A baden-württembergi (B-W) tartományt a legerősebb szálak Magyarországhoz kötik Kelet-Közép-Európában. A német tartományok közül a rendszerváltást követően a legnyitottabb hazánk iránt a badeni volt, ők hoztak létre elsőként kapcsolati irodát a gazdasági együttműködés elősegítésére. Emellett tíz évvel ezelőtt alakult meg a kormányzati szintű Baden-Württemberg-Magyarország Vegyes Bizottság, amely a gazdasági, a tudományos és kulturális területen való összedolgozást hivatott erősíteni. Részben ennek is köszönhetően jött létre ez idáig 110 testvérvárosi kapcsolat - amellyel Magyarország a régiós bajnok -, valamint 47 felsőoktatási együttműködés.
Átütő siker az Ökotechen
A gazdasági szálak is erősen összekapcsolódnak: tavalyelőtt Magyarország volt Csehország után a második legjelentősebb kereskedelmi kapcsolata a tartománynak a régióban. Ez a helyezés 2004-ben ugyan nem változott, de a baden-württembergi export éves szinten 6,6 százalékkal így is 1,63 milliárd euróra nőtt, a Magyarországról érkező import pedig 2,38 milliárd euró volt, ami 6,3 százalékos éves növekedésnek felel meg. A tartományi hagyományosan legerősebb iparági vállalkozások hazánkba elsősorban gépeket, autókat, alkatrészeket és elektromossági berendezéseket exportálnak - tájékoztatták lapunkat a baden-württembergi gazdasági minisztériumban.
Az utóbbi időben egyre több együttműködés születik a környezeti technológiák terén is. Erre jócskán rásegített a tavaly ősszel Budapesten rendezett Ökotech szakkiállítás, amelyet a részt vevő baden-württembergi kis- és középvállalkozások (kkv) átütő sikerként értékeltek. Az elmúlt kilenc évben egyébként három nagyszabású kapcsolatteremtő börzére került sor, a legutóbbira 2004 májusában. Idén újra tervben van az Ökotechen való, tartományi szintű részvétel, ezenkívül a beruházási javak és információs technológiák terén a német fél október első hetében szakmai összejöveteleket tervez a fővárosban és Győrben.
Zöldmezős nagyberuházások
A statisztikák szerint az elmúlt években 140 baden-württembergi cég vetette meg a lábát Magyarországon. Az általános gyakorlat szerint a kkv-k lépcsőzetesen lépnek be a piacra: először exporttal próbálkoznak, ezt követi a licencbevezetés és majd a közös vállalat alapítása. A zöldmezős beruházásokat továbbra is csak a nagyobb cégek kockáztatják meg. A lapunk kérdéseire adott válaszokból kiderült, a magyarországi terjeszkedésben a baden-württembergi kkv-k számára a leggyakoribb akadályt a magyar partnerek elégtelen felkészültsége jelenti az uniós követelményeket nézve, és gondokat okoz a szakképzett munkaerő hiánya is. Vonzó viszont a "küszöbön" levő piaci lehetőségek, a stabil gazdasági feltételek és az összgazdasági növekedési ütem szempontjából.
n. t.
Bajor érdeklődés
A Bajor Szabadállam és a Magyar Köztársaság között évek hosszú sor óta fennálló szoros gazdasági kapcsolatokat a német egység napjához kapcsolódó budapesti ünnepségen Otto Wiesheu bajor gazdasági miniszter méltatta tavaly. A bajor import Magyarországról 1993-ban 616 millió eurót tett ki, 2003-ban pedig már 3,9 milliárdot, s ebben az évben a kivitel pedig 3,9 milliárd euró volt. S Bajorország adja a teljes német-magyar kereskedelem egyharmadát.
A szoros kötődés elsősorban a két ország földrajzi közelségével magyarázható, ami azonban önmagában nem lenne elegendő, ha szerteágazó ipari struktúrájával Bajorország nem jelentene komoly felvevőpiacot a magyar termékek számára, Magyarország pedig nem jelentene egyben kaput a bajoroknak a szomszédos közép-európai országok felé. A húzóágazat a kétoldalú kapcsolatokban - hasonlóan a teljes német-magyar kereskedelemhez - a járműipar, valamint az elektronikai és a gépipar.
A gazdasági miniszter szerint a Müncheni és a Felső-bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamarát egyre több német kis- és középvállalkozás keresi meg magyar befektetési lehetőség iránt érdeklődve. A figyelem minden területre kiterjed, de a legnagyobb a környezetvédelmi technikák és a járműipari beszállítás iránt. Magyarország mind gyártási helyszínként, mind kutatás-fejlesztési terepként vonzóvá vált a bajor vállalatok számára. Jó példa ez utóbbira az Audi kutatóközpontja Győrött.
(l. r.)