Az EU strukturális alapjai és a magyar költségvetés társfinanszírozásával meghirdetett pályázatokon keresztül 2004 és 2006 között elvileg 1350 milliárd forintnyi vissza nem térintendő támogatás hívható le, ebből a tavalyi csonkaévi előirányzat 24 százalék volt. A pályázati kiírások zöme január és március között jelent meg, leghamarabb a gazdasági tárca alá tartozó - vállalkozásfejlesztést, informatikai projekteket, beruházásösztönzést támogató - Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) részvételi feltételei láttak napvilágot. De mint utólag kiderült, a felhívások mielőbbi kihirdetése a pályázás sikerét nem garantálja, sőt.

A hatóságokat - elsősorban a csúcskoordinátor szerepét ellátó Nemzeti Fejlesztési Hivatalt (NFH) - már akkor bírálták azért, hogy késésben lenne a pályázatok kihirdetése, és így veszélybe kerülhet az idei előirányzat lekötése. Az NFH-ban is aggódtak, de ellenkező okok miatt: ők ugyanis arra számítottak, hogy túl kevés pályázó lesz. A félelmük utólag megalapozatlannak bizonyult, hiszen épp a túlpályázáson botlott egyet a rendszer.

Elsőként a cégek mozdultak rá a vissza nem térítendő támogatásokra, de az év vége felé az önkormányzatok is - némi belügyminisztériumi önerősegítséggel - hamar kipályázták a Regionális Operatív Program közel teljes hároméves költségvetését. Ebbe kétségtelenül besegített az "uniós pályázatok" összehangolatlan és néha elhajló kormányzati kommunikációja is (példa erre a 2004 első negyedévében a teljes médiát meghódító "kávézós" reklám, amelyben a kávé elfogyasztása után a tulajdonos ismerőse kéri az újonnan létesített vendéglátó-ipari egység "számláját". Azóta több vállalkozó is rájöhetett, hogy ezt a célt az unió nem támogatja).

A pályázási folyamatot intéző, kétezer főt alkalmazó intézményrendszer papíron már 2004 januárjában felállt. És miután február végéig már a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a ROP és a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) is debütált 5-6 kiírással, március elején az NFH üzembe állította honlapján a pályázati keresőjét. Így gyakorlatilag minden feltétel adott volt az induláshoz. Az egy hét alatt regisztrált százezer látogató és 63 ezer letöltött pályázati csomag kezdte eloszlatni az NFH-nak a pályázatok fogadtatásával kapcsolatos aggodalmait.

Az optimizmust erősítette, hogy alig másfél hónappal a meghirdetésük után a GVOP kiírásaira már több mint 600 pályamű érkezett be. És ez a szám a csatlakozás időpontjáig annak ellenére majdnem megnégyszereződött, hogy az igényelt támogatás összegét 20 százalékkal meghaladó biztosítékadási kötelezettség és az új közbeszerzési törvény zavaros paragrafusai komoly kihívást jelentettek a pályázóknak. A beérkezett anyagok rögzítése májusban kezdődött, és gyakorlatilag ekkortól kaptak zöld jelzést a hatóságok az uniótól a strukturális alapok terhére szóló támogatási szerződések megkötésére és a kifizetésre.

Azonban a csatlakozást követő eufória elmúltával a projektgazdáknak rá kellett ébredniük, hogy az EU-bővítést megelőző kampányban kiemelt szerepet játszó "uniós pályázatok" május elseje után nemcsak a kommunikációt tekintve kerültek ki a kormány fókuszából. A beérkezett öt és félezer pályázat - ebből 4500 GVOP-os - közül alig párat vettek kezükbe az értékelők. (A konkrét számot nem lehet tudni, az NFH lapunknak megküldött kimutatása alapján június végéig nem született támogatási döntés, bár Medgyessy Péter miniszterelnök május 13-án átadta a kiértesítő levelet a GVOP első 12 nyertes vállalkozójának).

Az NFH belső utasításai szerint ugyan legfeljebb 90 napig tarthatott a teljes elbírálási folyamat, de az egyes pályázati kiírásokban ez a határidő szó szerint nem szerepelt. Csupán annyi olvasható a felhívásokban, hogy a beérkezést követő 15. napig a pályázatok menedzselésével és értékelésével megbízott közreműködő szervezeteknek (ksz) értesíteniük kell a pályázót a befogadásról vagy elutasításról. Ha hiányok vannak, ezek egyszeri pótlására ugyanennyi idő van, és majd ha döntés született, a szervezeteknek újabb két hét áll rendelkezésükre kiértesíteni a pályázót.

