– Cégének mindenapi operatív érdekein messze túlmutató közéleti munkát végez. Miért teszi?
– Kötelességem. Multinacionális cég vezetőjeként elég sok tapasztalatot szereztem, s ezt szeretném megosztani annak érdekében, hogy sikerüljön az a hatalmas társadalmi, gazdasági váltás, amelyre most nagy esélyünk és szükségünk is van. Vannak kitörési pontjaink, esélyünk a gyorsításra az információs társadalommá alakulás folyamatában.
– Ön szerint hol vannak kitörési pontok?
– A társadalom fejlődési irányaival a döntéshozóknak tisztában kell lenniük, s eszerint kell az összes lépést összehangolni. Nagy szükségünk van az optimizmusunk, a változáskészségünk, a folyamatos fejlődésre való képességünk erősítésére, a minőség mint funkció megértésére és gyakorlására, s a változás szükségességének tudatosítására a társadalom széles rétegeiben. S van még egy tényező, amelynek megjelenése, erősítése érdekében sokkal többet kell tennünk, mint a nyugati, fejlettebb társadalmakban. Ez pedig az erkölcs. Mégpedig a szónak abban az értelmében, hogy fel kell nőnünk a saját, egyéni érdekeinken túlmutató, kis- és nagyközösségeink, embertársaink érdekeit is szem előtt tartó erkölcsi normákhoz. A legfontosabb kitörési terület pedig véleményem szerint a tudásintenzív, nemzetközi értékeket termelő ipar.
– Miért vállalja fel ezeknek az értékeknek az erősítését?
– Érzékenyebb vagyok ezekre, s valószínűleg ebben szerepet játszik az, hogy tíz éve multinacionális cég vezetőjeként élek, s a globális és helyi üzleti és társadalmi kulturális értékek összeegyeztetése mindennapi feladatom volt. S ha mindezt nemcsak ösztönösen, hanem tudatosan tesszük, az vállalati szinten békéhez és harmóniához vezet. Kicsit tágabb hatókörben: egy gyorsabban fejlődő társadalom minden szinten nagyobb piaci erőt jelent.
– Ha az Ericsson és a többi nálunk jelen lévő multi így gondolkodik, akkor az információs társadalom fejlődési iránya pozitív fordulatot vehet.
– Nem szabad pusztán a gazdaság önfejlődési folyamatára hagyatkozni. Magyarország ezredforduló utáni információs társadalmának képét alakítani, kezelni kell, a globális folyamatokat saját hasznunkra kell fordítani, a veszélyeit megszelídíteni. S nem utolsósorban: az információs társadalom viselkedésforma is egyben. Én úgy gondolom, a teljesítmény, a tudás és az erkölcs középpontba állítása mentén kell a technikai forradalom adta lehetőségeket kihasználni.
– Gondolom, ezeket az értékeket az Ericsson Magyarország Kft.-ben is fel lehet lelni. Mennyiben az anyacég értékeinek átvételéről, s mennyiben saját értékrend kialakításáról beszélhetünk?
– Az Ericssonnak is, mint minden nagy cégnek vannak vállalt értékei: a professzionalizmus, a tisztelet és az állhatatosság. Mi hozzátettünk egy negyediket is: a tisztességet. Ennek hangsúlyozása itthon még egy darabig szükséges.
– Ezen értékek a gyakorlatban hogyan működnek?
– Tíz éve a telefon digitalizálására kiírt rendszerváltó tender győzteseként jött be Magyarországra az Ericsson. Engem bíztak meg a cég felépítésével. Ma már 35 milliárd forintos forgalmával a legtöbb hozzáadott értéket termeli a telekommunikációs iparban. A hétszáz dolgozóból kétszázan a mérnöki csoport tagjai, s regionális szakértői központként működnek. E térség legtöbb országából az Ericssonhoz érkező komplett rendszerek kiépítésére, üzemeltetésének támogatására mi kapjuk a megbízást. Közel háromszáz emberünk dolgozik a kutatás-fejlesztés profilban, s jelentős szerepet kapunk az anyavállalat stratégiai fejlesztési projektjei megvalósításában. A magyar telekommunikációs infrastruktúra építésében meghatározó piaci részesedésünk van. Egyre nagyobb összegeket költünk a művészet, a kultúra, a sport és egyéb rászoruló területek támogatására. Nap mint nap ki vagyunk téve a kísértésnek, hogy a rászorultak hatalmas nyomásának engedve néhányszor kivételt tegyünk. De van egy alapszabályunk, ami szerint adunk, s ezt még az első számú vezetőnek sem szabad megszegnie. Mert akkor milyen jogon kérheti számon munkatársaitól a szabályok megtartását?
Demcsák Mária
Fodor István – Az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgatója
Egyszerűen kíváncsi voltam, miért publikál folyóiratokban, tart vidéken és Budapesten előadásokat Fodor István, a világ egyik legeredményesebb telekommunikációs cége magyar leányvállalatának első számú vezetője az itthon felépítendő információs társadalomról. Miért oly büszke, hogy immár ötvenedik megnyitójára készül az Ericsson Galéria? Pusztán a cégimázs növeléséről lenne szó? Ahhoz elég volna néhány interjú és pár látványos szponzoráció. A multinacionális cégek általában reklám- és PR-keretük terhére szokták ezt a feladatot megoldani, nem a cég első számú emberének szabad idejét felemésztő társadalmi szerepvállalásával.
Véleményvezér
Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF
Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Hivatalosan is az utolsó helyre került Magyarország a háztartások fogyasztására tekintve
Az utolsó helynél már nincs lejjebb.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását
A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet
A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?
Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.