Mobil a szélben

A mobiltelefon napjaink egyik meghatározó kommunikációs platformja. Ha a mobilkommunikációhoz fűződő energiafelhasználást nézzük, nem gondolhatunk kizárólag a készülékek akkumulátoraira, takarékosság címén pedig azok újrafelhasználására. A mobiltelefonok külső, javarészt műanyag borításának gyártósorai, az akkumulátor-előállító berendezések és a hálózati elemek energiaellátása mind-mind nem nélkülözheti az elektromos áramot. Elektromos energiával működnek a mobilhálózatok alközpontjai, az átvivő berendezések, az egyes bázisállomások (tornyok) is, egy esetleges globális természeti katasztrófa esetén pedig nincs esély életben maradásukra.

Szélenergia: a végkészülékektől a hálózati infrastruktúráig

A szél, illetve annak energiája kétélű fegyver. Míg világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a szélenergia hasznosítása iránt, addig egyre több kontinensen és országban ugyanezen természeti erő pusztítását szenvedik. Egészen friss ötlet alapján dolgoznak a szélenergiával működő mobiltornyok létrehozásán is, ám ezek működése addig garantált, amíg a szél sebessége el nem éri azt a kritikus határt, ami akár a torony ledöntéséhez is elég. A mobilhálózati tornyok tetejére rakott mini szélerőművet Afrikában tesztelik, igaz, itt az infrastruktúra hiánya adta az ötletet a fejlesztőknek, és nem az alternatív megoldás keresése a meglévők mellett. Alig egy hónapja adták át a WinAfrique nevű cég által tervezett és építtetett első hibrid meghajtású állomást. Ez szélenergiát használ az egyes tornyok energiaellátására, szélcsendkor pedig - energiatárolók segítségével - dízelturbinával biztosítja a folyamatos működést. Az úttörő rendszer sikerét mi sem jellemzi jobban, mint hogy a bemutatást után pár nappal Kenya legnagyobb szolgáltatója, a Safaricom és a Celtel szerződést is kötött a WinAfrique-kal a 7,5 kilowattos turbinákkal felszerelt, 24 méter magas tornyok szállítására.

Húzzuk ki a konnektorból a mobiltöltőt!

A Nokia legújabb mobiljai a világon elsőként már arra is figyelmeztetnek, hogy a telefon feltöltése után ki kell húzni a töltőt a konnektorból, mert feleslegesen fogyasztja az áramot. Kirsi Sormunen, a cég környezetvédelmi részlegének alelnöke szerint nagyjából a mobiltelefonok által felhasznált energia kétharmada veszik el, ha a töltőt nem húzzák ki a hálózatból akkor, amikor a telefon feltöltődött. A pazarlás elkerülését szolgálják a mobiltulajdonost figyelmeztető jelzések, továbbá hogy a Nokia a töltők energiafelhasználását a lehető legalacsonyabbra kívánja csökkenteni. Ambiciózus célja, hogy 2010-re a feleslegesen bedugva hagyott töltők áramfelvételét felére csökkenti. Az első riasztós telefonok, a Nokia 1200, 1208 és 1650 a fejlődő országok piacaira készültek, ahol várhatóan nagy mennyiségben értékesítik őket.

Az elmúlt tizenöt évben a mobilkészülékek energiafelhasználása - az egyre nagyobb színes kijelző és a 3G hálózatok elterjedésével - a többszörösére növekedett, érthető tehát, hogy - elsősorban a közel-keleti - gyártók új megoldásokat keresnek arra is, hogy az akkumulátorokat megújuló forrásokból származó energiával töltsék fel. Japánban az egyik taxivállalat teszteli például azt a megoldást, mely a gépkocsik tetején elhelyezett szélturbinák segítségével tölti fel a mobileszközt, a fel nem használt energiát pedig az autó akkumulátorában tárolja. A szélenergia mobiliparban való hasznosításában már Európában is látnak fantáziát: alig egy hónapja a nagy-britanniai Glastonbury fesztiválon mutatták be az első szélenergiával működő mobiltöltő prototípusát.

Napelemes mobiltelefon

A szél mellett a másik nyilvánvaló alternatíva a mobilkommunikációban is a napenergia felhasználása. 2005-ben elsőként a Vodafone kínált napelemes töltőket a mobiltelefonok, PDA-k, egyéb hordozható mobileszközök feltöltésére Hollandiában, Görögországban, majd Spanyolországban. Itthon azóta sem népszerűsítik ezeket a termékeket, Kínában viszont már idén márciustól forgalmazzák a mini napkollektorokkal ellátott mobiltelefont, amely 40 perces "napoztatás" után 20-25 perces beszélgetési időt engedélyez. A fényérzékelő cellák mintegy 4 négyzetcentiméter területen borítják be a telefont, melynek a vészhíváshoz akár öt gyertya fénye is elegendő.

Hálózati eszközök terén - például a mobiltornyok energiaellátásában - napelemes megoldást még nem láttunk, vélhetően a megoldás költség- és időigényessége miatt. Igen sokba kerül a mobiltornyok napkollektoraival nyert energia tárolása, és a szolgáltatóknak minden egyes állomás esetében újra tárgyalniuk kell a lakossággal az új eszközök felszerelésének engedélyezéséről is. Az állam tehát ahelyett, hogy a mobilkommunikációs szektorból a licencdíjakon keresztül mesterségesen kivonná a tőkét, az egyes társasházak, templomok tetején lévő mobiltornyok napkollektorainak közös, lakossággal együttműködő felhasználásában kereshetné a megoldást...

Véleményvezér