Az Európai Unióban már a kilencvenes években megvalósult a diszkriminációtól mentes egységes piac, amelynek május 1-jétől Magyarország is résztvevője lesz. Tény, hogy az uniós tagságra való felkészülés évei alatt a közösségi jogrend számos elemét már átvettük, és 2002 decemberéig – a közlekedési fejezet lezárásának időpontjáig – a közlekedésre vonatkozó jogszabályok háromnegyedét harmonizáltuk. Az uniós rendeletek alkalmazása azonban csak a tagállammá válás pillanatától kötelező.

De ha ez így van, akkor mi a magyarázata a tagállamokban eltérő gépjárműadóknak vagy úthasználati díjaknak? Az, hogy az uniós irányelvek a nemzeti irányító hatóságoknak szólnak, és kereteket szabnak meg. A tételes szabályok megalkotását azonban nemzeti hatáskörbe utalják. A közösségi irányelv határozza meg például, hogy mekkora legyen a gépjárműadó minimális szintje, a konkrét adó mértékét azonban a nemzeti hatáskörben meghozott jogszabály.

Hazai, módosított rendeletek

Magyarországon a fuvarpiac szabályozásának alaprendelete a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) számú MT rendelet, amelynek jogalapja az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről. A rendelet sokszoros módosítással ugyan, de a mai napig hatályos.

2001-ben, az uniós csatlakozás időpontjának ismertté válásakor került sor a szakmába való bejutás új szabályozására mind az áru-, mind a személyszállításban. A korábbi hazai rendben ugyanis az áru- és személyszállítás nem azonos jogi elbírálás alá esett. Míg az árufuvarozói vállalkozás indítását korábban is vállalkozói képesítéshez kötötték, addig a személyszállító vállalkozókkal szemben semmiféle követelményt nem támasztottak, így szakmai alkalmasságot igazoló vizsgakötelezettséget sem írtak elő számukra.

Ez a kétféle mérce gyakran volt feszültségek forrása. A megoldást a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 14/2001. (IV. 20.) számú rendelet, illetve az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) számú rendelet hozta. Ezek a jogszabályok, tekintettel a nemzeti sajátosságainkra, még tartalmaztak ugyan eltéréseket, ám már az unió által megengedett kereteken belül. Előbbit legutóbb a 21/2004. számú GKM-, utóbbit a 22/2004. számú GKM-rendelet módosította, immár megszüntetve a különbségeket.

Szigorúbb a hazai szabályozás

Az uniós irányelv a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó, illetve – a vezetőt is beleértve – kilencnél több személy szállítására alkalmas gépjárműveket üzemeltető vállalkozásokra terjed ki. A magyar változat szigorúbb, mert már a 3,5 tonna alatti össztömegű járműveket üzemeltető vállalkozásokra is vonatkozik. A magyar jogalkotók célja az volt, hogy egyrészt a hitelből működő, tőkével nem rendelkező, „luftballon” fuvarozócégek ne léphessenek piacra, másrészt az, hogy az ott lévők tevékenységüknek megfelelő anyagi erővel rendelkezzenek.

Az uniós szabályozás hármas követelményt állít a vállalkozók elé: jó hírnév, megfelelő pénzügyi helyzet és szakmai alkalmasság. A jó hírnév követelményét a fuvarozóvállalkozás vezetőjének és szakmai irányítójának is teljesítenie kell (feltéve persze, ha két külön személyről van szó), míg a szakmai alkalmasságot csak attól várják el, aki ténylegesen irányít. A pénzügyi helyzetre vonatkozó előírás értelemszerűen a vállalkozással szembeni feltétel, s leszögezi, hogy az üzlet beindításához és viteléhez szükséges pénzösszeg mellett az első járműre 9000 euró/2,5 millió forint, minden továbbira 5000 euró/1,4 millió forint tőkével kell rendelkezni.

Korábban merev banki letéti rendszer volt, azonban ma már sokféle módja van a tőke igazolásának (például felelősségbiztosítás, letéti számla, könyvvizsgálói nyilatkozattal alátámasztott vagyoni felmérés). Magyarországon a 3,5 tonna alatti össztömegű járművek esetén elég 40 százalékkal kevesebb tőkével rendelkezni, mert kisebb járművekről van szó. Amelyik vállalkozó mind a három feltételt maradéktalanul teljesíti, május 1-jétől mind belföldi, mind nemzetközi fuvarozásra jogosult lesz.

A közösségi engedély

A piacra lépés szabályozásában a magyar fuvarozók szempontjából leglényegesebb változás, hogy szabadon vállalhatnak munkát az unió bármely két tagállama között, illetve bármelyiken áthaladva. Kivétel a kabotázs (amikor egy külföldi jármű egy másik állam területén végez belföldi fuvarozást), de a jelenleg piacon lévő fuvarozók természetesen folytathatják tevékenységüket belföldön. Megszűnik tehát a nemzetközi árufuvarozói engedélykeret, és eltörlik azt a rendelkezést is, hogy a nemzetközi fuvarozás megkezdése előtt kétéves belföldi fuvarozási gyakorlatra legyen szükség. Az uniós csatlakozáskor azonban automatikusan hatályba lép a közösségi engedélyről szóló rendelet, vagyis hogy nemzetközi viszonylatban csak az dolgozhat a közúti árufuvarozásban és az autóbuszos személyszállításban, akinek van közösségi engedélye, s mindegy, hogy az országhatárt merre lépi át. A közösségi engedély megszünteti az unióban korábban érvényben lévő közlekedési engedélyt is. Összefoglalva: azok a fuvarozók, akik teljesítik a jogszabályi feltételeket, kérelemre megkaphatják a közösségi engedélyt, és részt vehetnek a nemzetközi fuvarozásban.

Könnyebb vizsgakövetelmények?

Az uniós csatlakozás pillanatától megváltoznak a fuvarozó vállalkozások szakmai irányítóival szembeni szakmai követelmények. Eddig kétszintű vizsgát kellett letenniük, külön a belföldi és külön a nemzetközi munkákra. Ám május elsejétől az unión belül már elég lesz egy. Az új feltételeknek megfelelően azonban azok, akik csak belföldi fuvarozást kívánnak végezni, bizonyos témákból felmentést kaphatnak. Ez esetben azonban a tevékenységi engedélyen a nemzetközi fuvarozásra vonatkozó korlátozás is szerepel majd. A nemzetközi fuvarozásra jogosító közösségi engedélyt a magyar vállalkozók a megyei közlekedési felügyeletnél szerezhetik be. Akik már a csatlakozás előtt beadták kérelmeiket, és megfelelnek a feltételeknek, biztosan időben megkapják közösségi engedélyüket.

A közösségi engedély és az új vizsgarend mellett természetesen vannak még új szabályok. Ilyen például a járművezetők feketén történő foglalkoztatásának megakadályozására irányuló, úgynevezett járművezetői igazolvány, amelynek kiváltására akkor van szükség, ha egy magyar fuvarozó nem tagország állampolgárát szeretné járművezetőként alkalmazni.