Európa legjobb szórakoztatóelektronikai csúcsmodelljeit kitüntető díjat ítél oda minden évben az EISA – European Imaging and Sound Association –, mely húsz ország negyven vezető hifi-, video-, házimozi- és fotószaklapját tömörítő szervezet. Az idén négy kategóriában (fotó, audió, videó, házimozi) 38 győztest hirdettek ki. A díjazottak közül Bartha Sándor, a BaSys Magyarország Kft. igazgatója, a Pioneer és a Bose hazai forgalmazója a 2000–2001. esztendő legjobb videovetítőjét emeli ki, a Sony VPL-VW10HT-t a változtatható fényerejű lámpával; az évezredforduló legjobb plazmatelevízióját, a Panasonic TH-42PW3E/B típusú készülékét; és nem utolsósorban a Pioneer PRD-W739-et, a legjobbnak minősített audiofelvevőt, amivel a gyártó olyan megoldást kínál kedvenc dalaink rögzítésére, amelyet azok is egyszerűen tudnak kezelni, akik még sohasem használtak CD-írót. Bartha Sándorral a szórakoztatóelektronika hazai piacáról beszélgettünk.

– Milyen a kínálat Magyarországon Európa szórakoztatóipari nagyhatalmaihoz képest?

– Ma már nincs szégyellnivalónk, egyedül a pénztárcánk dönti el, melyik terméket vásároljuk meg a bőséges kínálatból. Talán a sokévi várakozás, talán a technika szeretete, az igényesség, a szakértelem játszik közre abban, hogy némelyik volt szocialista országban több plazmatelevíziót adtak el az elmúlt években, mint például Ausztriában.

– Kik igénylik elsősorban a csúcstechnológiát?

– Az anyagi lehetőségeihez mérten mindenki a lehető legjobb minőségű terméket igyekszik megvásárolni. Persze elképesztő különbség van a termékek árai között, de mindenki találhat az igényeinek és a lehetőségeinek megfelelő terméket, hiszen kapható harmincezer forintos televízió és négy és félmilliós plazmatévé is. S ha ezt kiegészítjük hozzá való erősítővel és hangszórókkal, könnyen hatmilliónál vagyunk. De ezekre is van igény, havonta gazdára talál néhány ilyen rendszer. A közhiedelemmel ellentétben egyébként nemcsak akciófilmeket lehet nézni a házimozin, hanem például olyan természetfilmeket is, hogy az embernek a hideg futkos a hátán. Továbbá dzsesszt, klasszikus zenét hallgat az ember a zene gyönyörűségéért, hifi minőségben, hiszen ez a hangzás pótolja az élő művészi játék élvezetét.

– Ön egy ismert, népzenét játszó együttesben muzsikált. De az átlagfül érzi-e a minőségi különbséget két hifi között?

– Érzi. Házimozi- és hifibemutatót tartottunk nemrég, és a jó negyedórás showt DVD-koncertfelvétellel zártuk. Már kinyitottuk az ajtókat, felkapcsoltuk a villanyokat, de senki nem mozdult a helyéről, megvárták az utolsó hangokat is, pedig nemcsak szakemberek, hanem az üzletközpontban sétálgatók is részt vettek a bemutatón. A jó képet és a jó hangot mindenki értékeli. Háromszázezer forint körül már össze lehet állítani egy jól működő házimozit, s aki megtapasztalta, nehezen tud szabadulni tőle.

– Leszámítva a kisszériás high-end termékeket, amely rossz nyelvek szerint csak szenvedélybetegeknek és gyűjtőknek készül, a szórakoztatóelektronikai ipar csúcsa jelenleg a házimozi?

– Ne bántsuk a kisszériás szórakoztatóipari termékeket kedvelőket, mert sok igazság van abban, amit mondanak. Egy hagyományos és egy általuk használt hangszórókábel között is hallható a különbség. A CD-k és a jó mikrofonnal rögzített hanglemezek közötti minőségi különbséget szintén hallani lehet. Sajnos, a CD adatmennyiségének határt kell szabni, egy jó hanglemez viszont teljesebben, majdnem tökéletesen képes visszaadni az elhangzottakat. Ipari felhasználásra nem készülhetnek egyedi termékek. Az emberek szeretnek számítógépen tévét nézni, és tévén internetezni. Szeretik, ha a fényképezőgépüket össze tudják kapcsolni az internettel, és szeretnék, ha a család fontos eseményeit DVD-n nézhetnék, s nyugodtak lehetnének, hogy a videoszalagon rögzített kedves emlékek nem adják át magukat az enyészetnek. Van egyébként olyan DVD-játszó, amelyen házilag gyártott CD-k is lejátszhatók. Jövőre Magyarországon is kapható lesz házi DVD-felvevő. A Japánban már kapható első ilyen készülék ára 850 ezer–1 millió forintnak felel meg: 2500–3000 dollár, de itt is árcsökkenés várható. A házimozinak egyébként különböző változatai vannak a sztereótól a Dolby-Prologicon (analóg, öt hangszórós) és Dolby digitálison (öt plusz egy hangszórós, a plusz egy a basszusláda) át a valóban csúcsot jelentő THX-ig (hét plusz egy hangszórós). A hihetetlen technikai fejlődésnek van egy óriási előnye is a fogyasztó szempontjából: Európa legjobb házimozirendszere például az eredeti áránál már 40-50 százalékkal olcsóbban kapható.

P. H. G.