Az MFB 2007-től továbbfejlesztette a 2003-2008-as időszakra kialakított stratégiáját, hiszen az abban megfogalmazott célok és alapelvek mostanra teljesültek. Nyártól a hazai vállalkozások már egy aktualizált, a jelen kihívásaira válaszoló kedvezményes hitelmechanizmussal találkoznak. Az új stratégia elkészítésének előrehozatalát több külső és belső tényező is motiválta.

- 2007-re megváltoztak a MFB működési feltételei egyrészt a nemzetközi vállalkozói és gazdasági-regulációs környezet változásai, másrészt az ország EU-tagsága, illetve a belső makrogazdasági folyamatok következtében. Miközben Magyarországon ma az uniós tagság miatt is a korábbinál erőteljesebben érvényesülnek a szabad tőke- és árupiaci mozgásokból eredő külpiaci folyamatok, a tagságnak van számos közvetett hatása is. Az egyik, hogy az uniós támogatások minden eddiginél nagyobb, számításaink szerint az összes magyar beruházás körülbelül hat százalékát elérő, gazdaságfejlesztési forrást jelentenek. A szinergiamechanizmusok révén - úgy gondolom - ez hosszú távon növeli az MFB-hitelek iránti keresletet is, még akkor is, ha rövid távon esetleg a piaci forrásoktól a vissza nem térítendő uniós források felé tereli a fejlesztési projekteket. Szintén a fejlesztési hitelek irányába hatnak az unió átalakított támogatáspolitikájában szereplő, a korábbinál magasabb vállalkozói önrész, illetve a küszöbértékre vonatkozó hazai elképzelések.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szabad tőkepiacok hatására mára rendkívüli módon megerősödött a fejlesztési piaci verseny az egész világon. Ehhez az átalakult pénz- és bankpiachoz is alkalmazkodnia kell az MFB-nek, jóllehet speciális pénzintézetként nem versenytársa, hanem inkább partnere a kereskedelmi bankoknak. Maguk a fejlesztési források azonban egy piacon versenyeznek. Egyrészt a fejlesztési bank nemzetközi pénzpiaci és szabályozási lehetőségeit kihasználva igyekszünk a lehető legkedvezőbb költségű forrásokat hosszú távon a hazai fejlesztésekbe átcsoportosítani. Másrészt miután az MFB az amúgy is kedvezményes kamatokat csökkenteni nem tudja, a termékalkotási stratégiánkkal válaszolhatunk a megváltozott helyzetre. A stratégia alakítására, a fejlesztési források iránti keresletre mindezek mellett természetesen a makrogazdasági stabilizációs folyamatok is hatással vannak, illetve a megújult stratégiában már figyelembe kell venni azt is, hogy az euró majdani bevezetése átalakítja a hazai pénzpiacot.

A külső hatások legjelentősebb eleme a 2007-ben életbe lépett, a következő hétéves időszakot meghatározó EU-költségvetés, valamint az a tény, hogy az Európai Bizottság újraszabályozta az uniós támogatások teljes rendszerét. Született egy új konstrukció is JEREMIE néven, amelyben az egyes országok meghatározott célokra üzleti alapon adhatják tovább a vállalatok számára az európai uniós forrásokat. Az ehhez szükséges holdingalap működtetését az MFB 2006-ban létrehozott százszázalékos leányvállalata, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. végzi.

- Elképzelhető, hogy Magyarország lesz az első uniós tagország, ahol a JEREMIE, az EU új elveken nyugvó támogatási modellje működő projektté válik az MFB erre a célra létrehozott leányvállalatán keresztül. Miben tér el a JEREMIE az eddigi uniós forrásoktól?

- Az uniós programok nagy része vissza nem térítendő támogatás, amelyet az egyes tagországok kapnak és oszthatnak el meghatározott célokra. A támogatáspolitikát szabályozó új direktíva azt mondja, hogy a pénz egy bizonyos hányadát a tagországok üzleti alapokon adhatják tovább meghatározott célokkal: egy alapon keresztül végezhetnek kockázati tőke jellegű befektetéseket, nyújthatnak mikrohiteleket, vagy fordíthatják hitelgaranciákra. A JEREMIE működési mechanizmusa nagyon leegyszerűsítve a Marshall-segélyre hasonlít: az államok segélyként kapják, és támogatott üzleti alapon adják az üzleti szférának. Vagyis ez már visszatérítendő uniós támogatás, amely az állam számára újratermelődő, folyamatosan kihelyezhető forrást képez. Előreláthatóan Magyarország 150 milliárd forintot különít el a JEREMIE-re, és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-n mint az MFB százszázalékos leányvállalata által létrehozott holdingalapon keresztül történnek majd a kihelyezések. A struktúrát az uniónak kell jóváhagynia.

