A hatályos jogszabályok a korábbiakhoz képest nagyobb felelősséget tulajdonítanak a vezető tisztségviselőknek, emiatt döntéseik a cégük, egyes esetekben pedig a személyes vagyonukra is hatással lehetnek.

Két irányba működik

A céges üzletvitel, illetve a személyes vagyon védelmére kínálják a nagyobb biztosítótársaságok a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását. Ez arra az esetre szól, ha a társaság vagy harmadik személy a társaság vezetőinek döntése miatt pénzügyi veszteséget szenved el, amiért a társaság vagy a vezető felel.

- Náluk nem is jellemző ilyen biztosítások megkötése. A forma maga speciális, és viszonylag új a piacon, ezért a szerepe egyelőre nem jelentős, de elmondható, hogy egyre nő - bizakodik viszont dr. Budai Péter, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezető kockázatvállalója, hozzátéve, hogy a nagyvállalati, nagyipari termelő és szolgáltató, pénzintézeti szektor lefedettsége már majdnem teljes e tekintetben.

A kkv-szektorban azonban nemigen terjedt el a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása. A vezetők itt sokszor nincsenek is tudatában a rájuk háruló felelősség mértékének, illetve nem tudnak arról, hogy ez a biztosítás a piacon elérhető. Fekete Ferenc, a GrECo International Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. vezető biztosítási tanácsadója azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítás két irányban működik, hiszen a tulajdonosoknak nyújt fedezetet a vezetői döntések következtében keletkező veszteségekre - természetesen ilyen esetben a tulajdonosnak tudnia kell bizonyítani, hogy rossz döntés született -, és a vezetők saját vagyona is védelmet élvez. A társasági törvény szerint ugyanis a vezetők saját vagyonukkal is felelnek a cégért.

Bátrabb vezetői döntések

Mivel veszélyes terméknek számít, a biztosítónak körültekintően kell eljárnia a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítására vonatkozó igények vizsgálatakor. Csáki Gyula fontosnak tartja például, hogy a biztosítótársaság tisztázza, az ügyvezető mekkora mértékben tulajdonosa is a cégnek, hiszen az ilyen felállás - márpedig minél kisebb egy cég, annál valószínűbb, hogy az ügyvezető egyúttal többségi tulajdonos is - kockázatot jelent. Budai Péter szerint azonban az ilyen biztosítás megkötése nagyban hozzájárulhat a cég kiegyensúlyozott pénzügyi helyzetének eléréséhez, illetve a bátrabb, üzletibb szemléletű vezetői döntések meghozatalához. Elejét lehetne venni a piaci körbetartozások kialakulásának, illetve a számtalan csőd- és felszámolási eljárás megindításának, ezáltal kiszámíthatóbb piaci környezet jöhetne létre. Jellemzően viszont közepes- és nagy cégek kötnek vezető tisztségviselőikre felelősségbiztosítást, pedig - emeli ki Fekete Ferenc - a konstrukció a kisebb cégeknél is alkalmazható.

Tudni kell azonban, hogy ilyen biztosítást akkor célszerű kötni, ha a cégvezetői és a tulajdonosi kör elválik egymástól. A biztosítási díj alapja nem a vezető tisztségviselők száma, leginkább az éves árbevétel nagyságától és a kártérítési limittől függ. A biztosítás az igazgatósági tagokon és felügyelőbizottsági tagokon kívül kiterjeszthető a saját döntési jogkörrel bíró alkalmazottakra is, például a munkavédelmi felelősre. Bizonyos esetekben pedig a biztosítás fedezetet nyújt a hatósági intézkedések következtében kirótt bírságokra is, kivétel ez alól az APEH. A biztosítás még három évig fennáll, miután a vezető elhagyta a céget, illetve a fedezet önrészesedés nélkül is megoldható - sorolja az előnyöket Fekete Ferenc.

Nem szórják a pénzt?

- Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a hazai kis- és középvállalkozói kör sajnos még mindig a lehető legolcsóbb alapbiztosítást köti meg, azt is sokszor csak azért, mert egyébként nem jutnának hozzá hitelhez, vagy nem folyósítanák részükre az elnyert pályázati pénzt. Emiatt gyakran előfordul, hogy az ügyfelek csak akkor nézik meg alaposan, hogy mire terjed ki a biztosítási szerződésük, amikor már bekövetkezett valamilyen káresemény - állítja Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem élet üzletágának igazgatója.

Csáki Gyula úgy fogalmaz, hogy a kisebb cégek egyáltalán nem szórják a pénzt biztosításokra. Felelősségbiztosítást általában akkor kötnek, ha valamely üzleti partnerük megköveteli, vagy ha jogszabály előírja. Ez utóbbi vonatkozik például a vagyonvédelmi vállalkozásokra - igaz, ha nem így lenne, vélekedik a Generali-Providencia Biztosító Zrt. szakembere, igen nagy számban ezek is elállnának tőle -, az egészségügy területén működő cégekre, a könyvvizsgálókra. Az adótanácsadók és könyvelők számára nem kötelező, de erre a két csoportra inkább jellemző a biztosítások tudatos használata, hiszen a szabad választás ellenére szép számban biztosítják magukat a tevékenységükben rejlő veszélyek miatt.

Kisebb mértékben, de az építészeti és műszaki tervezőkre is fontosnak tartják a felelősségbiztosítás-kötést. Azonban ha a kkv-k saját vagyonáról van szó, már más a helyzet: a vagyonbiztosítás népszerűbb a kisebb cégek körében is.

Tekintélyes kárlimit

Pedig a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai nem kis kárlimittel működnek. "Az évenkénti 250 millió forintos kár átlagos kártérítési limitnek tekinthető" - ad áttekintést a piacról Fekete Ferenc. - Egy 2-3 milliárd forintos árbevétellel rendelkező cég egy ilyen limitű biztosításhoz évi 300-500 ezer forintos díjért már hozzájuthat, de léteznek konstrukciók, amelyek többmilliárdos veszteség megtérítésére is alkalmasak. Az Allianz Hungária Zrt. vállalati stratégiájában kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a kisebb méretű vállalati ügyfeleket gyors kockázatelbírálással, a magyar jogszabályokhoz teljes mértékben igazodó általános feltételekkel, speciális, a méretükhöz, gazdasági súlyukhoz és igényükhöz igazodó kártérítési limittel és nem utolsósorban a nagyvállalatokhoz képest kedvezőbb, megfizethető alacsony díjszinttel lássák el. Náluk a limitkínálat 50 millió forint/kár/évnél kezdődik.

A kedvező feltételek sem késztetik a kkv-szektort a felelősségbiztosításra. Pedig a világban jelenleg zajló válság előtérbe helyezte a vezetők felelősségét is. Az amerikai AIG-nél például nagykár-veszélyes kockázatot vállaltak. A többi vállalatnál is mindenki a hozamra hajtott, miközben a kockázat mértékéről nem vettek tudomást.

Azokban a szektorokban, ahol a kockázati kitettség nem jelentős, a díjakban számottevő változás valószínűleg nem várható, a nagyobb kockázati kitettségű cégeknél az esetleges díjnövekedés a nemzetközi piacok reakciójától és a jelzálogpiaci válság begyűrűzésének egyelőre nem megjósolható hatásától függ.