Nézzük, melyek azok a területek, ahol az eddigi magyar gyakorlaton változtatni kell!

Általános forgalmi adó

Várhatóan felülvizsgálják a teljes kedvezményes és tárgyi adómentes kört, és az eddigiek helyett új mellékletek kerülnek a törvénybe. Az eddig 0 kulccsal adózó termékek átkerülnek az 5 százalékos kulcs alá. Bár elvileg a 0 százalékos adókulcs fenntartása nem lehetséges, van rá példa az unión belül is (Finnországban, Írországban, Nagy-Britanniában többek között élelmiszerekre, gyógyszerkészítményekre, elektromos energiára, Belgiumban és Dániában könyvekre és újságokra használják).

A 12 százalékos kulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások jelentős részét át kell emelni a 25 százalékos kulcs alá. Az ételszolgáltatás, a szilárd tüzelőanyag és a távfűtés a magyar derogációs kérelem alapján átmeneti időre a kedvezményes kulcs alatt maradhatnak. Ezek a változtatások 2002 vége előtt nem várhatók. Később felmerülhet, hogy csökkentik a normál, 25 százalékos kulcsot (ezt mostanában több szakmai érdekképviselet is javasolta), de ez egyelőre túl nagy bevételtől fosztaná meg az államkasszát.

A külföldi adóalanyoknak adható áfa-visszatérítés szabályai nálunk az adóalanyra nézve kedvezőbbek, mint a közösségi előírások. A csatlakozás időpontjában minden bizonnyal módosítják a visszatérítési határidőket és az értékhatárokat.

Jövedéki adó

Várhatóan folytatódik az alkoholtermékek kétféle (jelenleg hektoliter-fokonként 1590, illetve 1375 forintos) adómértékének közelítése, amíg egységessé nem válnak.
A cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és a köztes alkoholtermékek esetében az adó mértékét közelítik a közösségi minimumszinthez; ez például a dohánytermékek esetében 57 százalékos, míg nálunk jelenleg 40 százalék körüli.

A másik sikeresen előterjesztett derogációs kérelmünk alapján lehetőség lesz arra, hogy a házi fogyasztásra szánt gyümölcspálinka bérfőzése esetében 2007 végéig 51 százalékos kedvezményt kapjanak azok a szolgáltatók, amelyek termelése nem haladja meg az évi 200 hektoliternyi tiszta szeszt.
Várható még többek közt minimumadó bevezetése a fűtőolajra, az adóztatott ásványolaj-termékkör szűkítése, a visszaélések megakadályozására szolgáló intézkedések meghozatala, kereskedelmi adóraktárak létrehozása.

Személyi jövedelemadó

A magánszemélyek adóztatása a közösségen belül nem egyeztetett. Míg a római szerződés a közvetett adók esetén kifejezetten rendelkezik a jogkötelezettségről, a közvetlen adóknál csupán irányelveket bocsátanak ki. Annyi már bizonyos, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi vállalkozói adókedvezmények fenntarthatóságát, így a helyiadó-kedvezményeket is.
Bár nincs jogharmonizációs kötelezettségünk, a bírósági döntésekből leszűrhetően felül kell vizsgálni, hogy a magyar személyi jövedelemadó mely szabályai tartalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak állampolgársági alapon történő megkülönböztetésre, illetve a letelepedés szabadságának korlátozására. Az új előírások várhatóan a csatlakozás napjától lesznek érvényben.

Társasági adó

A tagállamok társaságiadó-rendszerei között jelentős eltérések vannak; a mérték általában 30 százalék körüli.
A magyarországi adóztatás versenyképesnek tűnik: alacsony adómérték, általános nemzetközi jogelveknek megfelelő szabályozás. A csatlakozással fokozottabb tőkebeáramlás várható, de megtörténhet, hogy nő a hazai társasági adó mértéke.
Jelentős változás lesz, hogy a csatlakozás pillanatától nem lehet jogot szerezni adókedvezményekre. Az eddig megszerzettek a kifutásukig megmaradnának. Jelenleg a Magyarországon bejegyzett, külföldön tevékenységet végző (off-shore) cégek 3 százalékos társasági adó fizetésére kötelezettek (erről lásd a Piac és Profit 2001/10. számát), ez azonban ellentétes a közösségi rendelkezésekkel. Elképzelhető, hogy e téren is történik változás. A hazai adórendszerben a leányvállalatok osztalékának 20 százalékos forrásadó-terhelése sem konform az EU-szabályozással, mivel ott az anyavállat adózik a konszolidált nyereség után.

