Életadó út

Sokat kell még tenni ahhoz, hogy a régiót ne csak az árvíz közelíthesse meg

Az Észak-alföldi Régiót mind nehezebb autóval, vonattal megközelíteni - a térség utat, vasutat építtetne tehát. És gátat, tározót, hogy a Tisza ne veszélyeztesse sem a lakosságot, sem a befektetők anyagi biztonságát. A remény, hogy mindez megvalósul, néha erősebb, néha gyengébb.

Tavaly novemberben az Észak-alföldi Régió lakosait mérsékeltebb optimizmus jellemezte. Decemberben visszafogott pesszimizmus, januárban átlag felett javult a lakosság véleménye, februárban szintén a mérsékeltebb optimizmus kategóriát használta a GKI Gazdaságkutató Rt., amikor értékelte a hét régióban a fogyasztók várakozásait. Ez a tekintélyes ingadozást mutató "hangulatjelentés" mást jelenthet a konjunktúrakutatónak és mást annak, aki az adott térségben él, és hivatalból is látja a helyi történéseket, fejleményeket. Tokár István, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vajon látja-e a véleményváltozást előidéző okokat?

- A régió három megyéjét elvileg a 4-es főút és a 100-as vasútvonal fűzi fel, köti egymáshoz. Ám Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg a megközelíthetőség szempontjából jóval előnyösebb pozícióba került az M3-as továbbépítésével. Ezzel a régión belül az elérhetőségük, a befektetővonzásuk nagyon eltérővé vált már most is. Akármennyire is régióról és a régió fejlesztéséről szólt és szól a fáma, a megyék vezetői és lobbistái nem egyforma eredménnyel tevékenykedtek: Hajdú-Biharnak és Szabolcs-Szatmár-Beregnek sokkal eredményesebb volt a befolyása.

- A regionális fejlesztési tanács nem lobbizhat?

- Január elsejétől töltöm be ennek a tanácsnak az elnöki tisztét, azóta azon igyekszem: találjuk meg, jelöljük ki a közösen fejleszthető, valóban régiós érdekeket szolgáló feladatokat. Megtörtént. A 4-es főút négysávosítása, illetve időnek utána az M4-es megépítése mellett voksoltunk, és a 100-as vasútvonalat akarjuk olyanná fejlesztetni, hogy a vonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedhessenek rajta. Legalább ilyen fontosságú, sőt akár előbb is megvalósítandó a közlekedési infrastruktúra fejlesztésénél az árvízvédelem, a Vásárhelyi-tervben szereplő tározók elkészítése. Mindhárom megye vezetője egyetért abban, hogy a pályázatok előkészítésénél, a 2007 utáni pályázati források megszerzésénél e programokat soroljuk a legelső helyekre, s ha e közös régiós célok élnek, megvalósulnak, szorgalmazzuk a helyi fejlesztéseket.

- Február végén - amikor ezt az interjút készítjük - a Tisza még kényelmesen elfér a medrében, a kívülálló igazán nem érti, vajon miért kell külön is szorgalmazni az árvízvédelmet.

- Azért, mert a Vásárhelyi-terv, amelyet kormányprogram részletez, pénzügyi ütemezés tartozik hozzá, ha nem szorgalmazzuk külön, félő, hogy háttérbe szorul. Ahogy távolodunk 2000-2001-től, a hatalmas árvizek idejétől, úgy mérséklődik a veszélyérzet. A 2006-ra tervezett tározó megépítésének ma várható ideje 2008. Akkor, amikor megszületett maga a terv, szerepelt benne egy 65 milliárd forintos vidék- és infrastruktúra-fejlesztési pénzügyi program is, de tavaly már az derült ki: erre nincs hazai pénz, illetve majd megszerezzük az Európai Uniótól. De ma már azt is látni lehet, hogy a vidék- és infrastruktúra-program tervezése a 2005-2006. évi pályázat-előkészítési tervek közé, a megvalósításuk a 2007. év utáni évekre tevődött. Meg is kérdeztem, amikor közölték velünk, hogy csúszik a tározók megépítése, hogy erről szóltatok-e a víznek is.

- Tartanak az idei olvadástól?

