Ma úgy tűnik, hogy december 23-án csak jogszabály szerint kezdődik meg a verseny, a gyakorlatban nem. Ma még nyugodt a távközlési piac. Látszólag. A felszín alatt azonban már folyik a készülődés. A tévében a Matáv madarai meggyőzően csiripelik, hogy december 23-ától már más szárnyasok is felülhetnek melléjük, és ezt ők alig várják. Azt azonban nem hirdetik, hogy kinek mennyi hely jut majd a viszonylag rövid és keskeny dróton. Sőt! Miután a Hírközlési Főfelügyelet november végén nem fogadta el a domináns szolgáltató ajánlatát arról, hogy milyen feltételekkel adja bérbe a hálózatát, idén már – hiába állnak készen mások a startra – biztos, hogy nem lesz verseny.

Ne legyen vesztes, de…

Az elfogadott távközlési törvény koncepciója jó – vélik a szakértők –, de a törvény kitűzött céljainak tényleges érvényre jutása szempontjából nagyon sok múlik a háttérjogszabályokon is, amelyek megalkotása még hátra van. Ezenkívül sok függ attól is, hogy a szolgáltatók hogyan fogják kihasználni a lehetőségeket, illetve attól, hogy a felhasználók például élnek-e a változtatás jogával. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a liberalizációs folyamatban nem cél, hogy a Matáv ennek a vesztese legyen, de az sem, hogy a nyertese, az azonban követelmény, hogy veszítsen pozíciójából.

A nemzetközi példák tapasztalatai szerint az ex-domináns vezetékes szolgáltató a liberalizált környezetben sem veszíti el 20–25 százaléknál nagyobb részben a piacát. Bár a verseny részben áthelyeződik a vezetékes és a mobil távközlés színterére, és a szolgáltatások helyettesíthetők is, de a domináns szolgáltatók majdnem minden országban elsőként jelentek meg, illetve vásároltak frekvenciát a mobilpiacon. Nálunk a Matáv-csoporthoz tartozó Westelen keresztül érvényesül ez a jelenség.

Ugrásra készen

Bár sokat nem lehet tudni arról, hogy az egyes szolgáltatók mit terveznek a liberalizáció másnapjától, érezhetően ugrásra készen várnak. Miként az is jól látszik, hogy hol lesz élesebb és kevésbé éles piaci verseny. Ha felröppen egy hír, hogy a Matáv megszünteti a kedvezményes internettarifát, az alternatívok máris kész stratégiával rendelkeznek a keletkezett rés betöltésére. Még akkor is, ha később a most még domináns szolgáltató cáfolja a hírt.
Néhány alternatív szolgáltató hallgat, mások azonban – a Matávval egyszerre – már megkezdték kampányukat. A PanTel például a VoIP technológiára (erről lásd cikkünk a novemberi számunkban!) összpontosít, és elsősorban a vállalati előfizetőket próbálja már most magához csalogatni az IP hálózatán lebonyolított nemzetközi és belföldi távhívásokra, továbbá mobilhívásokra akciós díjcsomagot vezet be. Az UPC pedig a szélessávú internettel (chello) késztette máris versenyre a Matávot, hogy az ADSL-szolgáltatást bevezesse. Úgy hírlik, a ma még elsősorban a kábeltévéről ismert szolgáltató a liberalizációt követően egy csomagban – és olcsóbban – szeretné ajánlani a telefon-, a kábeltévé- és internetszolgáltatást. A Vivendi készen áll a hangversenyre – hirdeti a szolgáltató tévéreklámja –, amely kiterjedt optikai kábelhálózata, regionális és helyi szolgáltatási központjai, valamint irodái révén talán a legesélyesebb arra, hogy elsőként beleszóljon a lakossági piac újraosztásába.

Néhány biztosnak tűnő pont

A sok találgatás, esélylatolgatás mellett van néhány biztosnak tűnő pont is: a piaci szereplők számában nem várható növekedés, a verseny így elsősorban a belföldi és nemzetközi távolsági hívások, valamint az internet területén éleződik ki, miközben a helyi hívások piacának megszerzéséért nem valószínű, hogy öldöklő harc indulna. A monopolszolgáltató bizonyos előnyeit a liberalizáció sem tudja azonnal eltüntetni. A helyi hurok szabaddá tételével a versenytársak ugyan elérhetik az előfizetőket, de attól még a költséges központokkal és más infrastruktúrával nekik kell rendelkezniük. És a megtérülés a helyi hívások tarifáiból kétséges, mintahogyan a domináns szolgáltató árstruktúrájában is a belföldi és a nemzetközi távolsági hívások ára keresztfinanszírozza a helyi hívásokon elszenvedett veszteséget. Mivel a Matáv a liberalizációt követően éppen a jövedelmezőbb ágazatban szenvedi el a piacvesztést, egy átlagos lakossági előfizetőnek – aki elsősorban a versenynek kevésbé kitett lokális beszélgetésekre használja a vezetékes telefont – nemhogy nem csökken, de akár emelkedhet is a telefonszámlája.