Állam az államban, mondhatja a kívülálló, amikor felsejlik előtte: a Közép-dunántúli Régión belül is léteznek szerveződések, az államhoz (is) kötődő, de szinte önjáró programok. Ilyen az, amelyiknek fókuszában a Balaton található, s ilyen az, amelyik a Velencei-tavat és a Vértes hegységet, vagy például a 8-as számú főközlekedési útvonal jobb és bal partjának jövőjét "gondozza".

A magyar tenger helyzetével, sorsával, lehetőségeivel évtizedek óta behatóan foglalkozik a mindenkori kormányzat, éppen ezért nem mellékes, hogy Budapest hétvégi tava, a Velencei mostohább sorsának az elkövetkezendőkben talán vége lesz.

- A Vértes bekapcsolásával a tó és tágabb értelemben vett környezete is sokkal inkább alkalmassá válik komplex térségfejlesztésre - jelentette ki Pintye Ágnes, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal kiemelt térségi programok főosztályának vezetője.

Március közepén került sor arra a konferenciára, amelyiken a Velencei-tó térségével foglalkozó tanács elfogadta a hivatal megbízásából a Vátinál elkészített területfejlesztési programot a tó és a Vértes kiemelt üdülőkörzet javára. A főosztályvezető arra is utalt, hogy nem előzmény nélküli a döntés, 2003-ban ugyanis a kormány a fejlesztés koncepciójára mondott igent, hogy aztán papírra vethessék magát a programot. Kellett azonban a "népi" igen is, 162 helyről, településről származó beleegyezés. Ennek "begyűjtése" és lezárása volt a programértékelő márciusi konferencia.

Két pilléren nyugszik a Vértes és a Velencei-tó programja. A térség ökológiai potenciálját szolgáló - környezetvédelmi eszközöket igénybe vevő - fejlesztéseket hajtanak végre. Elsődlegesen a hiányzó infrastruktúrát építik ki, nem kis részben állami és önkormányzati források bevonásával. A másik pillér nem más, mint gazdaságfejlesztés, de annak - ezt kínálja a térség természeti adottsága - a turisztikai ága.

- A program gyengesége - fejtette ki a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal főosztályvezetője a konferencia résztvevőinek, most pedig lapunk olvasóinak -, hogy kevéssé alapoz a térség vállalkozóinak bekapcsolására, érdekeltté tételére. Nemigen tudni, mi az, ami megmozdítja a tőkét, az üzleti fantáziát. Tény pedig, hogy a térségben komoly a vidékfejlesztési potenciál, de a tájértékeken, tájtradíciókon nyugvó - például az agráriumhoz kötődő - vállalkozások még hiányoznak. A második Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítési időszakának kellős közepén hiba lenne, ha nem jelennének meg kellő súllyal az ágazati fejlesztési elképzelések. A háttértelepülések sokkal erőteljesebb szerepe a turisztikai fejlesztésekben ugyancsak hiányolható, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal ezért azon van, hogy a Közép-Dunántúl Regionális Operatív Programjában - és annak büdzséjében - mégis megjelenjen ez az idegenforgalmi tényező.

Relatív szegénység

Pintye Ágnes elismeri, hogy éppen a közép-dunántúli kiemelt térségek környezetében nem ritka a relatív szegénység sem, a Balaton-felvidéken és a Vértesben is akadnak komoly és tartós munkanélküliséggel sújtott települések. Ebből a szempontból is jelentős a szerepe a vidékfejlesztésnek, hiszen azon keresztül lehet előmozdítani az érintett térségek alternatív jövedelemszerző képességének kialakulását. Mezőgazdasághoz közeli tevékenységekre lehet például gondolni, a gyógynövények szervezett gyűjtésétől, termesztésétől az agráriumban keletkező melléktermékek feldolgozásáig.

A főosztályvezető szerint az emberek önszervező képessége alacsony, ezért lenne több mint kötelező kihasználni a kistérségek szervezőerejét. Ez ugyan önkormányzati teendő elsősorban, de ha a szerveződések elindulnak, akkor a vállalkozók már lehetőséget látnak a bekapcsolódásra, a helyi programok finanszírozására.

