A közelmúltban olyan információk jelentek meg, hogy a 2007-2013-as pénzügyi időszakot nézve két forgatókönyv is létezik az uniós pénzek felosztására. Az "A" változat az infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés céljaira 3000 milliárd forintot szán, míg a "B" "csupán" 2000 milliárdot. Ennek - az egyes operatív programok pénzügyi kereteinek felosztása - kapcsán merült fel a sajtóban az a dilemma, hogy a növekedésre vagy a foglalkoztatásra kerül-e a hangsúly. Egyed Géza, a GKM uniós fejlesztési alapokért felelős helyettes államtitkára szerint már a kérdés megfogalmazása helytelen.
- Tartósan és fenntartható módon csak a vállalkozások gyarapodása, növekedése hozhat foglalkoztatást - szögezi le az államtitkár -, nem hihetjük, hogy a munkahelyteremtés alapvető eszköze az "állami szponzoráció", amely tartósan és tömegében fenntarthatatlan munkahelyeket hoz létre. Persze sokkal könnyebb "pénzégetéssel" rövid távon eredményt felmutatni, mint szisztematikus gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel tartós jólétet megalapozni. Itt az ideje, hogy szakítsunk a politikát és a közbeszédet jellemző demagógiával, és világosan megkülönböztessük a szociálpolitikát a gazdaságfejlesztéstől. Verseny és szolidaritás csak együtt, egymással, de nem egymással összekeverve vezet sikerre.
- Hogyan áll a második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése?
- Az új kormányzati struktúrában nem biztos, hogy a korábban felvállalt tervek folytathatók. Lényegi kérdésekben természetesen nem lesz változás, az előkészületi stádiumban lévő második Nemzeti Fejlesztési Terv -NFT - ernyődokumentuma és az alárendezett operatív programok a kormány előtt vannak. Az egyes programok tervezésekor kialakított prioritások között már nem lesznek nagymértékű változások; inkább a prioritás tartalma változhat, vagy még inkább az NFT II. teljes pénzügyi keretének allokálása az egyes operatív programok között. A miniszterelnök úr kezdeményezésére létrejött a Nemzeti Fejlesztési Tanács, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervet magas szinten koordináló szakértői tanácsadói testület. Ennek a tanácsnak a végleges döntés előtt lesz még szerepe a jelenlegi, még tervezőasztalon fekvő operatív programok kialakításában.
- Nincs késésben a tervezési fázis?
- Az eredeti szándéknak megfelelően a kormány 2006 júliusában adja be az NFT II.-t az Európai Bizottságnak. Természetesen, ha nem 2006 áprilisában lettek volna a választások, akkor nagyobb eséllyel tudta volna korábban tárgyalni, de a választások és a kormányalakítás ellenére sem húzódik el a terv elfogadása, így a határidőt tartani tudjuk.
- A sokat bírált ügyintézésen lehet változtatni? A legtöbb népszerű és jól kitalált pályázat, például a kis- és középvállalkozásokat megcélzó GVOP 2.1.1-es program nyertes pályázói talán még mindig várnak a szerződéskötésre, vagy ha az már megvan, a pénzre.
- A népszerű GVOP 2.1.1-es műszaki-technológiai korszerűsítési támogatásból közel negyvenmilliárdnyit ítéltünk meg nyertes pályázók részére. A program meglehetősen egyszerű feltételrendszerrel bírt, ez indokolta népszerűségét is. Sajnos, ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy gyorsan hozzá lehetett jutni az elnyert támogatáshoz. Számtalanszor fordult elő például meddő levelezés, hiszen az adminisztráció nem feladatot oldott meg, hanem levelezett az ügyféllel, ami az államigazgatásban, sajnos, megszokott. Sok olyan helyzet van, ami a szolgáltató típusú ügyintézésbe nem fér bele. A minél gyorsabban ügyintézés közös érdekünk.
- Hogyan lehet akkor ezen az áldatlan állapoton javítani?
