Luxuscikkből tömegtermék

Egy laptop legyen könnyű, könnyen kezelhető, mégis tudjon mindent, amit az asztali számítógépek. Sőt legyen a külseje is vonzó. Komoly és elegáns a férfiaknak, színes és kacér a nőknek, dinamikus és jópofa a fiataloknak. A mobilokhoz hasonlóan cserélhető "előlappal". Ez a jövő? Nem, ez már a jelen.

Drágább, de megéri

A laptopok drágábbak ugyan az asztali PC-knél, de minden felmérés azt igazolja, hogy világszerte ez a piaci szegmens az informatikai szakma legdinamikusabban növekvő területe. Az első hordozható számítógép éppen húsz évvel ezelőtt készült a világ egyik legnagyobb gyártója, a Toshiba szerint náluk - bár más források szerint már 1975-ben létezett egy IBM 5100 nevű hordozható csoda, 20 ezer dollár feletti áron -, s mára luxuscikkből napi használati és tömegtermékké vált. Sőt jövőre itt, Magyarországon is minden harmadik számítógép laptop lesz - derül ki az IDC idén tavasszal készült piaci felméréséből -, és továbbra is az eladások két számjegyű növekedésével lehet számolni. Összehasonlításként: az asztali gépek értékesítése évente hat százalékkal nő majd a következő öt évben. Pedig - teszik hozzá az elemzők - a bázis sem olyan rossz! Ugyanis a magánszemélyek mellett a vállalatok is egyre inkább mobilizálódnak.

A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a hazai elektronikus gazdaság fejlődését. A legutolsó, idén nyári adataik szerint a legalább 5 alkalmazottal rendelkező magyarországi vállalatok 90 százaléka rendelkezik számítógéppel, átlagosan 12-vel, melyből 10,5 darab asztali és 1,4 laptop. Egy másik intézet, a Bell Research kutatása pedig azt mutatta ki, hogy a legalább tíz főt foglalkoztató, mintegy 233 ezer cég közül minden ötödiknek van már hordozható gépe is. Ezen belül azonban a nagyvállalatok több mint kilencven százalékának, a középvállalatok több mint felének, minden negyedik kis- és minden kilencedik mikrovállalkozásnak van legalább egy laptopja. Az idei év eleji adatok szerint összesen mintegy 95 ezer hordozható PC működött a hazai vállalatoknál, ami azóta meghaladta a százezret.

Nem meglepő az összetétel ágazati szempontból: a legtöbb laptopot a bankokban és más pénzügyi vállalatoknál használják, ezután a kereskedelmi cégeknél, míg a legkevesebbet a mezőgazdaságban, az építőiparban és a bányászatban.

Mennyit tudnak?

A már idézett IDC-kutatás másik fontos megállapítása, hogy a magyarországi noteszgép-összeszerelők az elmúlt év során növelni tudták eladásaikat a multinacionális gyártókkal szembeni versenyben. A székesfehérvári Albacomp például tavaly 7300 darabot értékesített itthon, amivel 2003-hoz képest megduplázta az eladásainak számát.

Pedig a laptopok drágábbak az asztali PC-knél - mint írtuk -, de tegyük hozzá: ez a másfélszeres árkülönbség csak két azonos kategóriájú és teljesítményű asztal gép, illetve notebook esetében igaz. Ráadásul akciósan is találhatunk kivételesen jó ajánlatokat. És a laptopok teljesítménye olyan gyorsan növekszik, hogy már nincs érezhető különbség egy asztali és egy mobil PC között. Nem alaptalanul: a processzoruk nagy teljesítményű, képernyőjük nagyméretű LCD (folyadékkristályos), vannak jól bővíthetők (igaz, kétharmadukról ez nem mondható el), és tudásuk elérte az asztali PC-kének szintjét.

A laptopok memóriája akár 2 gigabájt DDR RAM-ra feltornázható, és akár 128 megabájtos videomemóriát is képesek befogadni. De a közelmúltban 100-120 gigabájtos laptop-merevlemezek is piacra kerültek! S már kezdenek elterjedni a kétoldalas írható DVD-t is lejátszó, illetve író, kombinált meghajtók.

