Az öt esztendeje alakult, jelenleg huszonhárom tagot számláló európai szervezet megközelítőleg száz állami vagy állami feladatot ellátó uniós pénzintézetet tömörít. Az európai országok mindegyikében működik állami bank, néhol több is.

- Mi az állami bankok szerepe?

- Németországban például a tartományi bankok is állami banknak minősülnek. Léteznek ugyanis olyan funkciók, amelyeket a kereskedelmi bankok nem tudnak, vagy nem akarnak ellátni, mert esetleg nem kifizetődő számukra az adott tevékenység végzése. Általában az a feladatuk, hogy a tulajdonos, azaz az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseit üzleti alapon finanszírozható - méghozzá EU-konform és átlátható - termékekké alakítsák át.

- Van-e különbség az egyes európai állami bankok működési modelljében?

- Az a kérdés, hogy mit értünk azon, hogy "üzleti alapon". Általában, ha hitelt nyújtanak, akkor az Európai Unió egyértelműen megköveteli: olyan üzletekbe fektessenek be, amelyek - a hitelnyújtás pillanatában - várhatóan megtérülnek. Ugyanakkor az állami bankok főleg forgalomnövekedésben érdekeltek, nem feltétlenül a profitmaximalizálásban.

- Az Európai Unió kényesen ügyel arra, hogy kiszűrje az általa támogatásnak minősített modelleket. Az állami bankok esetében viszont több ponton is felmerülhet ez a probléma, mint ahogyan Magyarország csatlakozását követően néhány MFB-terméket is el kellett fogadtatni a megfelelő fórumon. Feladata-e az EAPB-nek, hogy lobbizzon ilyen helyzetekben?

- Többek között. Az Európai Állami Bankok Szövetségének fő feladata, hogy az Európai Unió, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által a bankokra hozott, ám nem kizárólagosan csak az állami pénzintézetekre vonatkozó törvényeket és előírásokat előzetesen véleményezze, és áttételesen az egész bankszektort képviselje. Itt felmerülnek olyan kérdések is, mint például a határon túli bankolás: hiszen az Európai Unión belül a szolgáltatások szabad áramlásával eltűnnek a határok, és már nem szükséges, hogy a másik országban fiókot létesítsen egy pénzintézet ahhoz, hogy ott banki tevékenységet lásson el. Szintén téma a banki összeolvadások és szétválások szabályozása, illetve amit már említettem: az állami bankok esetében hol húzódjék a határ az üzleti alapú értékesítés és az állami támogatás között.

- Az MFB Rt. és az EAPB által közösen kiadott sajtóközleményben az áll, hogy az elnöksége alatt számos, az európai bankszektort sújtó nehézséggel kell majd szembenéznie, többek között az európai pénzügyi piac túlszabályozottságával.

- Egy rendszert a fejlődési szakaszában érdemes számos szabállyal segíteni, mederben tartani. Ma már érett bankrendszerrel állunk szemben, ezt figyelembe véve az ügyfélkiszolgálást túlszabályozottnak tartom. Sokkal kevesebb papír is elegendő lenne a hiteligényléshez, csökkenthető a személyes találkozások száma, a hiteligényléseket és -folyósításokat is szabványosítani lehetne. Az elbírálásnál persze ugyanúgy meg kell felelni akkor is, ha az eljárás ügyfélbarát módon, kevesebb személyes találkozó beiktatásával folyik.

- Politikai vagy gazdasági szerepe van az állami bankokat tömörítő szervezetnek az Európai Unióban?

- Az Állami Bankok Európai Szövetsége politikai szinten közvetlen kapocs az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz. Miután azonban ez transznacionális - országokon átívelő - szövetség, a tevékenységét nagyon nehéz politikai feladatként megközelíteni, vagy valamilyen egységes politikáról beszélni vele kapcsolatban. Elsősorban ágazati szerepe van, és ezen belül az állami tulajdonú bankok lobbizási tevékenysége a célja.

- Ön elsőként tölti be ezt a pozíciót a tíz újonnan megválasztott tagország állami fejlesztési hitelintézetének vezetői közül. A tisztséget korábban dr. Wolfgang Kulterer, a klagenfurti székhelyű Hypo Alpe-Adria Bank vezérigazgatója látta el. Miben lesz más az ön feladata?

