető a kínálatban.

A valamikor faipari cégként indult Nokia a világon elsőként rukkolt elő exkluzív, szinte elérhetetlen árú modellekkel. A Vertu névre hallgató készülékért például akár négymillió forintot is elkérnek, igaz, tulajdonosa választhat: tizennyolc karátos aranyból, acélból, titániumból vagy netán platinából készüljön-e. A gyártó ezeknek a vásárlóknak nonstop ügyfélszolgálatot és tudakozót tart fenn.

A Siemens közel egy éve mutatta be a szintén fashion kategóriás Xelibri szériát, azokat a felhasználókat megcélozva, akiknek a megjelenés a fontos. Emellett számos távol-keleti gyártó vonultatott fel már karórába, tollba épített mobilkészüléket, amelyek azonban a használhatóságukat és szolgáltatásaikat illetően a hat-hét évvel ezelőtti típusokhoz hasonlíthatók.

Szépülő kiegészítők

A „fejezd ki önmagad!” felszólításra hódítani kezdtek a cserélhető előlapos készülékek, majd utánuk a cserélhető operátorlogók, csengőhangok, amelyekre külön üzletág alakult. Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy a hétköznapinak látszó kulcstartó, toll vagy kitűző, bejövő híváskor elkezd villogni, és azon sem csodálkozunk, hogy az emberek az utcán, az autóban titkosügynökként járnak-kelnek, fülükben a headsettel.

Mert sokakat boldogít a James Bond-érzés, amióta világszerte terjednek a vezeték nélküli adatátviteli szabványok. A kezdetben egy mobiltelefon áráért kapható, de ma már 20-30 ezer forintért hozzáférhető vezeték nélküli eszközök között a fülbe csúsztatható, kis gomb méretű szerkezetektől a ráakasztható „ügyfélszolgálatos” fejhallgatókig szinte minden termékváltozat fellelhető, és egyre extravagánsabb kivitelben.

További kiegészítő a digitális kaleidoszkóp, amiből az idén szeptemberben a Nokia mutatta be Imagewear nevű termékcsoportját. Ezek elsősorban a mobiltelefonnal készített vagy letöltött színes képek tárolását és megmutatását teszik lehetővé. Az Európában, az Egyesült Államokban, és egyes távol-keleti piacokon is csak 2004-től kapható termékek vagy infravörös kapcsolaton át, vagy számítógépről fogadják a képeket, amelyeket aztán a nyakba akasztott vagy karkötőként hordott medálból egy-kettőre elővarázsolhatunk.

Mit hoz még a jövő?

Egy realitásra intő adat a jelenből: Magyarországon októberben először mérséklődött a mobileladások üteme, és csökkenni kezdett az aktív SIM kártyák száma. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy telítődött a piac. Az operátorok tehát egyre összetettebb és csábítóbb szolgáltatásokkal, a gyártók pedig egyre exkluzívabb termékeikkel próbálják rábírni majd a vevőket immár a minőségi cserékre.