- Okozhat meglepetést a Tisza. Ha megmarad az ilyen veszélyeztetettsége a térségnek, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, akkor azt a befektető is észben tartja, azaz nem ide jön, nem akarja veszélyeztetni a beruházását. Tehát túl azon az "önös érdeken", hogy az itt élő emberek életét, vagyonát meg kell védeni, nagyon is "üzleti" érdekünk, hogy láttassuk, garantáljuk a biztonságot a pénzüket befektetni hajlandókkal.

- A legutóbbi időkig az ország kettéosztottságát a Duna jelentette, ám a keleti és nyugati fejlődési, fejlettségi különbség eltűnni, átalakulni látszik, s újabban északi és déli az ellentétpár. Eszerint az észak-alföldi régió a vesztesek közé tartozott régebben is, oda tartozik most is. Érzik-e ezt Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán?

- Itt vagyunk az ollóban: a térkép önmagáért beszél, ha nem vagyunk észnél, kikerül bennünket minden. A 3-as autópálya megoldja Hevesnek, Borsodnak a gondjait, az 5-ös Csongrád megyét hozza helyzetbe. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye egy nagy katlan közepén van, érdekünk, hogy ezt a helyzetet megváltoztassuk.

- Az ország hét régiója ugyanannál a kasszánál sorakozik. Van-e jelentősége annak, hogy ki érkezik elsőnek, másodiknak, és ki utolsónak?

- A belföldi források, az ágazati és a regionális operatív programok pénzei megszerzésének mechanizmusát nem gondolták elég jól végig. Pont azt nem sikerül elérni, amit eredetileg akartunk. A területi kiegyenlítődés ugyanis nem valósul meg. A kérdés az, hogy a verseny milyen szabályok szerint zajlik. Mert azt tudjuk, hogy kik adják be a pályázatokat, meg azt is, hogy kik nyernek, azt azonban kevésbé, hogy egyes térségek érdekei hogyan érvényesülnek azonos színvonalú pályázatok elbírálásánál. Az a gyakorlat egyszerűen nem folytatható, hogy egy operatív programon belül úgy hirdetnek nyertest vagy nyerteseket, hogy a felzárkóztatás igényét figyelmen kívül hagyják.

- A Jászság egy részének vagy Debrecen és közvetlen környékének iparosítottsága megkérdőjelezhetetlen, Hajdúszoboszló idegenforgalmi centrum, a Nyírség egyes részeit a határvidék hozza helyzetbe. Ezek a szigetek vajon "összeérhetnek" egyszer?

- A régióban készülő koncepció - a 4-es útról, az M4-esről, a 100-as vasútvonalról, az árvízvédelemről - önmagában kevés. A versenyképességi szempontok mellett nagyon fontos a felzárkóztatás programja. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban többször is megfogalmazódott már, hogy legalább olyan súllyal kell szerepeltetni a szándékokat tekintve és persze pénzügyi értelemben is a felzárkóztatást, mint a versenyképességet. Az nem szerencsés, hogy a már egyébként is kiemelkedő pozícióban lévők jussanak még jobb helyzetbe a támogatások révén is. Végső soron így alakulnak ki a régiók közötti különbségek, majd pedig a régiókon belüliek is.

- "Helyi értékekből" - kezdve a Karcag melletti Berekfürdő különleges jódos vizétől egészen a szatmári hungaricumként kezelt pálinkáig - milyen a készletük, és van-e már kész regionális programjuk a felkarolásra, helyzetbe hozásra?

- Ezt a "regisztert" mostanában igyekszünk összeállítani, a legutóbbi tanácsülésen például el is döntöttük: tanulmányt készíttetünk a régió gyógyvízkészletéről, a hasznosítás létesítményeiről és minőségéről, majd pedig a fejlesztési lehetőségek hatékony koncentrálásáról. Ugyancsak bírja a regionális tanács figyelmét a térség feldolgozóiparának erősítési programja. A mezőgazdasági mellett, illetve azzal összhangban fejlesztendőnek tartjuk a hűtőkapacitások bővítését, fejlesztését s a logisztikai hátterek megszervezését.

- Karcag, Kisújszállás és még számos környező település hagyományosan mezőváros, komoly agrárhagyományokkal. Olyanokkal, amilyenekből évszázadokon keresztül megéltek. Vajon a jövőjük is lehet a mezőgazdaság?

