Az Európai Bizottság (EB) májusi közleménye szerint tíz tagországnak a közös agrárpolitika alapjaiból az elmúlt években folyósított uniós támogatások egy részét, 277 millió eurót - mintegy 70 milliárd forintot - vissza kell fizetnie "a nem megfelelő ellenőrzési eljárások vagy az agrárkiadásokra vonatkozó uniós szabályok megsértése" miatt.

Hanyag ellenőrzés, kerettúllépés

A legnagyobb összeget a saját lentermelői miatt Spanyolországnak kell visszafizetnie az uniós kasszába, jobbára az ellenőrzési rendszer 1998-2000 közötti hiányosságai és az általános csalások következtében; a mintegy 113 millió euró (28,5 milliárd forint) a lentermelőknek adott összes támogatást jelenti. Madrid további 21 millió eurója bánja, hogy a lentermelőket 1996 és 1998 között sem ellenőrizték elég hatékonyan, bár ebből az időszakból csak a támogatás negyedét kell visszafizetni. A kendertermelők esetében pedig 10 százalékot, ugyanezen okok miatt.

Olaszország 68,7 millió eurót (17,2 milliárd forintot) fizethet vissza, amiért 1998 és 2000 között folyamatosan túllépte a számára megállapított olívaolaj-termelési plafont. A 25,3 millió euróval (6,3 milliárd forint) harmadik helyezett Görögország pedig nem tudta kellő mértékben bizonyítani, hogy a szántóföldi növények termelésére felvett támogatások megalapozottak voltak.

A bizottság figyelmét nem kerülheti el semmi, Dániát például 700 (!) euróra (175 ezer forint) büntették, amiért nem vett figyelembe néhány pénzügyi határidőt. A mulasztás nem lehetett túl jelentős, ugyanis az EB a kár nagysága alapján állapítja meg, mennyi a visszafizetendő támogatás. Ellentétes visszafizetésre is van példa: Nagy-Britannia például egyszer 60 ezer, egyszer pedig 100 ezer eurót kap vissza Brüsszeltől a korábbi büntetések felülvizsgálata után.

Mediterrán lazaságok

A bizottsági szigor nem most kezdődött. A kilencvenes évek elején még számos "rémtörténet" keringett az agrártámogatások felhasználásával kapcsolatban, amikor egyes mediterrán gazdálkodók a gépbeszerzésre kapott uniós pénzből személyautókat vásároltak, mégpedig nem is olcsókat. Brüsszel azonban 1992 óta mintegy 6,5 milliárd eurónyi támogatást követelt - és persze kapott is vissza -, jelentős részét ugyanattól a négy országtól. A büntetőlista élén az olaszok állnak a visszafizetett támogatások 35 százalékával, őket követik a spanyolok 23, majd a franciák és a görögök következnek 13, illetve 12 százalékkal. A pontosan és szabályosan működő luxemburgiak, svédek és az osztrákok visszafizetései együttesen sem érik el a büntetések egy százalékát.

1995-ben az EB újraformálta az agárkifizetések ellenőrzését; most már független szakértő is kutakodik a könyvekben, ráadásul két évre visszamenőleg is lehet ellenőrzéseket lefolytatni.

Elkél a szigor, bár a visszafizetések az elmúlt 13 évben csak egyetlenegyszer érték el a támogatások 2 százalékát. A bizottságnak - ahogyan az unió többi intézményének is - azonban azt kell sugallnia, hogy hatalmasra nőtt bürokráciája nem felesleges, és még az apróbb vétségeket - mint az említett 700 eurós dán büntetés - is komolyan veszi.

Jövőre jönnek

A májusi döntést követően Mariann Fischer Boel agrárbiztos úgy fogalmazott, hogy "az európai adófizetők pénzét rendeltetésszerűen kell elkölteni (...) A mostani lépésünk is azt mutatja, hogy az Európai Bizottság továbbra is szigorúan fellép a helytelen gyakorlattal és a laza ellenőrzéssel szemben".

Magyarország és a többi csatlakozó állam sem ülhet sokáig a babérjain, hamarosan megjelennek az uniós ellenőrök ezekben az országokban is. A kifizetések lassúsága miatt azonban szerencséje van Budapestnek: a számítógépes rendszer és a támogatási hivatal már a legfrissebb információk alapján épült fel.