A temérdek beérkezett pályázat - főként egyes túligényelt kiírások esetében - kevés nyertese miatt nyárára beértek az ellenérzések a rendszerrel kapcsolatosan. Sokan politikai indítékokat láttak a kiértékelés késleltetésében.

A gazdasági tárcánál és a ROP-ot irányító Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalban (MTRFH) júliusban kezdték ledolgozni több hónapos hátrányt. Az intézményrendszer felkészületlensége azonban egyre nyilvánvalóbbá vált: a pályázók kérdéseire a közreműködő szervezetek nagy reakcióidővel válaszoltak, és előfordult, hogy egy-egy pályázat pár hétig, sőt hónapig "eltűnt" a készítője szeme elől.

A leterheltség jelei elsősorban a GVOP-pályázatokat menedzselő Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-nál és az IT Információs Társadalom Kht.-nál jelentkeztek, a július végéig beérkezett közel hatezer pályázatból alig 1200 esett át az első szűrőn. Mellesleg a felhívások nehezen átlátható szövegezése és a megkövetelt mellékletek nagy száma miatt a benyújtott dokumentáció közel háromnegyede esetében kellett a pályázóktól a formai feltételek pótlólagos teljesítését kérni. A kialakult helyzetben GVOP-ot irányító dr. Magyari László, a gazdasági tárca címzetes államtitkára úgy látta jónak, ha - egyfajta sürgősségi beavatkozásként - az augusztus 28-ai bejelentést követő negyedik (!) napon felfüggeszti az operatív program két legnépszerűbb és többszörösen túligényelt pályázatát (lásd erről bővebben a Piac és Profit 2004. szeptemberi számát).

Ezt követően, augusztus 13-án megjelent a Magyar Közlönyben a 14/2004-es sorszámot viselő, ötminiszteres rendelet a strukturális alapok és a kohéziós alap felhasználásának általános szabályairól. A Kiss Péter kancellária-, Csillag István és Burány Sándor volt gazdasági, illetve foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Németh Imre, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője, továbbá Draskovics Tibor pénzügyminiszter szignójával ellátott dokumentum célja az volt, hogy közös alapra helyezze és "befelé" szigorúbbá tegye a teljes pályázási folyamatot. Az egyik legfontosabb kikötése szerint a közreműködő szervezeteknek a hiánytalan dokumentáció benyújtásától számított 60 naptári napon belül tájékoztatniuk kell a meghozott döntésről a pályázót. A rendelethez mellékletként csatoltak egy egységes formanyomtatvány-mintát is, amelyet az adminisztráció megkönnyítése végett idén az összes pályázatnál használni kell majd.

Meglepetések időszaka

Az ötminiszteres rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lépett érvénybe, és csak az ez után beadott pályázatokra kellett alkalmazni. A feldolgozás sebességében azonban csak az év utolsó két hónapjában hozott érdemi minőségi ugrást, elsősorban a GVOP-nál. Nem így a Sapardot szeptember elején felváltó Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) esetében.

Decemberre végül valamelyest felgyorsultak a folyamatok, amiben az őszi kormányváltás is nagy szerepet játszott. Például a korábban havonta összehívott GVOP-bírálóbizottságok az év utolsó hónapjában szinte naponta üléseztek, és több mint négyezer pályázatról született döntés.

De az igazi meglepetés a támogatási levelek kiküldése során érheti a hatóságokat. A sok esetben több mint féléves csúszás miatt a tavasz pályázók visszalépését hozhatja. Bár az NFH-ban nem számítanak 2-3 százaléknál nagyobb arányra, a lapunk által megkérdezett pályázatíró cégek szerint ügyfeleik akár egyötöde is - főként a vállalkozók - visszamondhatja a támogatást a feltételek megváltozása, érdekmúlás, az önerő vagy a biztosítékok hiánya miatt. Így még inkább beigazolódhat az - a hatóságok által több ízben cáfolt - tény, hogy csak az nyerhet támogatást, aki segítség nélkül is véghezvitte volna terveit.

Erre az évre az NFH rendszerszerű működést, egységes formai és egyszerűbb, áttekinthetőbb dokumentációs követelményeket és "magyarabb" szövegezést ígér. Egységesíteni szeretnék a projektek költségvetési szerkezetét, az egyes kiadások, valamint a vissza nem téríthető áfa elszámolási szabályait. Változtatnának a kiírások felfüggesztésének szabályozásán is. A tervek szerint minimálisan tíz napnak kellene eltelnie a pályázat időleges lezárásának bejelentése és életbelépése között.