- Az EAPB elnökének új feladata a tíz most csatlakozott ország állami bankjainak integrálása a szövetségbe. Talán ennek is köszönhető, hogy idén egy újonnan csatlakozott országból választottak elnököt. Egységesíteni kell az EU 15-öt és az új országokat, hogy valóban EU 25-ként tudjunk együttműködni. Ráadásul új tagok toborzása is esedékes ezekből az országokból. Ennek tükrében kell majd szabványosítani a termékeket, illetve átvizsgálni a bankszektorra vonatkozó uniós szabályzatokat, hiszen ez a szektor egészen más időket él meg ma, és egészen másokat fog holnap.

- Mit ért ez alatt?

- Az infrastruktúra finanszírozása az EU 15-ben sokkal visszafogottabb, mint errefelé. Hiszen az autópályák megépültek, az önkormányzatoknál, úgy gondolom, nincsenek alapvető infrastrukturális hiányosságok. A régebbi tagországokban már nem a földutak aszfaltozása és a csatornázás az elsődleges feladat; finanszírozási gyakorlatukban a kis- és középvállalatok - kkv-k - kerültek előtérbe. Ezzel szemben az újonnan taggá vált tíz országban az infrastrukturális felzárkózás még nem megoldott, tehát ilyen jellegű beruházásokat kell pénzzel ellátni, mindemellett pedig fel kell készülni a kkv-kör finanszírozására.

- Mit tűzött célul maga elé az elkövetkező két évre?

- Szeretném megduplázni a taglétszámot, valamint szeretném a szövetséget az egyik legkomolyabb banki lobbiszervezetként működtetni.

- Milyen változást hoz a hazai fejlesztési bank életében az ön kinevezése?

- Biztos, hogy vannak olyan eljárások, "legjobb gyakorlatok", amelyek a nálunk régebb óta működő fejlesztési bankoktól megtanulhatók és "honosíthatók". Szeretnék ellesni új termékeket, új megoldásokat, új módszereket. A szövetség munkája amúgy hatással lehet a hazai fejlesztési politika technikai lebonyolítására is, például arra, hogy a bankok hogyan kapcsolódnak az ország fejlesztési programját meghatározó Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Az eljárásrend megújításával felgyorsítható, átláthatóbbá tehető, illetve egyszerűsíthető a projektek technikai lebonyolítása. A kereskedelmi bankok már előszeretettel használják az e-banking megoldást, ami az EU-forrásokra szintén elképzelhető lenne.

- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a globalizáció előrehaladtával teljesen egységes európai bankrendszer jöjjön létre, és eltűnjenek a határok a bankolásban?

- Remélem, ez nem történik meg. Bár már ma is számos transznacionális bank létezik, mindenkinek a hazai terület a fő piaca, és csak másodlagosan nyit a határon túlra. Szerintem a bank és a bankolás területén a globalizáció nem fog sem olyan gyorsan, sem olyan mértékben bekövetkezni, mint más ágazatokban. Mindazonáltal egy-két termék esetében elképzelhető, hogy megszűnnek a határok, de inkább csak regionális szinten, hiszen az unió is inkább régiókban gondolkodik, nem pedig nemzetek feletti vállalatokban. Elsősorban a könnyen szabványosítható termékek jöhetnek számításba, például az autólízing vagy a tartós fogyasztási eszközök finanszírozása, de akár még a lakásfinanszírozás is. Ám ne felejtsük el, hogy a közös pénz, az euró ellenére is egy francia inkább francia bankban intézi pénzügyeit, a német pedig németben.

- Hogyan tudja a mindennapi életébe beilleszteni az új pozícióval járó pluszfeladatokat?

- Ez semmi gondot nem okoz, hiszen a magyar kormány engem delegált az Európai Fejlesztési Bank igazgatóságába, tehát havonta egyszer eddig is mentem Luxemburgba. Miután Brüsszel csak kétszáz kilométerre van Luxemburgtól, össze tudom kötni a két utazást.