Az Európai Unió szervezeteivel létrejövő koordináció terhei sokak vállát nyomják majd; elsősorban a külügyi tárca, valamint az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hivatali szervezetének és – az ágazatai felelősség jegyében – a minisztériumoknak a szakembereiét, továbbá a Brüsszelben dolgozó magyar tisztviselőkét, akik 2010-ig 650-en lesznek.

Akik részt vesznek a döntésekben

Idén februárban született kormányrendelet a magyar részvétel általános szabályairól az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében. Eszerint az unióval kötött házasság dolgos-szorgos mindennapjainak kezelésében, a magyar álláspontok kialakításában szerepet kapnak az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, annak szakértői csoportjai, a közigazgatási államtitkári értekezlet, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter. Fontos szerep jut majd a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának, a Miniszterelnöki Hivatalnak, az Igazságügyi Minisztériumnak és a pénzügyi tárcának. A kifutó ISPA és SAPARD program a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala kebelén belül támad fel.

A szervezeti rész tehát rendben is volna, a munka dandárját az elmúlt évtizedben elvégeztük – állítják a megkérdezettek –, a jogharmonizáció sikeres volt. Igaz, olykor nehezen követtük a struktúrát, kormányváltástól függően hivatalok, főhatóságok szűntek meg, ám a dolog működőképes. Ami még fontos: külön uniós hivatalok lényegében nem lesznek.

Ésszerűsítés és feladatátcsoportosítás

A működés mikéntjének megválaszolásához nézzük meg a magyar közigazgatás legfontosabb paramétereit.

A hazai közigazgatási jog egyik legelismertebb szakértője, Szegvári Péter szerint a cél csakis a tagállamként való hatékony működést szolgáló közszolgáltatási rendszer elérése. Ehhez szükséges az OECD átlagához mérten is „felduzzadt” közszektor szerepének és funkcióinak a korszerű követelmények szerinti ésszerűsítése. (A hasonló nagyságú tagállamokban mintegy feleannyian dolgoznak a közigazgatásban.)

Az egyik lehetséges kitörési stratégia a regionális szint kiépítése és a középszintű funkciók megteremtése. E középszint ugyanis a magyar közigazgatási rendszer egyik nagy hiánya. Hosszabb távon – esetleg 2006-ban vagy 2010-ben – már az autonóm regionális önkormányzatok kialakítása, megválasztása szolgálhatna az erős és hatékony, átláthatóan működő közigazgatás alapjainak a megerősítéséhez. Az Európai Unió számára semmiképp sem közömbös– mutat rá Szegvári Péter –, hogy milyen a döntéseinek előkészítését és végrehajtását végző tagállam közigazgatása.

Györkös Péter, a Külügyminisztérium szakértője azt emeli ki, hogy a közigazgatási feladatok bizonyos területeken megsokasodnak, míg másokon elhalnak. Jó példa erre a vámigazgatás: a megszűnő vámhatárok nyugaton és északon tehercsökkenést, a keleti és déli határszakaszokon azonban tehernövekedést jelentenek a vámhatóság számára.

A hazai intézményrendszerben tehát egyfajta feladatátcsoportosítás figyelhető meg majd. Eddig soha nem látott mértékben lesz szükség a koordinációra, hiszen naprakészen tudnunk kell, mi történik az Európai Bizottságban vagy az Európai Parlamentben, továbbá az Európai Unió Tanácsában, az Európai Bíróságon, a Régiók Bizottságában, a Gazdasági és Szociális Bizottságban. Fontos, hogy e szervezetek munkájában minél teljesebb mértékben és minél hatékonyabban vegyünk részt, hiszen nemzeti érdekeink érvényre juttatása csak így válik lehetségessé.

A csatlakozás napjától Magyarországot valamennyi intézmény tekintetében teljes körű, a többi tagállammal egyenlő jogok illetik meg. Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarországnak sokkal több kérdésben kell otthon lennie, hogy megfelelően vegyünk részt a közös döntéshozatalban. Mert például Spanyolország számára kiemelten fontos Latin-Amerika, a belgáknak vagy a franciáknak Közép-Afrika, így mindezen ügyekben mi is naprakészebbé válunk, a tanácskozásokra ugyanis fel kell készülni.