Szempontok a vásárláshoz

A szakemberek szerint laptopot minimum 256 megabájt memóriával érdemes vásárolni, de 512 megabájt ajánlott, és jól jön egy CD/DVD combo meghajtó, amely lejátssza a DVD-filmeket és CD-t is ír. Érdemes számításba venni az USB 2.0 kommunikációs portot, és a beépített vezeték nélküli csatolót is (802.11b vagy 802.11g). Ha ezek a jellemzők nincsenek meg a gépben, egy PC-kártyaadapter is segíthet. Ha a vásárlásnál döntő szempont az akkumulátor üzemideje, válasszuk a kisebb képátmérőjű, vékony és könnyű modelleket, amelyekben a legújabb csipek teljesítenek szolgálatot. Egyébként azért ajánlott - ha pénztárcánk engedi - nagyobb képernyős noteszgépet vásárolni, mert kevésbé terheli az emberi szemet. Ha úgy döntünk, hogy megtartjuk asztali gépünket, gondolkozzunk el egy LCD vagy TFT monitor beszerzésén. Az asztali PC-n ugyanis könnyebb dolgozni, sőt, ha mindennap laptopot használunk, ízületi bántalmakat okozhat, mert a kéz, nyak és váll nem tud pihenni. Célravezető tehát esetükben is egeret és külső billentyűzetet használni, még jobb, ha alátétre helyezzük, hogy a csukló írás közben egyenes tartásban maradjon.

Laptop-történelem

Az első gép, amit arra terveztek, hogy mozgatható legyen, valószínűleg az 1975-ben megjelent IBM 5100 Portable volt, 25 kilót nyomott, és nagyon drága volt. Majd az 1980-as évek elején jó néhány programozható gépből kifejlődött az egysoros kijelzővel ellátott számítógép, például a Toshiba Pasopia Mini vagy a Sanyo PHC-8000. 1982 júniusában mutatkozik be az Epson HX-20, már négysoros kijelzővel, és 136 dekára lecsökkent súllyal. Majd 1983-ban jelent meg az USA-ban a Tandy TRS-80 Model 100. Ez volt az utolsó gép, amelynek a szoftverfejlesztésében Bill Gates maga is részt vett. Ugorjunk! 1986 fontos dátum, fordulópont a hordozható számítógépek történetében. Ekkor jelent meg ugyanis az IBM PC Convertible, amely már igazi laptop. Majd 1989-ben piacra került a világ első A/4 méretű notebookja, a Compaq LTE és a másik újdonság, a Poqet PC, amelyet 22x10x2,5 centiméteres méretei miatt már joggal nevezhetünk Handheld PC-nek. Akkumulátorral együtt csupán fél kilogrammot nyomott. 1990-ben jött a Compaq már Intel i386SX processzorral felszerelt notebookot kínálva. S ugorjunk megint: 1994 októberében jelent meg az első mobil Pentium processzor, amely 75 megahertzen működött. A mobil Pentium csipre épült a világ első olyan noteszgépe, amely beépített CD-ROM meghajtót tartalmazott: ez volt az IBM ThinkPad 755 CD. Megint csak kihagyva néhány fejlődési állomást: 1998 tavaszán megjelent az Intel Pentium II mobil változata és a mobil Celeron, egy évre rá pedig a mobil Pentium III, amely elsőként tartalmazta a SpeedStep technológiát. Ennek lényege: akkumulátoros üzem esetén a processzor órajele és feszültsége is lecsökken, energiát takarítva meg. Újabb fejlesztések és bejelentések után 2000 őszén jelent meg a világ első mobil grafikus processzora, ami azt is lehetővé tette a mobil számítógépek felhasználóinak, hogy az asztali gépeket is igénybe vevő valódi 3D grafikus alkalmazásokat futtassanak rajta, megfelelő sebességgel. 2001 novemberében rendkívül furcsa trend indult a notebookpiacon: több nagy tajvani gyártó dobott piacra asztali gépekbe szánt processzorral szerelt noteszgépeket. Ennek oka, hogy a mobil változatok lényegesen drágábbak, mint az asztaliak. Rövidesen a HP, a DELL és a Toshiba is követte a példát. Az asztali processzorra épülő noteszek főként azok körében népszerűek, akik igénylik a hordozhatóságot, de gépüket hálózatról használják, azaz nem igénylik a hosszú akkumulátoros üzemidőt. Egyes becslések szerint az asztali processzoros notebookok ma már a piac mintegy 10 százalékát teszik ki. 2002 tavaszán került forgalomba az Intel Pentium 4 processzor mobil változata, és októberben kerültek piacra a világ első olyan notebookjai, amely beépített DVD-írót tartalmaztak. 2003 márciusára a notebook-teljesítmények behozták az asztali PC-től számított lemaradást. Az új, nagy teljesítményű processzorok - Pentium M, Athlon 64, új Pentium 4-változatok - megjelenése nyomán egyre több a nagy számítási teljesítményt igénylő feladatokra, játékok, multimédiás alkalmazások futtatására kifejlesztett gép.