Mindaddig nincs semmi baj, amíg az áru ellenértéke időben megérkezik. Ha viszont nem, következik a hosszadalmas és költséges pereskedés egy idegen ország bíróságán, ráadásul az esetek egy részében eredménytelenül. Mindez akár csődbe is vihet egy kisebb tőkeerővel rendelkező vállalkozást, de a körbetartozások növekedése következtében komoly problémát jelenthet nagyobb cég számára is. Szakértők szerint ez az egyik oka annak, hogy sok vállalkozó ódzkodik attól, hogy határon átnyúló kereskedelmi tevékenységet folytasson. 2005. október 21. óta azonban az Európai Parlament és az Európai Tanács 805/2004/EK rendelete alapján Magyarországon is hatályos az a törvény, amely kimondja az okiratok szabad áramlását, azaz hogy az Európai Unió bármely országában kiadott közjegyzői okirat érvényes itthon, illetve a hazai közokirat érvényes az EU tagállamaiban. Dr. Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke egy konferencián úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió rendelkezésének fontossága már-már a fizikai országhatárok lebontásának jelentőségével vetekszik, mivel sokkal biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá teszi az Európán belüli szerződéseket. A lehetőséggel azonban mégis csak kevés magyar vállalat él.
Eddig nem volt divat
Egy külföldi cég számára nem újdonság szerződésének közokiratba foglaltatása. Túlnyomó részben a hazánkban tevékenykedő multinacionális vállalatok is ilyen módon biztosítják gazdasági ügyleteiket a partnereikkel szemben. A hazai szerződési kultúra azonban még nincs ezen a fejlettségi szinten: a hazai kis- és középvállalatok számára idegen ez az intézmény, akkor is, ha a vezető esetleg magánemberként már találkozott a közjegyzők által készített okirattal, akár egy bankkölcsön esetén. Az uniós rendelkezés így tágabb értelemben véve jótékonyan hathat a magyar üzleti kultúrára is.
"Az európai uniós csatlakozáskor nyilvánvalóvá vált, hogy az új tagállamok üzleti, szerződéskötési kultúrája jelentősen eltér a régiekétől. Magyarországon a cégek közötti megállapodásokra kevésbé jellemző az írásbeliség, számos olyan részlet van, amelyet nem kell dokumentumba foglalni, szemben a nyugat-európai országokban megszokott gyakorlattal. A kereskedelmi szerződések érvényességéhez itthon például nincs szükség közjegyzőre, így a legtöbb kis- és középvállalatnál ez fel sem merül; esetleg csak felesleges adminisztrációnak vélik" - hangsúlyozza dr. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője.
Pedig érdemes a szerződést, illetve annak stratégiai elemeit - fizetési rend, kezesség, zálog - közokiratba foglalni, különösen abban az esetben, ha előfordulhat, hogy a partner nem fizet határidőre. Sok esetben az is elég, ha az adós egyoldalú kötelezettségvállalását mondja ki ilyen irat. Ez az eljárás egyszerűbb, hiszen a feleknek nem kell együtt megjelenniük a közjegyző előtt, és nemritkán olcsóbb is.
A közjegyzői tevékenységet és a díjakat minden tagországban nemzeti hatáskörben szabályozzák. Ami közös: a tagállamok nagy részében előírják az adott ügyérték esetében maximálisan alkalmazható felső értékhatárt. Az összegek azonban már nagyon eltérőek. A hazai szabályozás, a 14/1991. IM rendelet értékarányosan, degresszív kulccsal - minél magasabb az ügyérték, arányaiban annál alacsonyabb a közjegyzői díj, és a 200 millió forint feletti értékre nem lehet díjat érvényesíteni - állapítja meg a közjegyzői szolgáltatás árát. Ausztriában a közjegyzők a többszörösét számíthatják fel egy-egy szolgáltatásért, Németországban pedig a jogalkotó nem szabott értékhatárt a díjaknak. Régiónkon belül a tarifák csak Szlovákiában alacsonyabbak valamelyest, a szlovák közjegyzők azonban csak az államnyelven állíthatják ki a közjegyzői okiratokat. Középtávon valószínűsíthető, hogy az esetleges feszültségeket csökkentendő a jogalkotók a hatósági árak konvergenciájára fognak törekedni, derül ki a MOKK állásfoglalásából, jóllehet a hazai közjegyzők nem tartanak tömeges külföldi igénytől, sem feszültségtől. Tegyük hozzá, az euróövezet államai is tartottak hasonló problémáktól a közös valuta bevezetésekor, például az autóvásárlást vagy bizonyos szolgáltatásokat illetően, ám ezek sem váltak valós veszéllyé.
