- Milyen feltételek kellenek rövid és hosszú távon ahhoz, hogy az információs technológiák használata gyorsabban és mélyebben beépüljön a gazdaságba?

- Nem nehéz válaszolnom erre a kérdésre, mert nem most gondolkodom el rajta először. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökeként és informatikai vállalkozás vezetőjeként sokszor és sok helyütt felszólaltam, és nem csupán az informatikai szakma érdekeit hangsúlyozva, hanem azt is, hogyan tud az információs technológia és a távközlés hozzájárulni az egyes ágazatok, valamint az államigazgatás hatékonyságához és összességében az egész társadalom versenyképességéhez. Az informatika ugyanis a mai korban több mint egy szakma, egy ágazat részterülete. Az információs technológiák minden egyes szektorba beépülve fejti ki társadalom- és gazdaságfejlődést generáló hatásukat. Természetesen ez a gyakorlatban a köztársaság polgárainak információtechnológiai eszközökkel való ellátottságában, a digitális szakadék csökkentésében, a digitális írástudás elterjedésében jelenítődik meg. A valódi világ folyamatai az emberek számára az elektronikus térben képeződnek le.

Az IHM projektjei nagyrészt ezt a célt szolgálják. A gazdaság különböző szegmenseinek - például egészségügy, környezetvédelem, igazságügy, ipar, energetika, kereskedelem - informatizálásához pedig azoknak a rendszereknek az alkalmazására van szükség, amelyek használata révén az árbevétel növekszik, a költségek csökkennek, a földrajzilag távol lévő térségek egymáshoz közelebb kerülnek, az ügyintézés rövidül, a logisztikai megoldások felgyorsulnak. Tehát összességében hatékonyabbá teszik a gazdasági egységeket és az ágazatokat is. Példákon keresztül talán jobban megérthető.

Az egészségügyben az informatika önmagában nem értelmezhető. De hatása már mindenki számára megfogható lesz, ha drasztikusan javul a mentőautók helyszínre érkezésének gyorsasága. Egyszerű bevetésirányítási informatikai megoldás eredményeképp például nem minden századik, hanem csak minden huszadik mentőautó érkezik majd a helyszínre harminc percen túl. A gyógyszerrendelések áttekinthetőbbé tétele szintén informatikai feladat. S nem baj, ha az emberek nem tudják, mitől, de egyszer csak azt érzékelik, nem lehet már visszaélni a receptekkel, s gyorsabban szolgálják ki őket. Az elektronikus kormányzat ügyintézésre gyakorolt jótékony hatásáról már szinte közhellyé vált megállapításokkal élek. Egyrészt a polgár-hatóság viszonyt forradalmasíthatja, tehát nem kell személyesen, idő- és idegrabló módon ügyet intézni. De ami ennél is fontosabb: ha mégis van, aki ragaszkodik a hivatalba járáshoz, azt fogja tapasztalni, hogy nem három órát kell sorban állnia, s nem egy-két hét alatt jut okmányhoz, hanem azonnal. Az embereknek nem is kell tudniuk, hogy e mögött informatika van. Érdektelen eszközzé válik. Csak a haszna egyértelmű.

- Hogyan kell hozzákezdeni az e-gazdaság felgyorsításához? Ágazatonként vagy funkcionálisan fogalmazandók meg a feladatok?

- Az információs társadalom eszközeit mindenhol egyforma intenzitással kell elterjeszteni. Megoldani a feladatot viszont ágazatonként kell és lehet. Az egészségügy tudja a legjobban, hol és milyen problémái, feladatai vannak. Ebből a szempontból a kormányzat is önálló ágazatként kezelendő. Természetesen a kormányzat és az önkormányzat feladatai és struktúrái sajátságosak. A múlt évben olvastam az IDC előrejelzését, miszerint az ágazati informatikai szolgáltatásoké a jövő. Teljesen egyetértek vele.

- Ön szerint jól van megoldva a kormányban az e-feladatok irányítása?

