Az Európai Unió tagjaként az államnak, a gazdaság szereplőinek és az egyéneknek is vannak kötelezettségeik, jogaik és persze lehetőségeik. Magyarország általában véve jól teljesített, sikeresen illeszkedett be az európai integrációhoz, állítják a szakértők. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyolc újonnan csatlakozott ország - Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - második uniós évét vizsgáló monitoringjelentésében kidolgozott teljesítményindex szerint azonban hazánk csak az ötödik helyen áll a nyolc tagállam rangsorában, gazdasági teljesítményét tekintve pedig az utolsó helyre csúszott. E szerint többet is profitálhattunk volna az uniós tagságból.

Az államok számára az egyik legszigorúbb előírás, hogy az európai joganyagot határidőre átvegyék, és ebben hazánk mindeddig nagyon jó eredményt ért el. 2005 tavaszán az akkor aktuálisan határidőre átveendő irányelvek 98,48 százalékát alkalmaztuk, egy év elteltével pedig ez a mutató 99,18 százalék lett.

- A huszonöt tagállam között a hetedik helyen állunk a közösségi joganyag, az acquis communautaire átvételében, ami akkor is fontos eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy itt az eltérés nagyon kicsi a tagállamok között: minden ország 98 százalék felett áll - hangsúlyozza dr. Vida Krisztina, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Ezzel a jó teljesítménnyel magyarázható az is, hogy az elmúlt két és fél évben nagyon kevés szabálysértési eljárást folyatott az unió Magyarországgal szemben.

A bizonyítványunkat azonban rontja, hogy a maastrichti konvergenciakritériumok közül Magyarország ma egyet sem teljesít. Az acquis részeként az euró bevezetése minden új tagállam számára kötelező, igaz, határidő nincs megszabva. Elvárás azonban az átlátható és fenntartható pénzügyi pozíciók megteremtése és a folyamatos nominálkonvergencia. E téren az elmúlt két és fél év nem hozott pozitív eredményt: nőtt az infláció, nőtt az államháztartási hiány, és ennek következtében nőttek a kamatok. Mindeközben növekedett az ország adósságállománya is. E téren az unió sokak által remélt diplomáciai - pszichológiai - fegyelmező hatásánál az ország belső problémái erősebbnek bizonyultak.

A kötelezettségek mellett az unió jogokat is biztosít tagállamainak, ezeket Magyarország igyekezett kihasználni tagságának első évei alatt. A magyar politikusok egyes kérdésekben sikeresen lobbiztak. Magyar kezdeményezésre került be az EU alkotmányszerződésébe a kisebbségi jogok védelme (igaz, az alkotmány jövője továbbra is bizonytalan a francia és a holland elutasító népszavazások miatt). Más területen viszont nem voltunk eredményesek: például a határőrizeti ügynökség helyszíne végül Lengyelország lett.

Az Európa Parlament magyar képviselőinek tevékenységét nagy elismerés övezi az intézményben, konstruktívan együttműködő partnerek a meglévő Európa-politikai kérdésekben, miközben új területekre is - például a romakérdés európai szintű megközelítése - ráirányítják a figyelmet.

Figyelemre méltó a hazai aktivitás az európai tisztviselői állások megszerzésében is. 2006 januárjáig 285 magyar állampolgár nyert felvételt az Európai Bizottságba. Ez a nyolc rendszerváltó új tagországból érkezettek közel egyötöde, derül ki az MTA Világgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy tisztviselőink közül sokan felső- vagy középvezetői pozíciót töltenek be.

A csatlakozás a gazdasági szféra szereplői számára is kötelezettségekkel jár: meg kell felelniük az egységes belső piac átjárhatóságát biztosító szigorú EU-normáknak. Az alkalmazkodási kényszer az amúgy is tőkeszegény hazai kis- és középvállalati kör számára komoly kihívás, hiszen a csomagolási, forgalomba hozatali előírások meghonosítása, tanúsítványok megszerzése komoly kiadással jár. A hatások ma kevéssé láthatók, igaz, néhány "drágább" előírás - például a környezetvédelmi követelmények - átvételére kapott átmeneti idő még tart.

