Az idei első negyedév nagyon izgalmas lesz, hiszen az euró bevezetéséhez fogható volumenű pénzügyi változás még nem volt a világon – mondja Charlie Patrick, a KPMG igazgatója, a pénzügyi visszaélések és csalások szakértője.
Problémákra, nehézségekre különösen február végéig lehet számítani, amikor még együtt él a nemzeti és az európai fizetőeszköz. (Írországban február 9., Franciaországban pedig február 17. az a nap, amikortól már csak euróval lehet fizetni.) Az igazgató öt lehetséges kockázati tényezőt emel ki: a pénzhamisítást, a pénzmosást, az informatikai rendszerek átállását, a rablások valószínűségének növekedését és az árképzésből adódó problémákat.

A legfőbb veszély: a hamisítás

Az érmék és bankjegyek végső formájukban az eredetileg tervezettnél később kerültek a nyilvánosság elé, hogy a pénzhamisítóknak minél kevesebb idejük legyen az új pénz tanulmányozására és előállítására. Ez viszont azzal járt, hogy a lakosságnak, a bankokban és a kereskedelemben dolgozóknak is rövidebb idő alatt kell megismerniük a nyolc érméből és hét bankjegyből álló sorozatot.
A pénzhamisítás megelőzése érdekében az európai szakértők igyekeztek mindent elkövetni: a bankjegyekben van vízjel, színváltós festékkel festett számjegy, fémszál és sok egyéb, ami egy modern pénzt jellemez. Tökéletes megoldás azonban nincs: a bejelentések szerint már létezik hamis euró.
A csalók helyzetét könnyíti, hogy a hét címletben készülő euró papírpénzt – bár a zóna minden országában ugyanúgy néz ki – a különböző országok nyomdáiban állítják elő; nem kizárt, hogy a papír és a nyomdai előállítás minőségében halvány eltérések lehetnek.
Az új fémpénzeknek csak az egyik oldala azonos, a másik felére a 12 országban más-más nemzeti motívum kerül, így minden címletben 12 különböző érmét hoznak forgalomba, vagyis 96 típusú euró érme lesz. Ez megnehezíti, hogy az emberek mielőbb megismerjék és megszokják az új fizetőeszközt, miközben az átállás első hónapjában nagyon élénk euróforgalom várható: mindenki sürgősen szabadulni próbál majd a régi fizetőeszközöktől.
De nemcsak a hamis euróktól tart a világ, hanem a hamis nemzeti valuták tömeges előkerülésétől és átváltásától is. A 12 euróországban február 28. után már csak az adott ország nemzeti bankja váltja be a régi valutát, a zónán kívül azonban – tranzakciós költség ellenében – továbbra is átváltják a régi pénzeket. Nagy a veszélye annak, hogy Kelet-Közép-Európába, elsősorban Szerbiába, Horvátországba, Magyarországra áramlik a hamis márka, frank vagy líra, ahol bizonyára nehezebben ismerik fel, mint az adott ország nemzeti bankjában.

Pénzmosás és átváltásdömping

Egy olyan valuta bevezetése, amelyet 12 országban elfogadnak, és a legnagyobb címletének értéke – Németországot leszámítva – mindenhol meghaladja a korábbi valuta legnagyobb címletéét, a pénzmosást illetően „komoly lehetőségeket” hordoz magában. A jövőben valószínűleg a dollár helyett az euró válik a tevékenység valutanemévé.
Az eurózóna országai a határaikon belül már régóta kezelik ezt a problémát, a jövőben azonban egy átlagos állampolgárnak – aki mondjuk csak az adóellenőrök elől „rejtette” készpénzbe megtakarításait – is a pénzmosók napi gondjaihoz hasonló problémákkal kell majd szembenéznie. Néhány országban érzékelhetően megugrott a luxuscikkek, a nemesfém, az ingatlan és egyes szolgáltatások vásárlása – állítja Charlie Patrick. Az olasz kormány nemrégiben bejelentette, hogy nem bünteti azokat, akik korábban illegálisan vittek ki pénzt az országból, ha az visszakerül.
2002 első hónapjaiban a bankok hatalmas mennyiségű készpénz átváltására számítanak. Egyértelmű, hogy ez a szituáció egyszeri és megismételhetetlen lehetőséget kínál arra, hogy a piszkos pénzek legálissá váljanak, és bekerülhessenek a bankrendszerbe. A másik oldalon azonban a hatóságok számára is kiváló alkalmat teremt, hogy leleplezzék e pénzmosási kísérleteket. A legtöbb országban – így hazánkban is – szigorodnak a pénzmosást akadályozó szabályok. Magyarországon a most készülő törvénytervezet szerint a korábbi 2 milliós értékhatár helyett már 300 ezer forint feletti készpénzmozgás esetén is személyazonosítást kérnek a bankok.

