Idén lesz tíz éve, hogy hazánk aláírta a Társulási Szerződést az Európai Unióval. A csatlakozás időpontjára azóta többféle forgatókönyv is létezett; a jelenleg érvényben lévő 2004-re ígéri a teljes jogú tagságot, és 2006-ra jósolja, hogy hazánk az euróövezethez fog tartozni. Gérnyi Gábort, a Gazdasági Minisztérium Vállalkozások EU Felkészülését Koordináló Titkárság főosztályvezetőjét arról kérdeztük, vajon hol tart a kis- és középvállalkozások felkészítése.
– Arról már sokat lehetett hallani, hogy az uniós csatlakozás komoly kihívást jelent majd a hazai vállalkozóknak, és hogy a felkészületlenség akár kisebb-nagyobb cégek végét is jelentheti. Arról azonban, hogy a tagság milyen konkrét változást hoz, vajmi kevés információ látott napvilágot, holott tavaly áprilisban a Gazdasági Minisztériumon belül megalakult a Vállalkozások EU Felkészülését Koordináló Titkárság. Van-e már kézzelfogható eredménye a működésüknek?
– Néhány hónapon belül megjelenik és a vállalkozókhoz ingyenesen eljuttatjuk az első olyan kiadványt, amely azokat a konkrétumokat tartalmazza majd, amelyekhez minden cégnek és egyéni vállalkozónak alkalmazkodnia kell a csatlakozást követően. Mindannyiunk érdeke, hogy a közel 800 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás minél kevesebb vérveszteséggel élje meg a csatlakozást. Sőt! Azt szeretnénk, ha lennének olyan ágazatok – például a gépipar egyes részei, az elektronikai alkatrészek gyártása, az élelmiszeripar vagy a gyógyszeripar –, ahol a cégek nem pusztán túlélői, hanem nyertesei lehetnének a csatlakozásnak. Amikor Ausztria csatlakozott, a vállalkozásoknak mindössze egy-két százaléka esett el a harcmezőn.
– Naivitás lenne azt gondolni, hogy Magyarország is megússza ennyivel. A régió régi és új problémája a tőke- és forráshiány, a nyelvi elszigeteltségből adódó információhiány, a történelmi helyzetből következő vállalatműködési és működtetési készségek hiánya. Ezekből együttesen fakad, hogy a magyar cégek versenyhátrányban vannak az unió vállalkozásaival szemben. És ehhez adódik, hogy eddig szinte semmilyen hasznos információ nem jutott el az érintettekhez arról, hogy a csatlakozás milyen jogi, számviteli vagy éppen fogyasztóvédelmi változásokkal jár.
– Abban igaza van, hogy a legtöbb érintettet az általános előadások nem érdeklik, a konkrétumokról pedig még keveset hallani. Az viszont nem igaz, hogy eddig semmi nem történt a felkészítés érdekében. Az elmúlt tíz évben ötvennyolc különböző szervezet – kamarák, egyetemek, érdekvédelmi szervezetek, minisztériumok – összesen négyszáz kiadványt jelentetett meg. A baj csak az, hogy ezek a kezdeményezések elszigeteltek maradtak, így a vállalkozásoknak csak szűk köréhez jutottak el. Mi most ezt börzévé alakítjuk, és ezen keresztül bárki hozzájuthat az őt érdeklő információs kiadványhoz. A már említett új kiadvány pedig igyekszik bemutatni, hogy milyen uniós jogszabályok vonatkoznak a vállalkozásokra, milyen számviteli, közbeszerzési, fogyasztó- vagy környezetvédelmi szabályozáshoz kell igazodjanak. Ezek az előírások minden vállalkozást érintenek. Ezen felül az unió egy-egy szakmára speciális előírásokat is kidolgozott. A szálloda- és vendéglátóipar működésének például kétszáz – a hazai előírásoknál többnyire szigorúbb – ajánlás szab keretet, mint például, hogy milyen acéledényben kell az ételt tartani, hogyan kell tárolni a tojást, vagy hogy a majonézben az egyes alkotóelemek milyen arányban legyenek. Az egyes kézműipari tevékenységekre is szigorú minőségi és technológiai előírások vonatkoznak. Ha uniós tagok vagyunk, az üvegiparban többé már nem használható a hagyományos gitt, csak a szilikonalapú ragasztó, és a kötélverőnek is az előírt szakítóerősségnek megfelelő terméket kell előállítania. A másik nagy terület a kereskedelem. Az uniós előírások szigorúan megszabják, hogy milyen feltételekkel – hány kasszával, mekkora területen, milyen higiénés előírások betartása mellett – működhet egy üzlet, és biztos, hogy sokaknak ez beruházást jelent. A legtöbb öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozó – és ők vannak többségben Magyarországon – azt gondolja, hogy túl kicsi ahhoz, hogy hasson rá a csatlakozás, de az előbbi példák is igazolják, hogy valamilyen formában mindenkinek alkalmazkodni kell az új környezethez. Éppen ezért tervezzük, hogy együttműködve a különböző kamarákkal, szakmai szövetségekkel, az egyes szakmákra vonatkozó konkrét előírásokat tartalmazó füzeteket is megjelentetünk.
– Ha igaz az, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozik, nem késtek el ezekkel a kiadványokkal?
– Természetesen jó lenne, ha minél előbb a kezekbe kerülne a kézikönyv és a füzetek. Azonban még ma is érezhető, hogy a vállalkozók nem érzik sürgetőnek a felkészülést. Talán éppen azért, mert mostanáig olyan sokszor módosult a csatlakozás lehetséges időpontja. Ez nem segítette, hogy a vállalkozások napi problémaként kezeljék ezt a kérdést. Legtöbbjük még mindig nem gondolja, hogy a kiélesedő versenyen kívül más vonatkozásban is érinteni fogja a változás. Pedig az, hogy hányan lesznek képesek megfelelni az új kihívásoknak, csak a felkészítéstől függ.
Véleményvezér
Túl szemérmetlenül loptunk, lecsapott az OLAF
Felelőse vélhetően nem a milliárdos csalásnak.
Hivatalosan is az utolsó helyre került Magyarország a háztartások fogyasztására tekintve
Az utolsó helynél már nincs lejjebb.
Ukrajna felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be a békemisszónak nevezett trollkodását
A magyar külpolitikát Moszkvában írják az ukránok szerint.
A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet
A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?
Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.