- A legtöbb hazai kis- vagy közepes vállalat energiáját a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és a mai napig nem érzik, hogy az EU hatással lenne a működésükre - mondja dr. Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke. A szakember úgy véli, a szektor képviselői igyekeznek alkalmazkodni a magas szintű normákhoz, de amelyiket "nem muszáj", nem alkalmazzák.

Egyelőre komolyabb ellenőrzések nem történtek. Nincs statisztika arról, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozások által itthon forgalomba hozott termékek valóban minden EU-előírásnak megfelelnek-e, illetve a szolgáltatások terén is kérdéses a teljes EU-konformitás, például, hogy a mozgássérültek számára bármely vendéglátó-ipari szolgáltatás hozzáférhető-e.

Tény, a szféra számára a csatlakozás nem hozott piacbővülést, a verseny erősödését viszont igen. Az EU közös mezőgazdasági politikájából fakadó lehetőségeket például Magyarország nem tudta teljes mértékben kiaknázni. Az Európai Unió közös agrárrendtartásának része - bizonyos feltételek mellett - a harmadik országba való export szubvencionálása, amely lehetőséggel Lengyelország és Csehország hazánknál lényegesen ügyesebben élt.

- Az újonnan csatlakozott országokból érkező agrárimport is látványosan bővült, ami a verseny hazai piaci kiéleződését és agrárkereskedelmi mérlegpozíciónk romlását eredményezte. Az azóta javuló trendek ellenére is elgondolkodtató a hazai mezőgazdaság szerkezete, és kérdéses, vajon versenyképes ágazattá válhat-e a jelenlegi struktúrájában - véli Vida Krisztina.

#page#

A kereskedelem más ágában is komoly, mind ez ideig kiaknázatlan lehetőségek vannak. Bár az eddig eltelt uniós évek mutatói alapján úgy tűnik, az új kereskedelempolitikai szabályok erősítették Magyarország külpiaci pozícióját, ez elsősorban a nagyvállalatok kivitelének bővülését jelenti, miközben az agrárszektor versenyképessége romlott, és a hazai kis- és középvállalatok is háttérbe szorultak egyelőre a csatlakozás pozitív hozamát illetően.

Exportnövekedés leginkább a nyolc rendszerváltó új tagállam egymás közötti kereskedelmében, illetve a harmadik országokba irányuló kivitelben volt tapasztalható, lévén, hogy a társulási szerződés korábban eltörölte az ipari vámokat Magyarország és az unió országai között. 2005-ben a magyar export dinamikusan, közel 11 százalékkal bővült, a húzóágazat a nagy hozzáadott értéket képviselő gép- és feldolgozóipar volt.

Tehát a vámunió kereskedelemteremtő hatása makroszinten érzékelhető: az ország külkereskedelmi mérlege - és ezáltal folyó fizetési mérlege - javult. Jóllehet a kedvező trendek 2006-ban is folytatódtak, az exportáló szféra szerkezete nemzetgazdasági szempontból nem feltétlenül jó. A kivitel körülbelül 80 százalékát a Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vállalatok adják, a hazai kkv-kör külpiaci aktivitása gyenge.

- A vállalkozások tőkeszegények, és talán nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Ráadásul mostanában a legnagyobb problémát a szakmunkáshiány jelenti. Emiatt sok esetben még a hazai projektekben sem tudnak részt venni beszállítóként vagy alvállalkozóként - magyarázza Roóz József, aki szerint a kkv-k többet vártak az uniótól, ha nem is anyagilag. Úgy hitték, a csatlakozással egyszerűsödnek az adminisztrációs terhek, átláthatóbbá válik a közbeszerzés. Holott ezek mind nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések.