Kényszer a magyar hatóságokon

A konkrét, minisztériumot érintő mindennapi kapcsolatok feltérképezésében Szigetváry Viktor, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) sajtófőnöke volt segítségünkre. A tárca fő kompetenciái: az ifjúság, a sport és a kábítószerügyek. Az ifjúság területével például az unión belül az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága foglalkozik, a döntéseket az Oktatás, Ifjúság és Kultúra Tanácsa hozza meg, amely évente legalább négy alkalommal ül össze a tagállamok illetékes minisztereinek részvételével. Hasonló a struktúra a sport esetében is. A kábítószerügyekkel az Európai Bizottság Bel- és Igazságügyi Főigazgatósága foglalkozik, ezen a területen elsősorban a Bel- és Igazságügyi Tanács rendelkezik döntési hatáskörrel. (A Piac és Profit oknyomozása azt is kiderítette, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács esetében hat magyar minisztérium minősíthető társfelelősnek.)

Több minisztérium szakemberével folytatott eszmecsere után a véleményeket a következőképp szintetizálhatjuk: a teljesítési, az adminisztrációs kényszer jó hatással lesz az ügyviteli átalakulásra. Nagy erővel jelenik meg a közösség részéről egyfajta elvárás, és ez is jó lesz a polgároknak. Amit lehet, érdemes kiszervezni. Minden egyes tárcának elemeznie kell, milyen szervezeti rendben tudja a területén működő szakmai, érdek-képviseleti és civil csoportokat a leghatékonyabban koordinálni, és együttműködni bel- és külföldi közigazgatási szervekkel, következetesen és állhatatosan.

Az Európai Unió Tanácsi Formációi

Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa

Gazdasági és Pénzügyi Tanács

Bel- és Igazságügyi Tanács

Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészség- és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa

Versenyképességi Tanács

Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács

Mezőgazdasági és Halászati Tanács

Környezetvédelmi Tanács

Oktatás, Ifjúság és Kultúra Tanácsa

Velük kell kapcsolatban állni

Európai Bizottság

A végrehajtó hatalmat gyakoroló fő szerv. Székhely: Brüsszel. Tagok száma: 20 biztos – közösségi funkcionárius. A Bizottságba jelenleg az öt legnagyobb tagállam 2-2 főt, a kisebbek 1-1 főt delegálnak. Mandátumuk 5 évre szól, a tagállamok kinevezésével, a Parlament jóváhagyásával. Ülések: heti rendszerességgel.

Európai Parlament

A törvényhozó testület. Székhely: Strasbourg. Tagok száma: jelenleg 626 fő (1979 óta a tagállamok a képviselőket közvetlenül választják, a mandátumok száma a tagállam népességétől függ). A Parlament elnököt és 14 alelnököt választ.

Az Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa

A legfőbb döntéshozó szerv. Székhely: Brüsszel. Tagok: a tagállamok kormányait képviselő szakminiszterek.

Európai Bíróság

Az egyik legfőbb szervként konkrét ügyekben állást foglal, az alapszerződéseket és az EK-jogot értelmezi. Székhely: Luxemburg. Tagok száma: 15 független bíró, akiket a tagállamok választanak meg, az elnököt maguk közül választják 3 éves időszakra. Munkájukat 9 főügyész segíti. Mandátum: 6 év (megújítható). Munkanyelve: francia.

Régiók Bizottsága

A regionális és helyi érdekeket megjelenítő testület. Székhely: Brüsszel. Tagok száma: 222 fő (a tagok jelölése a nemzeti kormányok joga, regionális és helyi szervek képviselőiből), akik az elnököt maguk közül választják, 2 évre.

Gazdasági és Szociális Bizottság

A munkavállalók és munkaadók képviseleti szerveinek tanácskozó fóruma. Székhely: Brüsszel. Tagok száma: 222 fő (tagállamok kinevezésével). Mandátum: 4 év (az időtartam megújítható).

Számvevőszék

Az öt alapintézmény egyike; a közösségi szervek, elsősorban a Bizottság gazdálkodását ellenőrzi. Székhely: Luxemburg. Tagok száma: 15 fő (a tagállamok javaslatára, tanácsi kinevezéssel), elnököt maguk közül választanak 3 évre. Mandátum: 6 év (megújítható).

Európai Központi Bank

Az unió központi bankja. Székhely: Frankfurt. Hivatali szervezete: Kormányzótanács. Tagjai: jegybankelnökök és az Igazgatótanácsa tagjai.

Európai Beruházási Bank

Az EU-tagországok közös bankja. Székhely: Luxemburg. Hivatali szervezete: Kormányzótanács. Tagjai: a tagállamok pénzügyminiszterei.

Európai Ombudsman

Az uniós polgári jogok biztosa. Székhely: Strasbourg. Mandátum: 5 év (az Európai Parlamentével megegyező).

Europol Európai Rendőrségi Hivatal

Központi, koordináló bűnügyi, rendőrségi szervezet. Székhelye: Hága.