A 8-as út - időnek utána M8-as - ugyancsak "kap" térségfejlesztési tanácsot. Ez annyit tesz, hogy hivatalból is megvizsgálják, hogy a leendő sztráda jobb és bal partjának 25-25 kilométeres vonzáskörzetében logisztikai fejlesztéseket, munkahelyteremtő vállalkozásokat hol és hogyan lehet, érdemes, szabad létesíttetni.

A Balaton három régiót érint, bár a tó és vidéke mint statisztikai régió nem létezik. De területileg, gazdaságilag, vízföldrajzilag egyetlen egység.

- Lényeges tehát - érvel a főosztályvezető -, hogy a Balaton térségének legyen egységes fejlesztési programja, de a fejlesztések a régiók tényleges operatív programjaiban kapjanak helyet. Ebben az évben születik meg az egységes balatoni fejlesztési program, már csak azért is, mert 2006-ra befejeződik az eddigi. Azt természetesen tudják, hogy melyek a kitörési pontok. Ilyenek például a szezonhosszabbító, turizmusra alapozó gazdaságfejlesztési programok. De azt is tervezik, hogy az idegenforgalom eddigiekben mostohán kezelt részeibe befektetnek, így az öko-, a termál-, a borturizmust kívánják fellendíteni, s valamennyi esetében több szerepet szánnak a háttértelepülések helyzetbe hozásának.

A térségben komoly a vidékfejlesztési potenciál, de a tájértékeken, tájtradíciókon nyugvó - például az agráriumhoz kötődő - vállalkozások még hiányoznak.

Nem elválaszt, összeköt

Az észak-dél, illetve a kelet-nyugat irányú forgalom szempontjából fontos beruházás a Dunaújváros mellett megépülő Dunai-híd, az M6-os befejezése és az M8-as gyorsforgalmi út kétszer kétsávosra bővítése, de a Közép-dunántúli Régió új fejlesztési-beruházási övezetének létrejöttéhez is hozzájárul. A híd átadását 2006 őszére tervezik.

- Az új beruházások pozitív hatása más most is érzékelhető. A Ferrobeton Rt. Dunaújvárosban üzembe helyezte új gyártósorát, ami 120 új munkahelyet jelent városunknak - mondja dr. Kálmán András polgármester. - Több helyi cég alvállalkozóként szerepet kapott az út- és hídépítésben. Hosszú távon pedig arra számítunk, hogy városunk új logisztikai alközponti szerepkört nyerhet. A térségben jelen lehet valamennyi szállítási mód - vízi, közúti és vasúti -, így hát fejlesztéseinket ebben az irányban képzeljük el.

A szlovákiai Révkomárom városi hivatala 70 ezer eurót nyert egy új híd tanulmánytervének elkészítéshez, amely a magyar és a szlovák Komáromot kötné össze. A Duna szlovák és magyar oldalán régóta szorgalmazzák az új Duna-híd megépítését, mert a meglévő több mint száztíz éves Erzsébet hídra felvezető út átmenő forgalma mindkét Komárom város központját leterheli, és környezetvédelmi szempontból is tarthatatlanok az állapotok. Az új híd brüsszeli pénzekből elkészült koncepcióját nemzetközi konferencián tárgyalják meg.

- Az új híd közvetlen kapcsolatot teremt az ipari parkunkkal - mondja Zatykó János, Komárom polgármestere. - Nyilvánvaló, hogy Dél-Komáromban meg kell építeni a hídtól a várost elkerülő utat is. Az új beruházás hozzájárulna egy új vállalkozási övezet kialakulásához.

Ha a tárgyalások eredményesek lesznek, és sikerül viszonylag gyorsan beszerezni a szükséges, a két ország kormánya által jóváhagyott engedélyeket, akár ősszel elkezdődhet a tervezés, 2006 elejére pedig elkészülhetnek a szerkezeti tervek, 2008-ban pedig már új híd kötheti össze a két várost.

Helyi interregionális és nemzetközi érdekeket egyaránt szolgáló beruházásról szól az V/C Helsinki folyosó terve. Az V/C a balti országokat az Adriával összekötő egykori borostyánút vonalát követné, de majdnem 100 kilométeres szakasza hiányzik. Ez az útszakasz kapcsolódna a Budapestet Szlovéniával összekötő autópályával is. Ennek a hiányzó összekötő láncszemnek a megépítését a szakemberek nemzetközi együttműködésben látják megvalósíthatónak.