Abban, hogy az internet alapvetően fogja átalakítani társadalmi, kulturális és gazdasági életünket, jelentőségében pedig felülmúlhatja az utóbbi ötven év legnagyobb hatású médiumát, a televíziót, egyetértenek a World Internet Project (WIP) kutatói, mint ahogyan abban is, hogy egy gyors ütemű, állandó átalakulásban lévő, dinamikus folyamat jelenségeiről van szó. Ezért olyan kutatásokra van szükség, amelyek hosszú távon is figyelemmel kísérik az események alakulását.

Évről évre ugyanazokkal

Az 1999-ben indult WIP keretein belül az elterjedés viszonylag korai szakaszában tudják a jelenségeket tudományos alapossággal feltárni, s oly módon, hogy a nemzetek közötti összevetés a társadalmi élet különböző területein tapasztalható hatásokat tekintve is lehetővé válik. A program keretében a tervek szerint tíz éven keresztül, évről évre ugyanazoknak az embereknek teszik fel a kérdőív kérdéseit. Így kiderülhet, rövid és hosszú távon hogyan hat az emberek vélekedéseire, szokásaira, kapcsolataira, valamint a háztartások életére az internethasználat azok esetében, akik már a kutatás kezdetekor használók voltak, és azoknál is, akik közben váltak azzá. Az eddigi, főleg a felhasználókra fókuszáló kutatásokkal szemben a WIP a nem használókra is kiterjeszti a vizsgálódást. A kutatás nemzetközi összehasonlító jellegű, így a világhálóhoz kötődő társadalmi változásokról különböző országok és régiók esetében is képet nyerhetünk.

A WIP magyarországi adatgyűjtésének harmadik hullámát végezték el 2003 őszén. A három év alatt felvett tizenötezer interjúnak majdnem a fele ugyanazzal a 2770 személlyel készült. A kutatók ismerik az interjúalanyok médiafogyasztási szokásait, az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiket, háztartásuk felszereltségét, szocioökonómiai környezetüket, az egyének kapcsolathálóját és családon belüli viszonyaikat, továbbá mindezek változását évről évre.

Amiről a magyar adatok mesélnek

Hosszas stagnálás, majd lassú bővülés után 1998 óta nagyjából azonos mértékben, évente négy-öt százalékponttal növekszik azoknak a magyar háztartásoknak az aránya, ahol legalább egy számítógép található; 2003-ra elérte a kis híján egyharmados lefedettséget. A számítógép-penetráció tempóját ismerve nem meglepő, hogy az internet-hozzáférés kapcsán sincs egyelőre robbanásszerű változás, jóllehet itt is erősödött valamennyit a diffúzió dinamizmusa.

Magyarország nemcsak a fejlett Nyugathoz, hanem a régió többi országához képest is lemaradásban van az otthoni internet-hozzáférést és -használatot tekintve. Éppen ezért az elterjedés kezdeti szakaszában még érdemes a többséget alkotó nem használók jellemzésével foglalkozni.

Az internet terjedésének gátjaként sokféle ok azonosítható – többek között a vonzó tartalmak és a digitális írástudás hiánya, a magas számítógép- és internetezési árak –, ám ezek sorrendjében átrendeződés tapasztalható: a számítógép hiánya miatt nem internetezők aránya az utóbbi egy évben jelentősen lecsökkent, és a kérdezettek leggyakrabban azzal magyarázzák a nem használatot, hogy „nincs szükségük” az internetre, illetve „nem érdekli” őket.

Másfajta szakadék

Az újabb elemzések kimutatták, hogy Magyarországon az úgynevezett „digitális szakadék”, amely a számítógépet, illetve internetet használók és nem használók között húzódik, eltér az Európai Unió országaiétól. A legmélyebb szakadék hazánkban az idősebbeket és az iskolázatlanokat választja el a többségtől, és zár el számarányukat tekintve is jelentős csoportokat az információs társadalom életminőséget javító szolgáltatásainak igénybevételétől. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ha némi késéssel is, de valami elkezdődött: az internethasználat nyers mutatója az elmúlt évben elérte a 25 százalékot, vagyis a (14 éves és idősebb) magyar társadalom egynegyede az internet használójának mondja magát.

Az internet terjedésének egyik legfőbb húzóereje a tanulók iskolai és otthoni internethasználata. A 14–17 éves korcsoport több mint háromnegyede (77 százalék) használja a világhálót, sokszor az ő közvetítésükkel jut el az otthonokba a számítógép és az internet, különösen az alacsonyabb státusú háztartások esetében.

Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel használja a világhálót. A legalacsonyabb arányt a szakmunkásképzőből kikerülteknél láthatjuk, ami azzal magyarázható, hogy többségüknél végleges iskolázottságról beszélhetünk, míg a legfeljebb 8 általánost végzettek nagy része még tanuló, akiknek a végleges végzettsége várhatóan magasabb lesz.

Magyar pesszimizmus

Az on-line vásárlás elterjedésének növekedése az utóbbi egy esztendőben jelentős volt. A felhasználók tizede ma már legalább havonta vásárol az interneten keresztül.

Szintén nem jellegtelenek a magyar adatok az internethasználat és a politikai érdekérvényesítés vélt összefüggéseit tekintve. Magyarország kiemelkedő pesszimizmusával – az internethasználat által történő politikai ráhatás kapcsán – csupán Oroszország és az inkább meglepetést okozó Svédország tartja a versenyt.

A legfrissebb hazai felmérés tanulsága szerint nemigen mutatkozik elmozdulás a tekintetben, hányan érzik úgy, hogy az elkövetkező évben többé-kevésbé rendszeres internetezőkké válnának: a nem netezők mintegy tizedének állítása alapján valószínűsíthető, hogy a közeljövőben belépnek a világhálót használók táborába. Azonban mint ahogy 2002-ről 2003-ra sem bővült kilenc százalékkal a netezők létszáma – tavaly ennyien valószínűsítették belépésüket –, úgy ezek a számok sem jelentik azt, hogy jövőre feltétlenül ennyivel bővülne az internetezők köre.

Rét Zsófia