Az Európai Unió jövő májustól induló új versenyjogi rendszerének célja, hogy a tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbinál nagyobb szerepet kapjanak e jog alkalmazásában, vagyis ha lehetséges, a döntés a tagállamokban szülessen meg.

Párhuzamosságok kiküszöbölése

Igaz – mutat rá a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Nagy Zoltán –, bizonyos értékhatár (fúziós ügyeknél) és háromnál több ország érintettségekor az ügyek automatikusan az uniós versenyhatósághoz kerülnek, és fontosabbnak tartott esetekben is Brüsszel, megítélése függvényében, magához vonhatja az eljárást.

A legfrissebb módosításra a hazai és közösségi versenyjogi rendszer eljárási szabályainak „összeillesztése” okán volt szükség, a jogszabályok tartalmában már nincs mit változtatni. Barakonyi Zoltán ügyvéd és versenyjogi szakértő, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere szerint is az új eljárási szabályok – a brüsszeli uniós versenyhatóság (Bizottság) hatáskörének decentralizálásával egyidejűleg – a párhuzamos hatáskörrel járó problémákat igyekeznek tisztázni, és az egymás mellett működő két rendszer egységét hivatottak elősegíteni.

A rendszer nem csupán első látásra tűnik bonyolultnak. Még Nagy Zoltán is számos, várhatóan nehezen megoldható ügyre készül, noha meggyőződése: a tagállamok versenyhatóságai képesek egységesen értelmezni az uniós jogot.

A pontos és gyors tájékoztatás érdekében a tervek szerint őszre elkészül az ügyek úgynevezett allokációs rendszere, a brüsszeli főhatóságok által kialakított zárt, on-line információs hálózat. A nemzeti hatóságok itt cserélik ki az információkat, és határidők betartása mellett bejelentkeznek ügyek vizsgálására.

Közös vizsgálat és hatáselv

Nézzük konkrétabban! A magyar versenyhatóság adott ügyben erőfölénnyel való visszaélés miatt eljárást indít valamely cég(ek) ellen. Ha ez nem csupán a hazai piacot érinti, akkor az összes tagállami hatóságot és Brüsszelt is tájékoztatja. Ugyanazon tényállás vizsgálatára azonban több tagállam is „bejelentkezhet”. Ekkor lehet, hogy a magyar GVH vizsgálódik, a további egy vagy két ország szakemberei (háromnál több ország érintettsége esetén Brüsszel jár el) információt szolgáltatnak, de az is lehet, hogy az országok közösen járnak el.

Kérdés, hogy közös vizsgálatnál az érintett országok szakemberei mennyiben ítélik meg azonosan vagy eltérően az eseményeket. Barakonyi Zoltán szerint az úgynevezett „hatáselvet” alkalmazva ha valamely tagállam területén érzékelhető hatást fejtett ki egy cselekmény, akkor annak versenyhatósága elméletileg már korábban is felléphetett az ügyben. De egyes tagállamok nemzeti eljárási szabályai eltérhetnek egymástól. Jó példa erre a titkos kartellek tekintetében a „feljelentő” számára akár mentességet is adó úgynevezett „engedékenységi politika” alkalmazása. Ha több tagállamban is érvényesül a kartell hatása, az egyik tagállam hatóságánál tett bejelentés nem feltétlenül jelent automatikus mentesülést egy másik tagállam előtt indított vagy a Bizottság által saját hatáskörbe vont eljárásban. Tehát jövő májustól cégek és jogászaik számára nagy kihívást jelent, hogy cselekményeiket az összes érintett hatóság eljárásjogának ismeretében koordinálják.

Jogorvoslati lehetőségek

Nagy Zoltán elmondta: ami az új rendszer jogorvoslati lehetőségeit illeti, a hazai bíróságok felhatalmazást kapnak a közösségi jog közvetlen alkalmazására. A magyar versenyhivatal a jogvitákban közreműködőként léphet fel, és döntései ellen változatlanul a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni. De tagállami bíróság olyan döntést nem hozhat, ami ütközik az Európai Közösségek Bíróságának korábbi határozataival.

Az egységes gyakorlatnak és az uniós jog közvetlen alkalmazásának a tagállamok közötti kereskedelmet érintő ügyekben az a kedvező hatása lehet, hogy a magyar versenyügyek kiszámíthatóbbak lesznek. A Bizottság segítségképpen összefoglalja és elküldi a tagállamoknak az Európai Közösségek Bíróságának gyakorlatát.

Barakonyi Zoltán szerint a Bizottság észrevételeinek esetleges megkérése vélhetően lassítja majd az adott ügyek befejezését. Ha viszont nincs kialakult gyakorlata a közösségek bíróságának az adott kérdésben, akkor a magyar bíróság – a Bizottság észrevételeitől függetlenül – jogosult előzetes döntést kérni tőle.

Drávucz Péter