A honatyaság sokféle módon lehet hasznára egy-egy térségnek. A legismertebb változat a leghagyományosabb is, a kijáró, elintéző képviselőből van a legtöbb. Talán nem ennyire kézenfekvő, amikor a honatya igyekszik nagy rendszerekbe, általános érvényű megoldásokba ágyazni azt a térséget, amelyet a választókra való tekintettel hivatalból is felkarol.

Szabolcsi "bel-" és "külügyek"

Vélhetően ez utóbbival él - és segít - a legtöbbet Kapolyi László akadémikus, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nevében ül a Házban. De ahhoz nem fér kétség, hogy a kelet-magyarországi térség felzárkóztatásához nem annyira parlamenti, sokkal inkább helyben kimunkálható, megoldható eszközökkel operál. Bár a legfőbb infrastruktúrát, a közlekedési hiányosságok pótlását ő sem gondolja szabolcsi "belügynek".

- A vasút mellett a közútnak is mielőbb el kell érnie a határt. Az autópálya 2006-ban eléri Nyíregyházát. De sürgető a folytatás, illetve az, hogy komoly logisztikai központok jöjjenek létre nem csupán helyi, hanem európai vállalkozások részvételével - vázolja Kapolyi László, hozzátéve, hogy az Európai Unió minapi csúcstalálkozóján részt vett az ukrán elnök, s ezzel kezdetét vette az EU-Ukrajna párbeszéd, amelynek a politikai jelentőségét talán csak a gazdasági szárnyalja túl. Ez az, amit Magyarország nem hagyhat figyelmen kívül. Egy-két évszázada Ukrajna volt Európa éléskamrája. Pár évtizeddel ezelőtt pedig, amikor a bábolnai és a nádudvari kukorica és gabonatermelő rendszerek világszínvonalon működtek, szó volt arról, hogy hazánk földet bérel Ukrajnában. Azért, hogy a technológiát hatékonyan működtethesse.

A mai mezőgazdaság követelményei persze mások, de ezek sem idegenek a térségben élő emberektől, munkakultúrájuktól: tárolórendszerekre, modern, új kapacitások kialakítására érdemes energiát fordítani, s persze hűtőházakat, a feldolgozás más módjait is olyan meggondolásból kell fejleszteni, hogy a határ közelsége óriási piacok közelségét is jelenti.

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében minden fontos gazdaság- és térségfejlesztési programnál kárpátaljai léptékben kell gondolkoznunk, s talán még arra sincs szükség, hogy - amint a kilencvenes évek második felében történt - külföldi befektetők legyenek csak képesek lendületet adni a régió fejlődésének - szögezi le Kapolyi László. Biztos abban ugyanis, hogy a térségben élő, dolgozó szakemberek pontosan látják, tudják, mit lehet abból a vidékből kihozni.

A feltárt lehetőségeknek persze olyan alakzatot kell ölteniük, hogy az unió kész legyen a támogatásra, finanszírozásra. Mint ahogy ez már el is indult az Interreg nevű program alapján. Kapolyi László emlékeztet rá, hogy a négy ország közös határvidékén egyedülállóak például a vízrajzi adottságok, s a vízi utaknak a vasút, a közút kiegészítőivé kell válniuk úgy, hogy a logisztikai központok szolgáltatásait is hasznosítják.

Az akadémikus attól tart, hogy a térség szellemi felzárkóztatása szinte az utolsó órában van, s ha nem történik valami, akkor nagyon megsínyli a lemaradást a keleti országrész. Miskolc és Debrecen még egyetemi bázis, tudományos intézményekkel, Nyíregyháza azonban már sokkal kevésbé. A határhoz közelebb lévő részek helyzetéről pedig jobb nem is beszélni. Kiaknázandó és kihasználható új lehetőség ugyanakkor, hogy az EU és Ukrajna között a korábbinál lényegesen jobb viszony alakul ki, következésképp mi is túlléphetünk a gázolajcserében testet öltő, elég alacsony szintű együttműködésen. Beregszász vonzáskörzetében, de Ungváron is komoly magyar tudományos kultúra létezik, s kiváltható a mai nem túl kedvező centrum-periféria viszony.

Az országgyűlési képviselő leszögezi a tényt: energiatermelő forrás ott bizony nincs. Az utolsó erőműkaréj: Miskolc-Tiszaújváros-Debrecen. Érdekes módon a nagy infrastrukturális rendszerek találkozási pontja a szabolcsi térség, hiszen ott megy át a kelet-nyugati vasút, a földben a gázvezeték, a levegőben pedig a magas feszültségű villamosenergia-hálózat. Célszerű tehát ezt a problematikát éppen úgy átgondolni, mint azt, hogy azon a vidéken az igen rossz minőségű, mezőgazdasági termelést korlátozott mértékben lehetővé tevő földek vannak csak. A gyümölcs ismert piacait pedig sikerült elveszíteni.

- A gyenge minőségű földeken érdemes komoly termelésiszerkezet-átalakítást végrehajtani. Célszerű áttérni az energiaerdőre, -cserjére, -nádra, -fűre, és az alapanyag-ellátásba bekapcsolhatók a kárpátaljai erdő- és fahulladékok - ismerteti a helyben már sokakkal megvitatott kezdeményezés lényegét az energetika szakértőjeként ismert akadémikus. A fő kérdés nem helyi, hanem általános választ igényel: a jelenlegi 18 forint/kilowattórás villamos áram ár ugyanis két és félszerese a paksi árnak. No és a bioenergia-koncepció megvalósulása - a bioerőműben előállított áram országos hálózatba való betáplálása révén - mérsékelhetné a helybéliek másfél évtizede tartó létbizonytalanságát. A bioerőmű több évtizedes szerződéses viszonyt feltételez, s a képviselő abban biztos lehet, hogy a térség már nagyon várja a váltást.

Kapolyi László: "A gyenge minőségű földeken érdemes komoly termelésiszerkezet-átalakítást végrehajtani. Célszerű áttérni az energiaerdőre, -cserjére, -nádra, -fűre, és az alapanyag-ellátásba bekapcsolhatók a kárpátaljai erdő- és fahulladékok"

"Az autópálya 2006-ban eléri Nyíregyházát. De sürgető a folytatás, illetve az, hogy komoly logisztikai központok jöjjenek létre nem csupán helyi, hanem európai vállalkozások részvételével."