- A közreműködő szervezeteknél olyan menedzsmentet kell alkalmazni, amellyel a jelenleg még adminisztrációs szemléletű államigazgatás ügyfélközpontú rendszerré alakul át. Ezen a ponton biztos lesz változás. Különösen a vállalkozói pályázatokat működtető szervezetrendszernek kellene úgy működnie, ahogyan például a bankok működnek. Olyan szolgáltatói hozzáállást szeretnénk, ahol az állam fejlesztéspolitikai eszköztára könnyen megismerhető, az érintettekhez minden információ eljut, egyszerűen hozzáférhetők az egyes termékek. A vissza nem térítendő támogatások, tőkejuttatások gyorsan, bürokratikus körök nélkül, lehetőleg a bankrendszer egyéb termékeivel összekapcsolva, azt segítve, támogatva kerüljenek a vállalkozásokhoz. Ezt a célt hivatott elérni a Vállalkozók Bankja projekt, amely az MFB mellett ma még szétszórtan működő pályázatkezelő szervezetek és funkciók összevonásából jön majd létre.
- Hogyan működik a bankok és az MFB, valamint a támogatásközvetítő szervezete közötti munkamegosztás?
- Az MFB által működtetett pályázatkezelő platform szerződéses kapcsolatban áll majd a bankokkal, így azok fiókhálózatán keresztül érheti el az ügyfeleket. Ennek eredményeképp a vállalkozó, telephelyéhez közel, fel tud keresni egy olyan intézményt, ahol alapszintű tanácsadást kap, pályázhat, leadhatja a szükséges dokumentumokat, kiegészítő finanszírozáshoz juthat. Így például, ha a vállalkozásnak van egy 20-30 milliós beruházási terve, akkor így egy helyen választ kaphat arra, hogyan finanszírozható optimálisan az adott projektje. Természetesen a jól működő kamarákat és nonprofit vállalkozói tanácsadó szervezeteket is be kívánjuk vonni, igaz, ezek a szervezetek valamivel korlátozottabban tudnak a rendszerben szolgáltatni, hiszen jellemzően nem rendelkeznek pénzintézeti licenccel, így pénzkezelési, finanszírozási szolgáltatást nem tudnak közvetlenül nyújtani, viszont képesek lehetnek a vállalkozóknak olyan finanszírozási csomagot összeállítani, amellyel a vállalkozó sikeresen valósíthatja meg a beruházást.
- Ez esetben a pályázóknak új pénzügyi csomagokat ajánlanának?
- Nem jelent alapvetően új csomagokat, hiszen ma is van néhány banknak uniós pályázatokat előfinanszírozó terméke. Az újdonságot az jelenti, hogy a bank az állami fejlesztéspolitikai pénzek kapcsán ügynökként jelenik meg. Logikus ugyanis, hogy ne két, a pályázó gazdálkodását megítélő kockázatelemző tevékenysége folyjon, egy a bankban, a saját termékei kapcsán, egy pedig a támogatásközvetítő rendszerben. Ezt a két folyamatot könnyen össze lehet vonni.
- A bankok nem szigorúbbak, mint az állami intézmények?
- Lehetséges, ám ha egy pályázó megnyer egy államilag támogatott finanszírozást, akkor az a bank számára egy kockázatmérséklő helyzet, mindenképpen javítja az ügyfél megítélését a bank előtt.
- Az összevont rendszer akkor egyszersmind olcsóbb is lesz a költségvetés számára?
- Az "olcsóságot" itt szélesebb értelemben kell érteni. Ha ez alatt azt értjük, hogy ugyanazért a pénzért egy sokkal hatékonyabb, jobb rendszert tudunk működtetni, akkor fajlagosan tényleg kevesebb költséggel működtethető az új struktúra.
- A közvetítői rendszer a verseny erősödését jelenti a közvetítő rendszeren belül?
