A személyi jogokra és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok, mint a világon máshol, nálunk is korlátozzák a munkahelyi megfigyeléseket. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma szerint azonban ilyen jellegű per még nem volt sem munkáltatói, sem munkavállalói kezdeményezésre. De, mint megtudtuk, a bíróság statisztikai adatainak gyűjtésében nem szerepel sem a munkahelyi, sem a személyi megfigyelés kategóriája.

Külső és belső fenyegetés

A munkáltatók adatkezelésével kapcsolatban 1999 óta egyre több beadvány érkezik az adatvédelmi biztoshoz. A legtöbb a képfelvevő és -rögzítő berendezések munkahelyi használatával kapcsolatos, és még elenyésző az informatikai eszközökkel végzett ellenőrzést kifogásoló. A Magyarországon működő vállalatok elsősorban dolgozóik lojalitására kíváncsiak — mondja Martinák Tamás, a Proware informatikai biztonságtechnikai vállalat marketingigazgatója —, az adatok kiszivárogtatásának lehetőségét, az illetéktelen személyek információhoz jutását szeretnék megakadályozni. Nyugaton a külső behatolás elleni védelem már természetes, a figyelem most a belső emberekre terelődött — állítja. — Nálunk még nem terjedt el az a megoldás, hogy az informatikai hálózatokon keresztül ellenőrizzenek – vagy legalábbis nem tudnak róla a megfigyeltek –, a dolgozók munkavégzését még nem az egér megtett útjával, a klikkelések számával vagy a leütött billentyűk visszanézésével mérik.
Sokféle eszköz – beléptetőkártya, mobiltelefon, kamera stb. – használható az alkalmazottak megfigyelésre. Egy beléptetőkártyával például könnyen nyomon követhető, hogy a dolgozó mikor, hol járt, és ott mit csinált. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a cégek elsősorban a külső, illegális behatolások kiszűrésére telepítik ezeket az eszközöket. Egyelőre.

A konkurencia embere

Az egyik legáltalánosabb és legkevésbé technológiaigényes fizikai védelmi berendezés a vállalat különböző pontjain elhelyezett kamera. Csakhogy ez lehet nyílt, és lehet rejtett. Majtényi László, a korábbi adatvédelmi biztos 1999-es állásfoglalása szerint, ha a videokamera-rendszerek célja a munkahelyen tárolt, raktározott, feldolgozás alatt álló termékek őrzése, a munkahelyi lopások megelőzése, akkor a kamerákat ilyen módon kell elhelyezni. A munkahelyi jelenlét vagy a munka intenzitásának ellenőrzése érdekében csak a dolgozók hozzájárulásával lehet kamerázni.

Egyébként az adatvédelmi törvény módosítása, az Igazságügyi Minisztérium ajánlása alapján, folyamatban van. Egyes politikai erők szeretnék elérni, hogy a munkahelyeken és az oktatási intézményekben a munkáltató törvényesen készíthessen kép- és hangfelvételeket. Az Adatvédelmi Hivatal véleményezésében nem támogatta a javaslatot, mondván, nem indokolt az alkotmányban deklarált személyiségi jogok korlátozása. Az adatvédelmi szakemberek szerint legfeljebb ágazati törvényekben lehetne szabályozni ezt a kérdést.
Az utóbbi években a vállalatoknál megjelent a – korábban csak a rendőrség által használt – hazugságvizsgáló (poligráf). Ettől többnyire azt várják, hogy egyértelműen kiszűrhető legyen a konkurencia embere. Az adatvédelmi biztoshoz 2000-ben több beadvány érkezett, amelyben a poligráfvizsgálat használatáról kértek állásfoglalást. Egy részvénytársaság például arra szerette volna használni, hogy megtudja, loptak-e alkalmazottai a korábbi munkahelyeiken. Az ombudsman véleménye szerint ez a berendezés egyáltalán nem használható magáncélra. Azt lehet mondani, hogy az összes olyan eszköz, amely alkalmas arra, hogy az illető tudta és beleegyezése nélkül róla valamilyen személyes információt biztosítson, csak illegálisan alkalmazható.

