Egy vállalatirányítási rendszernek ma meg kell felelnie a mai magyar valóságnak és az európai uniós követelményeknek egyaránt. A felhasználó a választásnál optimalizál ár, funkció és a szerint, hogy a szoftver minél időállóbb legyen, üzleti és jogi szempontból is. Igaz, a jogszabályok állandóan változnak. Ezért ha funkcióban és árban azonos a külföldi és a magyar fejlesztésű ERP-rendszer, a cégek valószínűleg a külföldit választják, mert úgy gondolják, ezzel nem lesz gond, hiszen onnan származik, ahová Magyarország tart. Továbbá a nemzetközi partnerei is jobban elfogadják, mint minősítő tényezőt. Mégis, a Piac és Profit által megkérdezett szakemberek véleménye szerint informatikai szempontból a nyugati rendszerek nem egyértelműen jobbak a magyar fejlesztésűeknél, amelyeket két-három év alatt azonos szintre lehet hozni. A magyar rendszereknek egy új technológiára helyezett változatát kell kialakítani, amely mind a fejlesztő, mind a vásárló oldaláról beruházást igényel. Az új verziók felárát meg kell fizetni.

Rendeződik a kínálat

Mielőtt bármilyen elemzésbe bocsátkoznánk, fontos megjegyezni, hogy az utóbbi tíz évben minden nagyobb szoftvergyártó megvetette már a lábát Magyarországon, amelyik szerette volna. Tehát a versenytársak ugyanazok maradnak az EU-csatlakozást követő években is, azzal a különbséggel, hogy az alsóbb, kis- és középvállalati szegmensben is versenyezni fognak egymással.

A nagyvállalati ERP-piac beszűkülésével a neves külföldi szoftvergyártók is rákényszerültek arra, hogy kisebb és olcsóbb rendszereket kínáljanak, és termékeik előbb-utóbb elérhetővé válnak – vagy már azok – Magyarországon is. A következő években mégis erős konszolidáció jósolható a magyar ERP-piacon. Rengeteg szállító van, a tőkeerős külföldi, több referenciával és nagyobb háttérrel rendelkező cégek pedig előnyt élvezhetnek a kisebb magyar fejlesztőkkel szemben: bekebelezhetik vagy kiszoríthatják őket a piacról. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kialakult ügyfélkörrel rendelkező, meghatározó magyar szállítók pozíciója veszélyeztetett, sőt számos nyugati gyártó eltűnik majd, a tippek szerint számuk tíz alá csökken.

A megkérdezett középméretű magyar fejlesztő cégek különösebben nem tartanak az értékesítések visszaesésétől. Mint mondják, versenyelőnyük – a helyismeretük – attól, hogy a nagy külföldi szállítók az alsóbb vállalati szegmensekbe is betörnek, megmarad. Más jóslatok szerint azonban a magyar közepes szállítók kiszorulnak a piacról, pontosan azért, mert a nemzetköziek keményen ostromolják majd a kisvállalatokat is.

Honosítási feladatok

A külföldi integrált vállalatirányítási rendszereket értelemszerűen honosítani kell, amelynek egyik része a helyi nyelvre fordítás, másik része pedig a jogszabályi igazítás. Ezen felül minden országban megvannak a sajátosságok, amelyeket helyileg kell kezelni, főként a pénzügyi szabályozással kapcsolatos dolgokat.

– Az EU-harmonizációval párhuzamosan lépésről lépésre bontjuk vissza a magyar specialitásokat a vállalatirányítási rendszerünkben. Egy magyar rendszernél ennek pontosan az ellenkezője zajlik majd le, ami nehezebb, hosszadalmasabb és rizikósabb. Véleményem szerint ezért a csatlakozás után a nemzetközi rendszereknek nagyobb esélyük lesz a magyar piacon, mint előtte, hiszen a fordítással van a legkevesebb gond – véli Botos Attila, a Baan vállalatirányítási rendszert forgalmazó Datorg Team Kft. kereskedelmi igazgatója. Azok az országok, amelyek – hasonlóan Magyarországhoz – tíz-tizenöt éve nyitottak a piacgazdaságra, szabályozásukban fokozatosan közelítették azokat a normákat, amelyeket a nemzetközi rendszerek esetleg már évtizedek óta kezelnek.

De melyek is az EU-követelmények?

– Rugalmasság, testreszabhatóság, megfelelő funkcionalitás, az e-kereskedelembe való bekapcsolódás. Ehhez jönnek a költségvetéssel, a pénzügyi elemző csomagokkal szemben megfogalmazódó igények vagy az EU-jelentésekkel kapcsolatos statisztikák, követelmények, amelyeket minden vállalatirányítási rendszernek kezelnie kell. Mindezek fényében a nyugati környezetben kifejlesztett, ott működő, uniós országokban már bizonyított szoftverek nyilvánvaló előnyben lehetnek a magyarokkal szemben – teszi hozzá Kiss Judit, a Scala ECE Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Az uniós és a magyar pénzügyi gyakorlat közötti különbségek felszámolása nem kis feladat. Magyarországon például háromdátumos a számla, az EU országaiban azonban kettő. Az uniós áfakezelési füzet is meglehetősen bonyolult. A magyar rendszerek hátránya továbbá jelentési, statisztikai területen nyilvánul meg, és ezekbe a minőségbiztosítást sem építették bele elég hangsúlyosan. A nyugatiakat eleve minőségbiztosítási módszertanokkal vezették be, nálunk azonban ezt csak a legnagyobb vállalatoknál alkalmazzák.