- A 2004. évi termelés azt mutatta meg a térségnek is, hogy komoly gondok vannak a tárolókapacitással. Elindult tehát egy program a tárolókapacitások jelentékeny fejlesztésére. Ugyanis sem finanszírozási, sem tárolási oldalról nincs megfelelő háttér ahhoz, hogy a gazdák áthidalhatnának kisebb-nagyobb piaci megtorpanást, s kivárhatnák a terméssel a jobb értékesítési feltételeket. Az tény, hogy a földeken mindenütt gazdálkodnak, de az is tény, hogy a megtermelt termékek értékesítési útvonalai mind a termelők, mind a kereskedők számára hiányoznak. Az unión belül kell olyan pozíciókat szereznünk, hogy az agrárkivitel lényegesen javuljon.

- Ennek a régiónak is van egyeteme, egyetemi aurája. Mekkora sugarú kört képes kiszolgálni Debrecen tudományos bázisa?

- A képzés oldaláról nagyot, de a szellemi kisugárzást figyelembe véve a kelleténél kevesebbet.

- A dél-alföldi kollégája Kecskemét városát félti attól, hogy kialakul a regionális fővárosok rendszere, s a megyeszékhelyek - bizonyos állami funkcióktól elesve - a presztízsen túl a fejlődési lehetőségeiket is elveszítik. Szolnokon, Nyíregyházán is aggodalommal néznek Debrecenre?

- A nyugat-európai minták ilyen jellegű fejlődést vetítenek előre Magyarországon is. Esetünkben Debrecen kiemelt szerepét elfogadjuk, de azt nem, hogy Nyíregyháza és Szolnok devalválódjon.

- Mennyire tudnak, hogyan akarnak otthont adni olyan cégeknek, mint amilyen az Electrolux vagy a Teva? A terület-, a térségfejlesztés "hivatalainak" a dolga, hogy az ilyen léptékű cégeknek otthonossá tegyék a környezetet?

- Hát hogyne. Az Electrolux, amelyik sokáig csak termelő cég volt, most már Jászberényben működteti a fejlesztő központját is, miközben Nyíregyházán épített fel egy újabb gyártó egységet. Ha nem érezné jól magát ebben a környezetben, ha nem találná meg a szakmai alapot, a szakembereket, a munkakultúrát, akkor a világcég nem hagyná Magyarországon bővülni a szellemi bázisát. Jászberény tradicionálisan is alkalmas az innovatív fejlődésre.

- A régió valós határain túl valós piaci ellenfelek találhatók. Nyújtogatják-e már a csápjaikat, s ennek hasznát vagy kárát látja az észak-alföldi térség?

- Kárpátalja, Erdély tőkevonzó képessége már most is jelentős, s megeshet, hogy a befektetés, a tőke ténylegesen is "átrepül" fölöttünk. Ha 2007-től Románia uniós tag lesz, de már most jól sáfárkodik a csatlakozási előalapból, a tervezett magyarországi autópályák meg közel hozzák őket a piachoz, akkor nekünk itt nagyon komoly konkurenciával kell szembenéznünk. Erre is az lehet csak a válasz, hogy addig is és egyébként is elérhető legyen országúton és vasúton - de még légi úton is - az Észak-Alföld.

Tokár István: "A vidék- és infrastruktúra-program tervezése a 2005-2006. évi pályázat-előkészítési tervek közé, a megvalósításuk a 2007. év utáni évekre tevődött. Meg is kérdeztem, amikor közölték velünk, hogy csúszik a tározók megépítése, hogy erről szóltatok-e a víznek is"

"A belföldi források, az ágazati és a regionális operatív programok pénzei megszerzésének mechanizmusát nem gondolták elég jól végig. Pont azt nem sikerül elérni, amit eredetileg akartunk. A területi kiegyenlítődés ugyanis nem valósul meg."

"Ha 2007-től Románia uniós tag lesz, de már most jól sáfárkodik a csatlakozási előalapból, a tervezett magyarországi autópályák meg közel hozzák őket a piachoz, akkor nekünk itt nagyon komoly konkurenciával kell szembenéznünk."