A felkészítés azonban ma sem lenne késő. A jövőre induló újabb költségvetési ciklus, a szolgáltatások irányelv hatálybalépése - bár az időpontja ma még bizonytalan - vagy Románia és Bulgária taggá válása mind olyan tényezők, amelyek lendületet adhatnak a kis- és középvállalatoknak.

A magyar gazdasági szféra szereplői, illetve az állampolgárok az elmúlt két és fél év hatását leginkább az unió költségvetéséből - a strukturális alapok, valamint a Kohéziós Alap pénzeszközein keresztül - rendelkezésünkre bocsátott fejlesztési források felhasználása révén érzékelhetik. A forráslehívási arányok Magyarország esetében jónak mondhatók, a mindennapi életben mégsem igazán érződik az invesztíciók hatása, amely jelenség leginkább a pályázati igények nem kielégítő felmérésével, illetve a széles körű, érdemi társadalmi egyeztetés elmaradásával magyarázható, áll a nyolc közép- és kelet-európai tagország második uniós évéről írt jelentésben.

- 2005. december 31-éig több mint harmincezer pályázat érkezett be az irányító hatóságokhoz, és akkor a pénzek több mint egyötödét használtuk már fel, ma pedig több mint 40 százalékos aránynál tartunk, ami jó eredménynek számít. Ám a pályázati rendszerünk átláthatatlan és bürokratikus, az elosztás pedig sok esetben nem bizonyult hatékonynak. A mezőgazdasági pénzek késedelmes kifizetését kifejezett negatívumként kell elkönyvelnünk - hangsúlyozza Vida Krisztina.

Ma a hazai egy főre jutó GDP az EU 25-ök átlagának 62 százaléka, ami a nyolc új tagállam között a harmadik helyet jelenti, ám messze elmaradunk Szlovénia és Csehország 80, illetve közel 75 százalékos átlagától.

#page#

Foglalkoztatási gondok

Az európai gazdaságban egyre inkább kulcskérdéssé váló munkahelyteremtés területén sem hozott lendületet az unió, pedig az Amszterdami Szerződés kapcsán az Európai Tanács által évente egyszer kiadott munkaerő-piaci iránymutatások segítik a tagállamokat a munkanélküliség elleni küzdelemben és abban, hogy minél inkább alkalmazkodni tudjanak a rugalmasabb piaci igényekhez. A hazai munkanélküliségi ráta a tagság kezdetén kedvező szinten állt, de az elmúlt években - szemben az újonnan csatlakozott országoknál tapasztalható trendekkel - növekvő tendenciát mutat. Igaz, az újak csökkenő munkanélküliségi adatainak hátterében sem mindig a belső munkahelyteremtés áll: például Litvániából és Lengyelországból igen jelentős nagyságrendben mentek külföldre munkát vállalni. Magyarországon nem csak a belső munkahelyteremtés adatai kedvezőtlenek, a hazai aktivitási ráta is messze elmarad az uniós átlagtól: 61,3 százalék szemben a 70,2 százalékos EU-szinttel.

A statisztikai adatok tükrében úgy tűnik, a külföldön munkát vállalók számát kevéssé befolyásolja, hogy az adott ország megnyitotta-e a munkaerőpiacát Magyarország előtt. Az elmúlt két és fél évben legálisan körülbelül 10 ezer magyar ment az Egyesült Királyságba dolgozni, és ugyanennyi a Németországban munkát vállalók száma is, míg a szomszédos Ausztriában 15 ezer honfitársunk kapott állást.

- Bár bizonyos mutatók ennek ellentmondanak, összességében mégis úgy vélem, Magyarország eddig nem tudott kellő mértékben profitálni az EU-tagságból. Van, ahol a felkészültség hiánya áll a háttérben, más területeken viszont az ország belső problémái, a társadalmi konszenzus hiánya nehezítik az integrációt. Pedig a társadalmi párbeszéd ösztönzése egyre gyakrabban kap teret az Európai Unió szintjén is, és e nélkül mi sem lehetünk sikeresek - hangsúlyozza Vida Krisztina.