Forgalmazók mondják

– Az elmúlt kilenc évben közepes és nagyvállalatokkal dolgoztunk együtt, és sok partnerünk külföldi tulajdonban álló cég. Emiatt már több évvel ezelőtt meg kellett felelnünk a nemzetközi könyvelési standardoknak. Tavaly januárban házon belül egyébként indítottunk egy uniós felkészülési projektet, megnéztük, mit kellene változtatni ahhoz, hogy az általunk forgalmazott integrált rendszer teljesen EU-konform legyen. Nem találtunk olyat, amit a rendszer ne tudott volna lekezelni. Logikai felépítettsége, paraméterezhetősége, beállítási lehetőségei felveszik a versenyt a nemzetköziekkel – cáfolja az előbbieket Sövegjártó Róbert, a Megatrend Kft. kereskedelmi igazgatója.

– Az a magyar fejlesztő csapat, amelyik színvonalas terméket tud előállítani, és megfelelő informatikai szaktudással rendelkezik, bőven felveszi a versenyt a külföldi fejlesztőkkel. Úgy gondolom, hogy a drágább nemzetközi ERP-rendszerek még egy jó darabig nem szorítják háttérbe a hazai termékeket. Emellett sok speciális jogszabályunk van, amelyeket Nyugaton nem is tudnak értelmezni. Ilyen például a telefon áfájának megbontása, az előlegszámla kezelése vagy az egyes szja-elszámolások – értékeli a helyzetet Kornis György, a Számadó Közös Vállalat igazgatója.

– Véleményem szerint az EU-csatlakozás után a magyar fejlesztő cégek elsősorban nem az alacsony árra kell, hogy helyezzék a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a rugalmasságra. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy-két hazai fejlesztő specializált modulokat fog szállítani az SAP, Oracle vagy Navision rendszerhez. Egy sajátos magyar kiskereskedelmi rendszer egy nemzetközi ERP-rendszerhez illesztve például tökéletesen ki tudná elégíteni az EU elvárásait – tartja Klotz Tamás, az Oracle Hungary e-business technológiai igazgatója.

– Az SAP templétizált megoldása két éve már a középvállalati szegmensben is alkalmazható, és ez idő alatt ötven, többségében tipikus magyar középvállalat vezette be, ami biztató. A teljes vállalatirányítási piacot szeretnénk idén lefedni, ezért a harmadik negyedévben várható a kisvállalati megoldásunk is, az SAP Business One, amely tartalmazza majd a főkönyv, a kontrolling, a logisztika, valamint a szerviztámogatás modult – árulja el Pálfalvi György, az SAP Hungary Kft. kkv üzletágának vezetője.

Ágazati lehetőségek

Az ERP-rendszerek elsősorban horizontálisan terjedtek el. A vállalatot a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben fedik le a pénzügy-számvitel, kontrolling, logisztika, gyártás, raktározás, készletezés, beszerzés és értékesítés funkciókkal. Ezek olyan komplett rendszerek, amelyek ma már a kisvállalatok számára is megfizethetők, s magukban hordozzák a képességet, hogy a vállalattal együtt nőjenek, tehát integrált vállalatirányítási rendszert nem egy–három éves időtartamra érdemes bevezetni.

A vertikális, azaz ágazati megoldások csak az utóbbi években kezdtek terjedni Magyarországon, de rengeteg piaci lehetőséget rejtenek magukban. Az ágazati ERP-szoftvereket úgy fejlesztették ki, hogy egy adott ágazatban tevékenykedő összes vállalat használhassa azokat. Minél testre szabottabbak már alaphelyzetben, annál költséghatékonyabb a bevezetésük és az üzemeltetésük.

– Az egyes iparágakban – például élelmiszeripar, állattenyésztés, faipar, papíripar – számos változásra kell felkészülni az EU-csatlakozás után. Az élelmiszeriparban dolgozó cégeknek, így a vállalatirányítási rendszerüknek is teljes mértékben nyomon kell követniük a termékeket, adott esetben vissza kell vezetniük, milyen állatból származik például egy húsipari termék. Szigorú környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat is be kell tartaniuk, továbbá hatóságilag erősen ellenőrzik majd a tételszámkezelést – hoz példákat Ludmán Szabolcs, a Movex integrált vállalatirányítási rendszert forgalmazó aPLUS Consulting Kft. kereskedelmi igazgatója.

Igénylik, de nem tudják

A hazai ERP-szoftvereket fejlesztők egyetértenek abban, hogy a nemzetközi rendszerekkel szembeni lemaradásuk két-három év alatt felszámolható, nem szenvednek hosszú távon emiatt versenyhátrányt. A kis- és középvállalatok is egyre inkább igénylik az integrált rendszerek használatát, de pontosan nem tudják, milyen szoftverre van szükségük, s nincsenek tisztában azzal, mire fogják használni. Ha már van elképzelésük, szembesülnek azzal, hogy a szoftverek drágák, amit azonban el kell fogadni. Az EU-csatlakozás után létszükséglet lesz valamilyen integrált rendszer használata, de egyáltalán nem kötelező külföldi terméket vásárolni.