Bármilyen fejlesztést szeretnének végrehajtani az IBM-nél, azt előtte legalább öt-hét szignóval kell ellátni – tudhattuk meg Kántás Gyulától, az IBM Magyarország IT menedzserétől. Megvan tehát a magyarázat a rendszer lassúságára. És a beszerzések „furcsaságaira”? Ha egy termékből van IBM márkás, akkor azt és csakis azt vásárolhatják. De cserébe legalább gyorsan hozzájuthatnak a keresett cikkhez – gondolnánk, ám az IT menedzser cáfol:

– Ha egy adott termékre beérkezik egy ügyfél megrendelése, akkor bizony az kap prioritást. Megoldást jelenthetne, ha a belső IT ugyanezt a terméket olcsóbban, garanciával egy külső disztribútortól megvehetné, de nem teheti, hiszen nincs olyan üzleti partner, aki vállalná, hogy fél év múlva, amikor a gyár végre szállít, visszaveszi a használt és forgalomba nem hozható gépet.

A centralizáció hátulütői

Nem jobb a helyzet az Oracle Hungarynél sem, hiszen a centralizáció, ami egy bizonyos ponton túl már korántsem az ésszerűsítést szolgálja, ezt a céget sem kerülte el – mondta Klotz Tamás, az e-business technológiai igazgatója. Az Oracle a világon egyetlen e-mail központot tart fenn. Ezzel ugyan sikerült a töredékére csökkenteni a belső IT költségeit, viszont az amerikai munkaidő kezdetén, azaz magyar idő szerint délután ötkor szinte teljesen leáll az e-mail forgalom. Más: a digitális PC-menedzselésnek is megvannak a maga hátrányai. A hibákat az alkalmazottak e-mailen jelenthetik be a központi „helpdesk”-nek, ahol a rendszer regisztrálja az üzenetet küldő gépet, és innen tudják, mit kell megjavítani. De mit tegyen az, akinek éppen az e-mailje nem működik? A szomszéd gépről menő bejelentést ugyanis a rendszer automatikusan annak a gépnek a hibájaként értelmezi.

A központosítás és a digitalizálás közös „butasága”, hogy egy bejelentett problémára mindig a soron következő technikus jelentkezik, legyen ő a világ bármely részén. Így gyakori, hogy a segítséget kérő és a segítséget hozó nem érti meg egymást. A magyar ravaszsághoz azért hozzátartozik – árulja el az igazgató –, hogy egy ideje minden kérést magyarul jelentenek be és nem angolul, és mivel a központban senki nem érti, azonnal a magyar kihelyezett support kollégákhoz küldik vissza orvoslásra.

„Menedzsmenttáltosokra” és „consultant-javasasszonyokra” hallgatva szinte minden nemzetközi cégnél folyamatos a reorganizáció. Emiatt a Sun Microsystems Magyarországot az elmúlt években menedzselték már Angliából, Dubaiból, Moszkvából, Stockholmból, illetve jelen pillanatban Prágából – állítja Fischer Erik, a Sun Microsystems Kft. műszaki igazgatója. Ezek után az átszervezések jótékony hatásait könnyű elképzelni.

A Sun elsősorban olyan eszközöket gyárt, amelyek numerikus feladatokat látnak el, és nagy felhasználószámú adatbázis-alkalmazásokat futtatnak, illetve olyan háttéregységeket állítanak elő, amelyekkel egy átlagos céges felhasználó nem is találkozik. Emiatt viszont a cégnél a legalapvetőbb irodai feladatok megoldása is nehézkes. Az irodai szoftverek területén egy irányelv van: bármit használhatnak, kivéve a Microsoftot. Ezért a cég dolgozóinak a rendszerváltás óta már az ötödik, a Microsoft Office-tól drasztikusan eltérő irodai programcsomag felhasználását kell megtanulniuk.

A saját márkás kísérleti nyulak

A nagyobb ügyviteli rendszereket gyártó cégek általában saját magukon próbálják ki termékeiket, így a cég munkatársai folyamatosan ízelítőt kapnak abból, amit az ügyfeleknek ki kell állniuk – mesélte Hivekovics Zoltán, az EMC Partner Sales Managere. A cég emellett úgy ér el költségmegtakarítást, hogy a termékcserék és -frissítések során a visszajuttatott régebbi eszközöket állítja saját irodáiban munkába. A szoftverek belső tesztelése egyébként nem egyedi jelenség a nagy informatikai beszállítóknál, a helyzet azonban bonyolódik, ha a tesztelés tényéről a munkatársak nem belső, hanem külső forrásokból szereznek tudomást. Ez történt az IBM-nél, ahol a legelső magyarországi informatikai vezető az Index.hu magazinból értesült arról, hogy az IBM a saját alkalmazottain fogja tesztelni a Notes legújabb változatát.

Hírnévrontás vagy őszinteség?

Valószínűleg bármilyen multinacionális IT cég alkalmazottja beszámolhatna információs nehézségekről vagy a centralizáció mellékhatásairól. A kérdés, hogy ezek vajon rontják-e a vállalat hírnevét, vagy az őszinteség inkább? Valószínűleg az utóbbi, legalábbis ez derült ki azon a III. Infopen CIO Fórumon, amelynek alapján cikkünk (a cégek utólagos jóváhagyásával) készült, és ahol az előadásokat a jelenlévők egyértelmű tetszésnyilvánítása kísérte.