#page#
Kizárólag pénzkövetelésekre
Az Európai Unió bármely tagállamában kiállíthatják a közokiratot. Az uniós végrehajthatósági jogcím ugyanis azt jelenti, hogy a közjegyző a kiállítás országában rá vonatkozó szabályok szerint közvetlen végrehajtásra alkalmas iratot állít ki - az aláírás hitelesítése nem tartozik ebbe a körbe -, és ennek alapján az unió bármely tagállamában közvetlen végrehajtásnak van helye a nem vitatott pénzkövetelések tekintetében. Ez a szabály nem vonatkozik bármely dolog birtokba adásának végrehajtására, például egy ingatlan átadására. Bár ebben az esetben is előnyösebb helyzetben van az, aki közokirattal rendelkezik, de az eljárás módja az adott két ország között létező szerződéseken múlik, miután a birtokba adási eljárásokat országonként máshogyan szabályozzák.
Megoldás azért van. Ha a szerződésben szerepel, hogy nemteljesítés esetén az ingatlan ellenértékével felel az adós, máris a pénzkövetelések kategóriájába tartozhat az ügylet. Annak a kijelentésnek azonban, hogy "nem vitatott", minden esetben meg kell jelennie a közokiratban. E nélkül ugyanis marad a polgári peres út.
Olcsóbb és hatékonyabb
Az Európai Bíróság ezt felismerve ösztönözte az Európai Parlamentet (EP) a helyzet megoldására. Ennek hatására 2004-ben az EP jelentős könnyítéseket vezetett be a külföldi pénzkövetelések végrehajthatósága terén. Bár a folyamat elindult, és a szabályozói joghoz szükséges elveket ma már uniós szinten igyekeznek megfogalmazni, folyamatos kérdésként lebeg, hogy az Európai Unió harmonizálja-e a nemzeti eljárásjogokat. Tény, a jövőben egyre több, a végrehajtás felgyorsítását segítő uniós döntésre számíthatunk, mint például a különböző banki, illetve állampolgári nyilvántartási rendszerek bevonhatósága. Igaz, ez újabb tagállami harmonizációs lépéseket indukál a szabályozások terén.
A sokszor évekig húzódó és kétes kimenetelű peres eljárások helyett a közvetlen végrehajtás a választott bírósági eljárásnál is gyorsabban, néhány hét, esetleg hónap alatt zajlik le. A nemteljesítés tényét a helyi bíróság záradéka igazolja. Az unió alapelve szerint, ha a határozatot meghozták, és az abban az országban betartható, minden EU-tagállamban betartható kell legyen.
A külföldi végrehajtáshoz három dokumentumot: a bírósági záradékot, a közjegyzői okiratot és a hazai végrehajthatóságot igazoló okmány hiteles fordítását kell benyújtani. Ezután már a végrehajtási folyamaton múlik, hogy a hitelező mikor jut hozzá jogos jussához. Persze itt is felmerülnek kérdések, hiszen a lényeges feltételeket - ki kaphat pénzt, mi számít fedezetnek, milyen jogai vannak a hitelezőnek - tartalmazó végrehajtási szabályok tagállamonként eltérőek.
Akár határon belüli, akár határon átnyúló szerződésről van szó, nemteljesítés bármikor előfordulhat. Manapság, amikor a körbetartozás egyre égetőbb problémát jelent, felértékelődött a közokirat jelentősége is.
"Mostanában megnőtt azoknak a kis- és középvállalatoknak a száma, amelyek úgy gondolják, élnek a közokirat lehetőségével. Különösen a hosszú távú, esetlegesen több évre vonatkozó szerződés esetében fordul elő gyakrabban" - hangsúlyozza Parti Tamás. Például egy ötéves, folyamatos teljesítést kimondó szerződés esetében, ha a külföldi partner évente ötmillió forint értékű áru megvásárlását vállalja, okiratba lehet foglalni, hogy bizonyos összeghatárt meghaladó felgyűlt tartozás esetén a szerződés felmondható, és a felgyülemlett tartozást köteles az adós a felmondással egyidejűleg megfizetni. Ehhez a szerződéshez már csatolható egy végrehajtásra alkalmas közjegyzői okirat. Ahány szerződéses konstrukció, annyi megoldás létezik. Ez azonban tervezést és stratégiai gondolkodást igényel, hiszen már a szerződés kötésekor gondolni kell az esetleges problémákra.
Ez a megoldás nemcsak hatékonyság szempontjából előnyös, hanem jelentősen olcsóbb is: egy per következményeként jelentkező kiadássorozatnak mindössze töredéke a törvényben meghatározott közjegyzői díj, ráadásul előre tervezhető. Az okirat ára függ a szerződés értékétől, a közokiratba foglalt oldalak számától és egyéb kiegészítő elemektől, mint például a zálogbejegyzés lehetőségétől.