- A kormányzaton belül ma nincs egyetlen centruma az informatikának. Az IHM és a MEH Elektronikus Kormányzat Központja egyaránt végzi a munkáját, de a szakminisztériumokban nincs az informatikai fejlesztés kellően integrálva sem a döntésekbe, sem a forráselosztásba, sem a fejlesztési tervekbe. Nincs benne a mindennapok gondolkodásában, döntéseiben mint az egyik legfontosabb, figyelembe veendő paraméter. Ahhoz, hogy látható, gyors eredményt érjünk el az információs társadalom és gazdaság építése terén, minden ágazati minisztériumnak, így a gazdasági minisztériumnak is meg kell tennie a magáét.

- Akkor most az ön tárcájához értünk. Mit kell megváltoztatni azonnal: eszköztárat, gondolkodásmódot, szervezést?

- Az első, a legfontosabb feltétel végre adott. Ezt a kormányt egy infotudatos kormányfő vezeti.

- Ez mit jelent? Nem a titkárnője nyomtatja ki az e-mailjeit és rakja az iktatókönyvébe?

- Informatikai eszközöket használ a munkájában és a magánéletében. Az informatikát és távközlést külön minisztérium irányítja, s jómagam is, enyhén szólva, informatikával fertőzött vagyok. Mivel az én gondolkodásmódom fókuszában a világ elkerülhetetlen fejlődési iránya, az információs társadalom áll, minden elképzelésem részévé válik. Félreértés ne essék, a fejlesztési törekvések nem csak az infokommunikációs technológiáknak szólnak. Gondolkodásomban minden tudásintenzív ágazat, így például a biotechnológia vagy a logisztika képviselete is ott van. A minisztérium gazdaságfejlesztési eszköztára nagyon széles. Szándékomban áll a gazdaságfejlesztés eszközrendszerét fejleszteni annak érdekében, hogy Magyarország ne olcsó termelőhelyként váljon ismertté a világ munkaerőpiacán, hanem a legjobbak egyikeként a hozzáadott értéket előállító országok között. A kihívás hatalmas, mivel a verseny gyilkos iramú a világpiacon. Délkelet-Ázsia eszméletlen sebességgel fejlődik, de nagyon nagy a tempó a szomszédos országokban, Romániában, Szlovákiában, sőt Csehországban is. Meggyőződésem szerint össze kellene fogniuk a balti országoknak, a visegrádi csoportnak a skandináv országokkal, hogy mi lehessünk Európa húzóereje a tudásintenzív kutatás-fejlesztés területén. Másrészt pozicionálni kellene magunkat a visegrádi országokon belül is mint az az ország, ahol a legjobb a gazdasági klíma, és általában a legjobb a tudásalapú gazdaság intézményrendszere. Máris jó a hírünk, megítélésünk a világban. Egyre több cég hozza ide a kutatás-fejlesztési, innovációs részlegeit. Az összeszerelő üzemek, például a Flextronics esetében is többről van szó, mint bérmunkáltatásról. Az összeszerelés mellett már működnek a kutatási, tervezési részlegek is.

- Milyen eszközrendszer áll a GKM rendelkezésére, s mikkel kellene bővíteni a tudásintenzivitás erősítése érdekében?

- A befektetésösztönzési rendszer egykapus változatát bevezetjük, a működő tőkét irányítottan a tudásintenzív ágazatokba szeretnénk beáramoltatni. Az exportösztönzés eszközrendszerébe nem illenek jelenleg bele, az informatika, az innováció és a tudásintenzív projektek. Pedig ezek lehetnének a legversenyképesebb exporttermékeink. Ezen szintén változtatni kell. Nekünk az új gazdaság termékeit kell exportálnunk. Exportképességük megteremtéséhez a tudásból, zsenialitásból, ami nemzetközileg elismerten jelen van, terméket kell tudnunk létrehozni. A zsenitől a termékig tartó folyamatot úgy kell tudnunk menedzselni, hogy annak végén a világpiacon versenyképes produktum szülessen. Ezt kell tudnia az exportösztönzésnek a befektetésösztönzéssel együtt. Új gazdaságdiplomáciai, külgazdasági irányultságra, eszközrendszerre van szükség. Ezek a változtatások persze nem azt jelentik, hogy nem marad ugyanolyan fontos a hagyományos exportágazatok ösztönzése, támogatása. Csak a hagyományos területeken nincs olyan nagy növekedési lehetőség, mint a tudásintenzív területeken. Rengeteg, kisvállalkozásokat segítő intézmény, információszolgáltató, támogatási projekt, tőkepótló program, pályázat, hitelprogram, árfolyam-garancia és a többi létezik. Millió eszköz van a kezünkben, de véleményem szerint nem használjuk azokat optimálisan.