#page#

- Egy hároméves konzultációs folyamat eredményeképpen az Európai Unióban a 2007-es költségvetéshez kapcsolódóan a versenypolitika és az állami támogatáspolitika teljes célrendszerét újrafogalmazták a lisszaboni célokhoz és a már említett átalakult gazdasági feltételekhez igazodva. Az új feltételek kialakításában az MFB az Állami Bankok Európai Szövetsége (EAPB) révén nagyon aktív szakmai szerepet vállalt. Mik a változás legfőbb elemei a már említett JEREMIE mellett?

- Az unió egyik alapfeltétele, hogy a bármilyen formában nyújtott nemzeti állami támogatások ne befolyásolják a tagországok közötti kereskedelmet, és ne torzítsák a versenyviszonyokat. Ennek érdekében is három olyan nagy csoportját különítik el a közvetlen vagy közvetett állami szerepvállalással is nyújtott támogatásoknak, amelyek révén gyakorlatilag bizottsági engedélyezés nélkül is ösztönözni lehet a fejlesztéseket, beruházásokat. Ezek a de minimis, azaz csekély összegű állami támogatások, a csoportmentesítés rendszerébe foglalt és egy-egy funkcióra vonatkozó, úgynevezett horizontális támogatások, és idetartoznak a kockázati tőkeberuházásokra vonatkozó szabályok is. A legjelentősebb változás, hogy a de minimis kategóriába sorolt állami támogatások támogatástartalma 2007. január 1-jétől a korábbi százezer euróról kétszázezerre emelkedett. Ez jelenleg mintegy 600 millió forint körüli támogatott MFB-hitel nyújtását teszi lehetővé a korábbi mintegy 250 millió forint helyett. Az uniós támogatási alapelvek átalakítása során azonban felmerült, hogy a transzparens támogatások köréből kizárnák a kamattámogatásokat. Ez azt jelentette volna, hogy a piaci kamatok és a hitel tényleges kamattartalma közötti különbség helyett a teljes kihelyezett összeg esik a de minimis hatálya alá. Azaz ebben az esetben a korábbi 250 millió forintos és a végül elfogadott szabályozás szerinti 600 millió forint körüli MFB-hitel helyett ebben a konstrukcióban mindössze 25 millió forinthoz juthattak volna a vállalkozások. Szerencsére a szakmai érveink kellően hatásosak voltak, és az Európai Bizottság is egyetértett velük. Így a korábbinál is kedvezőbb szabályozás alakult ki, ami a piaci alapú kedvezményes fejlesztési források szerepét növelheti. Szintén változás, hogy a de minimis keretében most már mezőgazdasági termékfeldolgozás, értékesítés és marketing céljára is felvehető támogatás, miközben bár nagyon kis abszolút értékre - 6000 euró támogatástartalom -, de nőtt a speciálisan a mezőgazdasági ágazat számára kialakított de minimis értékhatára is.

Ugyancsak jelentősen bővült az úgynevezett csoportmentességek keretében nyújtható hitelek nagysága és köre is, és talán a legfontosabb változás, hogy az EU új költségvetési periódusában már az úgynevezett regionális támogatások is idetartoznak. A csoportmentesített támogatások rendszerének átalakítása azt is jelenti, hogy mostantól akár két-hárommilliárd forint összegű fejlesztési hiteleket igénylő beruházásokat is lehet kedvező kamatozású fejlesztési hitelekkel finanszírozni. A módosulások harmadik köre pedig, hogy a tőkebefektetések eddigi mechanizmusa egyszerűsödött. Persze mindezek mellett másfajta támogatások is nyújthatóak, de azokat az Európai Unió megfelelő intézményének külön eljárásban engedélyeznie kell.

- Az elmondottak tükrében milyen konkrét változások várhatóak az MFB stratégiájában?

- Az eddiginél is átláthatóbb, az intézményeket funkciók szerint elkülönítő operatív holdingként működő struktúrát hoztunk létre. Az ügyfélnek, ha van egy piacképes fejlesztési elképzelése - függetlenül attól, hogy az ország mely pontján és milyen fejlesztési céllal -, amely megfelel a hatályos törvényeknek, az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, az unió szabályrendszerének és persze a piacnak, akkor az MFB-nek rendelkeznie kell számára a kedvező pénzügyi támogatási konstrukcióval, amit vagy kereskedelmi banki partnerei révén, vagy közvetlenül nyújt. A de minimis szabályrendszerének és az állami támogatások struktúrájának átrendeződése következtében emelkedő keretösszegek teret engednek az eddigieknél magasabb összegű fejlesztési hitelek kihelyezésének is. Ehhez alkalmazkodva júliustól a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramok tartalma megújul és kibővül, a felhasználók számára a jelenleginél is átláthatóbb lesz, ami segíti számukra a választást. Szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a vállalatok nemzetköziesedését elősegítő támogatásokra is, illetve bővül a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatok önrészéhez kínált hitelek köre is.