A domináns piaci szolgáltató, a Matáv Rt. versenytársait tömörítő Alternatív Kerekasztal messzemenően támogatja azt, hogy az egységes hírközlési törvény (EHT) tervezete szolgáltatás és infrastruktúra közül az utóbbira helyezi a hangsúlyt.

Pozitív diszkrimináció

A kerekasztal - a Pantel, a British Telecom, a GTS, a Pannon, az UPC, a Vivendi és a Vodafone - képviselői fontosnak tartják, hogy az infrastrukturális befektetések megtérülésének biztonsága a törvény prioritásai között szerepeljen. Véleményük szerint jelenleg a kisebb erejű távközlési szolgáltatókat hátrányosan megkülönböztetik, amire az egyetlen megoldás az aszimmetrikus szabályozás: más elbírálás alá kellene kerülnie az országból el nem vihető infrastruktúrába milliárdokat invesztáló cégnek, mint a csak 20-50 ezer dollár értékű jelenléti ponttal rendelkező szolgáltatónak. Ezt a pozitív diszkriminációt az infrastruktúra és a „puszta” szolgáltatás eltérő megtérülési rátái és periódusai is indokolják. Az előfizető-hurok megosztása ugyancsak kulcsfontosságú, mert ez ad az előfizetőknek választási lehetőséget.
Az alternatívok nem szeretnék, hogy „a gazdaságtalanra sikeredő egyetemes szolgáltatási kötelezettségek” miatt keresztfinanszírozási folyamatok induljanak el; közös érdekük egy technológiasemleges törvény, amely nem nehezíti meg az új szolgáltatások engedélyeztetését. Álláspontjuk: ezek legyenek inkább „megállapodás körében hagyhatók”.
A technológiát érintő törvényi minimum alacsony foka viszont több veszélyt is hordozhat; például, hogy a szolgáltatók felárat kérnek az azt meghaladó színvonalú szolgáltatásokért. Az ingyenesinternet-szolgáltató Kiwwi által szervezett konferencián - ahol a parlamenti pártok illetékesei is kifejtették nézeteiket a törvénytervezetről - Kovács Kálmán SZDSZ-es képviselő a kábelhálózatokat hozta fel, amelyekre előírták a csillagpontos rendszert, ami nagy összegű fejlesztésekre kényszerítette az üzemeltetőket. „Jó lenne, ha ez most nem lenne?” - tette fel a költői kérdést a honatya. Szerinte ezért sem szabad a technikai minimum törvényi leírásának lehúzó erejűnek lenni.

Tiltott párhuzamok

A háztartások ma két távközlési végponttal rendelkezhetnek: kábel és telefon. A törvénytervezet, a verseny élénkítése érdekében, átmeneti időre (!) megtiltja, hogy a fogyasztó mindkettőt egy szolgáltatótól vehesse igénybe. Szalay Dorottya, az UPC vezérigazgató-helyettese szerint ez azonban nem éri el a kívánt célt, mert bár a fővárosban léteznek ma is párhuzamos infrastruktúrák, országosan ez nem gazdaságos megoldás. Sőt, tudva azt, hogy nem szerezhető meg a teljes piac ott, ahol már van szolgáltató, egy másik nehezebben építi ki a saját hálózatát.
Az azonosítók (telefonszámok) feletti állami rendelkezést - ami hosszú távon nem jelent feltétlenül állami tulajdont - általában elfogadja a kerekasztal, a vitatott csupán az, hogy mennyit kelljen ezek használatért a szolgáltatóknak fizetniük. A Vivendi álláspontja eltér a többiekétől: „Amikor területeinken a koncessziós pályázatokon elnyertük a távszolgáltatás lehetőségét, akkor, a koncessziós díjakkal, mi már leróttuk ezt is” - mondta Ledniczky Márton vállalati és kormánykapcsolatokért felelős igazgató.

Tűrhetetlen és tarthatatlan

Stumpf István kancelláriaminiszter a Kiwwi rendezvényén a domináns szolgáltatóra célozva kijelentette: „tűrhetetlen és tarthatatlan” az internet-hozzáférést megnehezítő magas telefontarifa. S hogy mit kíván tenni a kormánybiztosság ennek megváltoztatására, s melyek lesznek a közeljövő feladatai? A miniszter hatás- és költségtanulmányok kidolgozását ígérte, s a hamarosan egészében liberalizált piacot szabályozó intézményrendszer kialakítását. Ez utóbbitól a kerekasztal vállalatai azt várják, hogy „erős, szakszerű és elszámoltatható” szabályozó hatóság jöjjön létre. Ugyanakkor nagyon nem szeretnék, ha ennek az intézménynek a működését az adminisztrációs költségeken felül is nekik kellene finanszírozniuk.
Ha az egységes hírközlési törvény részletes parlamenti vitája csúszik, és nem fejeződik be áprilisban-májusban, elképzelhető, hogy a hatályba léptetés 2002. január elsejei tervezett időpontja sem tartható. A szakma mégis optimista; Horvát Pál, a Pantel vezérigazgatója így fogalmazott: „Nem látjuk értelmét, hogy ezzel kapcsolatban alternatíváról gondolkodjunk.”