Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) állami támogatásról szóló februári bejelentését követően naponta érkeztek a hírek arról, hogy igen, majd hogy mégsem, végül hogy mégiscsak csökkennek az internetszolgáltatók tarifái. Éppen ideje volt! Egy nemrég megjelent statisztika szerint ugyanis már Románia és Ukrajna is lehagyott minket az internetre csatlakozók számában.

A vita háttere

Remélhetően javulni fog a helyzet, hiszen most már biztos: márciustól 25 százalékkal mérséklődött a telefonos, betárcsázásos (dial-up) hozzáférés ára. Igaz, a szélessávú internet árcsökkenésére még várni kell.

A folyamat azonban nem volt olyan egyszerű, mint milyennek most, visszatekintve tűnik. A kormányzati bejelentéssel egy időben az internetes szolgáltatói piac felét birtokló Matáv-tulajdonú Axelero ugyan rögtön hírül adta, hogy márciusban 25 százalékkal csökkenti az árat, ám másnapra kiderült, minderről nem egyeztetett az alternatív szolgáltatókkal.

Pedig ez utóbbiak részéről komoly problémák merültek fel. A Matáv által előzetesen megajánlott kedvezményes nagy- és kiskereskedelmi ár ugyanis számukra nem adott lehetőséget a kellő mértékű árcsökkentésre. A Matáv – monopolhelyzetét kihasználva, mivel a szolgáltatóknak nagyrészt ő biztosítja a fizikai kapcsolatot – egyéb lépéseket is kilátásba helyezett. Elsőként a telefonszámla behajtását – eddig ő számlázott, együtt a hangátviteli díjakkal – és ennek költségeit akarta az internetszolgáltatókra hárítani, ami viszont jelentős – az éves bruttó árbevétel 4–8 százalékát kitevő – költségnövekedést jelentett volna számukra. Ezen túlmenően pedig, a nagykereskedelmi tarifák 25 százalékos csökkentésével egyidejűleg, meg kívánta szüntetni azt a 13 százalékos kedvezményt, amit eddig az adatátviteli díjból visszautalt a szolgáltatóknak; így végeredményben – összegezve az új kedvezményt és a visszavont korábbit – a nyújtott kedvezmény csupán 12 százalék lett volna.

Válaszul az internetszolgáltatók február 25-én közös sajtóközleményben tudatták, hogy a kívánt 25 százalékos csökkentést nem tudják végrehajtani március 1-jétől.

Sikeres egyeztetés

A megoldást végül az IHM-mel folytatott egyeztetések hozták meg; ezeken a Matáv és az alternatív szolgáltatók is részt vettek. Újabb megegyezés született a kedvezmények és az állami támogatás mértékéről. Az IHM egy erre elkülönített 3,5 milliárd forintos keretből fizeti ki a támogatást, amely internetszolgáltatónként 6-7 százalék, és ezenkívül ugyanilyen arányban támogatja a telefonszolgáltatókat is. Ezzel valóban lehetővé vált, hogy a lakossági (dial-up) internetelérés ténylegesen 25 százalékkal olcsóbbá váljék. A Matáv ezen felül visszavonta február közepén jelzett lépéseit is, s vállalta a díjbeszedés és számlázás költségeit.

Az IHM tervei között szerepel a szélessávú internetelérés kedvezményeinek a kidolgozása is, de erről konkrétum legkorábban március végén–április elején (lapzártánk után) várható.

A hagyományos módon kapcsolódók – a díjak csökkenése mellett – egyéb változásokat is tapasztalhatnak a magánfelhasználók számára kínált szolgáltatáscsomagokban. A jelenlegi 10 és 40 órás hozzáférések mellett megjelent egy új, 100 órás díjcsomag. Továbbá – bár érdemi megállapodás a kormányzat és a szolgáltatók között ebben a kérdésben még nem született – a szélessávú ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) szolgáltatásoknál is csökkentek már az árak, pontosabban az eddigi 384 Kbit/s vonal előfizetői közel azonos áron most 512 Kbit/s sávszélességet kaphatnak, és emellett a „keskenyebb” vonal ára szinte minden szolgáltatónál 10 ezer forint alá ment.

Csalafinta szerződések

Üröm az örömben, hogy az új árakra való áttérés nem minden felhasználónál lesz zökkenőmentes, több ok miatt.

Eddig ugyanis sokan – a kedvezmények reményében és az alacsonyabb előfizetési díj miatt – akár több évre szóló elkötelezettséget jelentő szerződést kötöttek a szolgáltatójukkal. És bár vannak olyan internetes cégek, amelyek biztosítják az átjárhatóságot az egyes csomagjaik között, ez nem általános még a dial-up alapú szolgáltatásokon belül sem. Az olcsóbbá vált ADSL (szélessávú) elérés esetében pedig jellemzően csak egy „átváltási” összeg megfizetésével lehet áttérni a meglévőről egy másik előfizetésre. Sőt előfordulhat az is, hogy szerződést kell bontani a szolgáltatóval, és új szerződést kötni, viszont kötelezően visszafizettetik az eredetileg kapott kedvezményt.

Összességében: az internethasználat végre valóban kezd olcsóbbá válni, a díjcsökkentés megindult, és úgy tűnik, ez a tendencia marad. De a részletekben van még mit finomítaniuk a szolgáltatóknak.