A reformhullám látszólag az egész pályázati rendszeren át fog menni, és a legfelsőbb szintekig is eljut. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Kóka János gazdasági miniszter február 17-én felmentette a GVOP-t irányító Magyari Lászlót. Hasonló lépésekre azonban más operatív programok esetében is szükség lehet. De az új, 2005-ös pályázati időszak várhatóan nem lesz izgalmaktól mentesebb, mint a tavalyi: a sok, majdnem kipályázott felhívás bezárásával - a hatóságok örömére - a kevésbé vonzóak is előtérbe kerülnek majd, a könnyített feltételek és a tavaly szerzett tapasztalatok miatt várhatóan nagy lesz a harc a vissza nem térítendő támogatásokért.

A korábban havonta összehívott GVOP-bírálóbizottságok az év utolsó hónapjában szinte naponta üléseztek, és több mint négyezer pályázatról született döntés

Erre az évre az NFH rendszerszerű működést, egységes formai és egyszerűbb, áttekinthetőbb dokumentációs követelményeket és "magyarabb" szövegezést ígér.

Az első félévben beérkezett öt és félezer pályázat - ebből 4500 GVOP-os - közül alig párat vettek kezükbe az értékelők.

Az augusztusban megjelent 14/2004-es rendelet több ponton is javítani szándékozott a pályázati rendszer hatékonyságán. A rendelkezések szerint ha későn, nem megfelelő adatlapon vagy nem a megkövetelt példányszámban nyújtották be a pályázatot, akkor ezt a benyújtást követő 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az első szűrő után jön a formai vizsgálat - jogosultság, források, mellékletek megléte -, és ha valami hiányzik, akkor egyszeri 15 napos határidő alatt ez pótolható. Ha ez nem történik meg, akkor további két héten belül tájékoztatni kell a pályázót az elutasításról. Attól a naptól kezdve, hogy az anyag hiánytalanná válik, két héten belül ki kell küldeni a befogadó nyilatkozatot, és el kell kezdeni az értékelést. Ezt úgy kell ütemezni, hogy 60 napon belül az értékelők javaslata a bíráló bizottság elé kerüljön, és pozitív döntés esetén az operatív programot irányító személy parafálja a támogatási szerződést.

Agrárhajcihő

A Sapard előcsatlakozási alap pénzeinek elnyerésére 2004. április végéig pályázhattak a gazdák. A határidő lejártát követően május 3-án megnyíltak az AVOP-ablakok, de az értékelés csak a Sapard teljes kifutása után - azaz augusztus végén - kezdődhetett. Az előcsatlakozási alap kiírásai iránt folyamatosan növekvő, majd az áprilisi határidő lejártával hirtelen erőteljesen megugró kereslet közel kilencezer pályázattal szembesítette az agrártárca alá tartozó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). Az agrárium támogatási rendszerében a csatlakozást követően előálló teljesen új helyzet több ágazatban sokként érte a gazdákat. Ezt tetőzte az is, hogy az MVH az 52 milliárdos keret túligénylése miatt a Sapard-pályázatok 40 százalékát elutasította.

A közfelháborodás mérséklésére nyáron az agrártárca Brüsszelben megkísérelte ugyan átirányítani a pályázatokat az AVOP-ba, de ebbe végül az unió nem ment bele. Szeptemberre már olyan híresztelések is napvilágot láttak, hogy a Sapard-pályázatok jó részét úgy utasította el, hogy ki sem bontotta a borítékokat. Az tény, hogy a tárcánál ekkor még mindig gőzerővel dolgoztak a területalapú támogatások nyilvántartására szolgáló informatikai rendszer felállításán, aminek a csatlakozás időpontjáig kellett volna megtörténnie. Az előrelátó gazdák - okulva az előcsatlakozási alap tanulságaiból - szeptemberig 1500 pályázattal "látták el" az MVH-t, majd ez a szám november végére több mint a duplájára nőtt, lapzártánkig azonban alig 26 nyertes született.

De a hivatal is tanult a Sapardból: a legkeresettebb kiírásokat már októberben felfüggesztették (a lépés a mezőgazdasági gépek beszerzését, a falufejlesztést és a szám nélküli utak építését támogató pályázati ablakokat érintette). Információink szerint az operatív program mellett a területalapú támogatásokat is menedzselő MVH-ban nincs elkülönült szervezeti egység a két rendszer működtetésére, a munkatársak azon dolgoznak, ami a legsürgetőbb - az utóbbi időben inkább a 2005-ös közvetlen támogatások rendszerén.