Adóigazgatás

A csatlakozás után még hangsúlyosabb szerepet kap az adó- és vámigazgatás. Az illetékeseknek növelniük kell az adóügyi ellenőrzések hatékonyságát. Kulcsfontosságú a tagállamok közötti együttműködés. A belső adóeljárási szabályok azonban lényegében érintetlenül maradnak, hiszen közösségi adó és azt beszedő hatóság nem létezik. Az egyes tagállamok forgalmiadó-bevételük egy részéből járulnak hozzá a közösségi forrásokhoz.

Adóharmonizációs kronológia

1991. A Társulási Megállapodás már rendelkezett az adóharmonizáció szempontjából legfontosabb jogszabályok közelítéséről (67–69. cikkely); a szövegben szereplő „amennyiben lehetséges” kifejezés azonban jelzi, hogy itt – szemben például egyes kereskedelempolitikai kötelezettségekkel – úgynevezett puha kötelezettségről van szó. A megállapodásban meghatározták a jogközelítés területeit is, amely kiterjed a közvetett (áfa és jövedéki adó) és a közvetlen adózásra (szja, társasági adó).

1995. A Fehér Könyvvel az EU igyekezett a csatlakozási folyamatot elősegíteni, ajánlásokat tett, és meghatározta a kulcsfontosságú intézkedéseket.

1997. Az országvéleményt a Társulási Bizottság kérdőívének válaszai alapján állították össze. Az adózásról szóló részben többek között a bevételi struktúráról, az adópolitika szerepéről érdeklődtek, a leglényegesebb kérdések azonban a forgalmi és jövedéki adókat érintették. Az országvélemény adózásról szóló részében azt a következtetést vonták le, hogy ha fennmarad az akkori jogharmonizációs ütem, Magyarország néhány éven belül képes lesz a forgalmi és jövedéki adókra vonatkozó szabályozás átvételére. A társasági adót illetően csak a csatlakozás után látják megvalósíthatónak a közösségi szabályozás átvételét.

1997. A Csatlakozási Partnerség intézményéhez kötődik az Agenda 2000 nevű program. Feladata egyrészt a különböző támogatási formák összefogása, másrészt a pályázók meghatározott program alapján történő felkészítése volt. Az adózást illetően a magyar forgalmi adó további harmonizációjára, valamint az ellenőrzési eljárások megerősítésére hívták fel a figyelmet. Itt írták elő az úgynevezett Nemzeti Programok elkészítését is.

1998. Az útvonaltérkép (Road Map) nevű, egyéni felkészülést elősegítő program stratégiai célokat határozott meg. A jó néhány, adózást érintő követelmény közé tartozik, hogy az érintett adózókat megfelelő időben tájékoztassák a csatlakozás után várható új ellenőrzési eljárásokról és az új bevallási rendszerről.

1998. A csatlakozási tárgyalások hivatalosan március 30-án indultak meg Brüsszelben. Az első szakasz az átvilágításé volt, és annak második részében már kétoldalú tárgyalások folytak, ahol a magyar fél jelezte azokat a területeket, ahol átmeneti mentességet szeretne kérni.

2001. Az adózási fejezetet – a tőke és a munkaerő szabad áramlásáról szóló egyeztetéseken túl – idén nyáron sikerült lezárni. Ez azért is nagy dolog, mert ebben a kényes témában a csatlakozni kívánó országok közül Magyarországnak elsőként sikerült megállapodásra jutnia.