- Koordinációra, optimalizálásra gondol? Amikor a különböző intézmények kezében lévő segítő eszközök felhasználásáról még véletlenül sem egyeztetnek, nem cserélnek információt, nem koordinálnak a szervezetek.

- Ha semmi mást nem tudok elérni, csak azt, hogy a már meglévő fejlesztési, támogatási eszköztárat nagyobb hatékonysággal használjuk fel, és ez érezhető legyen, tehát több cég kerül ki a világpiacra, több befektetőt vonz be a tehetség, tudás, szakértelem, ami dinamizálja a gazdaságot, akkor megérte idejönnöm. Még akkor is, ha attól, hogy én itt vagyok, nem épül több autópálya, nem tudjuk hónapok alatt felszámolni a MÁV több évtizedes strukturális problémáit, nem egy remekbe szabott bányatörvénnyel fogom beírni a nevemet a sikeres gazdasági miniszterek almanachjába. Meggyőződésem azonban, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a külföldi működő tőke beáramoltatása, a európai uniós források gazdaságba csatornázásának elősegítése területén érdemi változásokat lehet elérni.

- Hogyan látna neki a feladatnak?

- Úgy látom, intézmény-szempontúság uralkodik az ösztönzési, fejlesztési termékek kezelésében. Pont az ellenkezőjére van szükség. Vegyünk egy példát. Adott egy jelfelismerő szoftvereket fejlesztő hatfős magyar cég. Zseniális a termékük. Meg szeretnének jelenni vele a külpiacokon. Mire van szükségük? Hitelre a fejlesztéshez, likvid tőkére, mert alultőkésítettek, mint minden hazai kisvállalkozás. Nincs információjuk az adott külpiacról. Jól jönne egy kis exportpromóciós támogatás ahhoz, hogy kint meg tudjon jelenni egy kiállításon. A helyszínen partnerek odaszervezésére is szükség van. Ha sikerült megrendeléseket szerezniük, akkor kellhet az exporthitel-támogatás s további hitelek a termékhez. Nem jönne rosszul a helyszínen egy iroda, a továbbiakban egy kockázatitőke-befektető. Egy helyre kellene összeszervezni az összes segítő eszközt ezeknek a tehetséges vállalkozásoknak. Csak egy helyre kellene bemennie, nem tizenöt irodában kilincselnie, rohangásznia millió papírral. Hagyjuk csak szoftvert fejleszteni. Ő ahhoz ért. Rakjuk össze helyette a piacra vitelhez szükséges tényezőket.

- Projekttámogatási irodáknak is hívhatnák, ahol testre szabott támogatás szolgáltatást végeznek.

- Gyakorlatilag erről van szó. Modulokat kell kialakítani. Rengeteg milliárd forint emésztődik fel rossz struktúrákban működő támogatási, ösztönzési rendszerekre, s nem találják meg a segítendő célcsoportot, az sem a segítséget. Ha csak azt tennénk, hogy ami megvan, azt hatékonyan használjuk fel, máris dinamikusabb fejlődés indulna el a gazdaság minden területén. Csendben mondom: szerintem ma egy kisvállalkozás nyolcvanszázalékos hatékonysággal dolgozik, különben éhen pusztul, mert szellemi tőkéből jött létre, tőkehiányos, likviditási problémákkal küzd. Egy multi vagy egy nemzeti nagyvállalat negyven-negyvenöt százalékos hatékonysággal elviszi az üzletmenetet. Az államigazgatás intézményrendszere, szerintem, ezt mélyen alulmúló hatékonysággal működik. Ha fel lehetne fejleszteni ezt a hatékonyságot a versenyszférában elvárt szint közelébe, látványos eredmények születnének.

- Az információs technológia fejlesztésének önálló prioritáskénti megfogalmazása a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe sokat lendítene az e-társadalom, e-gazdaság fejlődésén. Legalábbis erről akarta meggyőzni IVSZ-elnökként a tervkészítőket. Van még remény arra, hogy önálló pontként bekerüljön a 2007-2013. éveket meghatározó tervbe?

- Van még esély rá. Rajtam nem fog múlni.