Durva módszerek

Rögzítheti-e a dolgozók telefonbeszélgetéseit — kérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását egy 2000-ben érkezett beadványban a munkáltató —, mert feltételezése szerint közülük többen is kiadják cége üzleti titkait. Az ombudsman válaszában felhívta a beadványíró figyelmét arra, hogy a munkáltatónak sem a munkavállalók számítógépes levelezését, sem a postájukat, sem a telefonbeszélgetéseiket nincs joga ellenőrizni. Az üzleti titok megsértésének kiderítése a nyomozóhatóságokra tartozik. Azonban, mint megtudtuk, ha a vállalat mobiltelefont biztosít a dolgozójának, arról legálisan kérhet részletes híváslistát.
A kommunikáció védelmének eszköze a lehallgatókészülék elhelyezése és felkutatása is. A Piac és Profit értesülése szerint bár illegális, a vállalatok mégis szeretik, ha az üzletileg fontos tárgyalások színterét „betechnikázzák”. Valóban hasznos lehet, ha a megbeszélés közben a házigazdát telefonhoz hívják, és távollétében „tudomására jut”, hogy 10 százalékot még biztos le lehet faragni az addig kialkudott árból. Az is kérdés viszont, hogy ez etikus-e.
A mobiltelefon-blokkoló eszköz azt biztosítja, hogy az adott teremben egyáltalán ne működjék a rádiótelefon, és annak mikrofonrendszerén keresztül ne juthassanak ki adatok. Szintén illegális a digitális hangrögzítésre alkalmas telefonok kimutatására használt eszköz. Mindezek durva módjai a versenyelőny megszerzésének. Martinák Tamás szerint Nyugat-Európában és az USA-ban is léteznek hasonló technikák, csakhogy ott korszerűbbek a berendezések, diszkrétebbek az ilyet vállaló cégek, és a vállalatok is óvatosabbak.

E-ellenőrzés

A munkahelyi számítógépek adattartalmának és az elektronikus levelezésnek az ellenőrzése a jogosulatlan adatkezelés problémáját veti fel. Az adatvédelmi biztos 2000. évi beszámolója tartalmazza ezt az e témában első konkrét hivatalos állásfoglalást. Majtényi László ajánlása alapján itt is a személyes adatok védelmének szabályai érvényesek: ha a munkáltató nem tiltotta meg, hogy a munkavállalók a számítógépet személyes célokra is használják, akkor a vezetőség az azon tárolt adatokat csak a munkavállaló hozzájárulásával ismerheti meg.
Többen kérdezték az adatvédelmi biztostól, hogy megtekintheti-e a munkáltató a munkahelyi számítógépen folytatott elektronikus levelezéseket. Válaszában az ombudsman kifejtette, hogy különbséget kell tenni a munkavállaló személyes és munkahelyi e-mail címe között. Ez utóbbi a cég ügyeinek intézését szolgálja, és az ezen keresztül folytatott levelezésbe a munkáltató bármikor betekinthet, még akkor is, ha a dolgozó magánjellegű levelezést is bonyolított rajta (hiszen tudta, hogy ez „nyilvános” cím). Egy cég igazgatója elrendelte két számítógépről minden adat lemásolását és megvizsgálását a dolgozók munkavégzésének ellenőrzése céljából. Majtényi László felhívta a figyelmét arra, hogy a munkavégzés ellenőrzésére csak a jogszabályi keretek között van lehetőség, és az nem terjedhet ki a munkavállaló munkahelyi gépén tárolt személyes adatainak megismerésére. Az állásfoglalást az igazgató leváltása követte.
Számos legális mód is létezik a ki- és bejövő elektronikus adatok ellenőrzésére. Elektronikus szűrőrendszerek használatával olvasatlanul kiszűrhetők az előre megadott kulcsszavak, és az ilyen leveleket a rendszer nem továbbítja. Egy másik szoftver a beállított adatnagyság feletti csatolt fájlt vágja le automatikusan.
A dolgozók munkához való hozzáállását a vezetők magatartása határozza meg, állítja egy kisebb japán–magyar cég műszaki igazgatója. Bár még csak kevés alkalmazottal dolgoznak, később se gondolja úgy, hogy elektronikus megfigyeléssel kellene ellenőrizniük a munkavégzés intenzitását. A teljesítmény a megfelelő személyek kiválasztása és a munkához mért méltányos juttatások függvénye. Bár elmondása szerint nem ellenőrzik a dolgozókat, a napközbeni internethasználatot mégis korlátozták. De mindenki tudja — magyarázza —, hogy délután öttől már minden oldal korlátlanul letölthető. Az alkalmazottak mégis úgy érzik, hogy főnökeik megfigyelik őket, és ellenőrzik a cégről alkotott véleményüket.

Vezetők felelőssége

A humánvédelmi lehetőségek nem korlátozódnak az elektronikai vagy fizikai eszközökre. Egyre gyakoribb, hogy a munkáltató kézzel írt önéletrajzot kér, hogy aztán arról grafológiai szakvéleményt kérjen. Van, aki ennél tovább megy, több háttér-információt szeretne megtudni jelöltjéről; ebben az esetben végezhet környezettanulmányt is annak otthonában, felkeresheti barátait, előző munkahelyét. A különböző vállalati képzésekbe vagy tréningekbe rejtett pszichológiai személyiségtesztek tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy szakértő segítségével kimutatható legyen az alkalmazott munkához való hozzáállása, a cég iránti elkötelezettsége.
A védelmi eszközök végül is jók és hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha a vállalatvezetők ezek használatát megfelelő módon indokolja a munkavállalóknak, és el is fogadtatja velük.