Informatikai gondok

Az euróra való átállás, az ezredfordulóhoz hasonlóan, számos problémát okozhat az informatikai rendszerekben. A probléma – különösen, amikor még mindkét fizetőeszköz él – elsősorban az átváltásoknál, a gyanús tranzakciók kiszűrésénél, az engedélyezési értékhatár betartásánál, a rendszerekhez csatlakozó partnereknél merülhet fel. Egyes informatikai szakértők attól tartanak, hogy 2002. január elsején számos számítógépvírus indul útjára, tovább nehezítve az átállást.
A tagországokban működő készpénz-automatákat nem egyformán készítették elő a változásra: míg Ausztriában az ATM gépek többsége már alkalmas eurótranzakcióra, Finnországban ez az arány csak 25 százalék. Aki mostanában tervezi, hogy ellátogat valamely tagországba, fel kell készülnie arra, hogy – a megnövekedett számú elutasított tranzakció miatt – nehezebben jut készpénzhez. Kellemetlen meglepetést okozhat az is, hogy – előzetes bejelentés szerint – Franciaországban 2002 első munkanapjára a bankárok sztrájkot hirdettek, mert túlzottan veszélyesnek érzik az eurószállítmányok érkezését.

Kereskedők és vásárlók

Bár január–februárban egymás mellett él a korábbi nemzeti valuta és az euró, a kereskedők már csak a közös valutában adhatnak vissza. Ezért ott, ahol magas a készpénzforgalom aránya, a pénzforgalom rendkívüli módon megnövekszik, s azokban az üzletekben is, ahol csak minimális összegű váltópénzt tartottak, átmenetileg meg kell növelni a pénzkészleteket. Akár komoly fennakadások is lehetnek a kiskereskedőknél felhalmozódó nagy mennyiségű nemzeti valuta euróra átváltása kapcsán – véli Charlie Patrick egy közelmúltban készített tanulmányra hivatkozva –, mivel a vállalkozások és bankok közötti pénzügyi tranzakciókban a hangsúly hirtelen áthelyeződik a fizikai készpénzáramlásra, s erre mind biztonsági, mind biztosítási oldalról fel kell készülni.
Az euró bevezetése kapcsán sokakat foglalkoztatnak az árakkal kapcsolatos kérdések. Egy két hónapja készült hivatalos uniós felmérésben a megkérdezettek kétharmada feltételezi azt, hogy az átállással a kereskedők becsapják a vásárlókat, a finnek háromnegyede pedig az árak emelkedésére számít. Ezt kiküszöbölendő, egyes kormányok bejelentették, hogy ellenőrizni fogják a kereskedőknél az átváltási arányokat. Elképzelhető, hogy a közös valuta bevezetése rövid távon növeli az inflációt, de hosszabb távon – az átláthatóság fokozódása, a határon átnyúló tranzakciók olcsóbbá válása miatt – biztosan csökkentőleg hat az árakra – állítja a KPMG szakértője.

Eurótippek utazóknak

● Az eurózónába történő beutazáskor vigyen magával bankkártyát, utazási csekket és készpénzt egyaránt!
● Tartson magánál elegendő eurót a kisebb kiadásokra és arra az esetre, ha egyes helyeken kártyáját nem fogadnák el!
● Ha nem biztos az euró árfolyamában, mindig tartson magánál egy másolatot a legfrissebb adatokkal, vagy vigyen magával számológépet, ha vásárolni megy!
● Most még inkább igaz: bankkártyával egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb fizetni, mint készpénzzel. De: mindig vesse össze a blokkot a kártyához kapott bizonylattal, hogy valóban annyit emeltek-e le kártyájáról, amennyit kifizetett és aláírt, s a bizonylat aláírásakor mindig ellenőrizze, milyen valutát emeltek le kártyájáról!
Jó tudni, hogy a kereskedelmi egységeknél lebonyolított tranzakciók most valamivel hosszabb időt vesznek igénybe, mint korábban, mivel az euró bevezetése külön intézkedéseket igényel mind a kereskedők, mind a fogyasztók részéről.