- Mi mindenképpen a verseny hívei vagyunk: csak úgy szabad a pénzintézetekkel megállapodni, hogy a kondíciók, díjak és jutalékok tekintetében verseny alakuljon ki. Azokkal fogunk megállapodni, akik a lehető legjobb ajánlatot adják. Még nem világos, hogy a bankokkal való megállapodáskor milyen módszert alkalmazunk. Elképzelhető, hogy közbeszerzést kell kiírni; a szakértők dolgoznak rajta. Úgy gondolom, a bank számára mindenképpen előnyös lesz, ha képes lesz állami támogatásokat is közvetíteni, hiszen emellé csatolva el tudja adni saját termékeit is.
- A GVOP az első Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak 22,5 százaléka, azaz több mint 154 milliárd forint volt. Lehet-e tudni valamit a programot váltó VEGOP-ról?
- A Versenyképes Gazdaság Operatív Programnak - VEGOP - három fő prioritása lesz. Az első a kutatás-fejlesztés és az innovációval kapcsolatos termékek és tevékenységek nagyon markáns támogatása. A második a kkv-szektor termelékenységének és jövedelmezőségének javítása, a harmadik pedig az üzleti környezet és az információs társadalom infrastruktúrájának támogatása. Ezt kiegészíti a negyedik, a technikai prioritás is, ami a pénzügyi termékeket - mint a mikrohitel, a tőkekihelyezések vagy például a hitelgaranciák refinanszírozását - takarja. Az első prioritás segítségével többek között inkubációs technológiai parkokat, kutatóközpontokról leválni akaró és tudó spin-off cégeket akarunk támogatni. Olyan innovációs parkok működtetéséhez adna a VEGOP támogatást, amelyek komplex szolgáltatásokkal tudják segíteni innovatív cégek világra jöttét, vállalkozói alapismereteket, azaz olyan tudást, amelyekkel el lehet indulni az üzleti világban. A második prioritás a kis- és középvállalati szektor szereplőinek oly módon tud segítséget nyújtani, hogy a technológia, a humán erőforrások, a pénzügyi lehetőségek és a piacra jutás feltételei javuljanak. A harmadik prioritás pedig a vállalkozások fizikai infrastruktúrájának támogatására, logisztikai központok fejlesztésére, az infokommunikációs hálózatok és az elektronikus közigazgatás kiépítésére koncentrál.
1.1. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése. Cél a tudás- és technológiatranszfer elősegítése, a kutatási eredmények piacra juttatása, az innováció iránti kereslet erősítése, a kutatások orientálása a piaci visszajelzések alapján. Néhány kiemelt tudományterületen magas színvonalú kutatóhelyek létrehozása, közös projektek lebonyolítása, szakemberek képzése, továbbképzése, cseréje.
1.2. Az innovációs, technológiai központok és hídképző intézmények fejlesztése. A cél olyan hatékonyan működő központok létrehozása, amelyek egyedi, testreszabott innovációs szolgáltatások nyújtására képesek. Technológiai inkubátorok, innovációs és technológiafejlesztési parkok, egyetemi kutatáshasznosítási irodák létesítése, a meglévő intézmények hatékonyságának fejlesztése támogatható.
1.3. A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése. Önálló technológiafejlesztések ösztönzése, vállalati kutatók továbbképzése, versenyképes technológiák megvásárlása, adaptálása, új technológiák, védelem alatt álló új márkanevek, új termékek piacra történő bevezetésének támogatása, vállalati K+F egységek létrehozása. Az egyetemi kutatóközpontokkal szorosan együttműködő induló innovatív, technológiaintenzív mikro-, kisvállalkozások (spin-off) létrehozása, megerősítése, amelyek képesek a kutatóintézetekben felhalmozott tudás gazdasági hasznosítására.
2.1. A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. A bankrendszeren kívüli deregulált finanszírozás (mikrofinanszírozás) és a gyors növekedésre képes vállalkozások tőkefinanszírozása feltételeinek megteremtése, a pénzügyi konstrukciókhoz kapcsolódó tanácsadás szerepének növelésével is. A bankrendszeren belüli hitelfinanszírozás feltételei is javulnak.
2.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése. Komplex vállalkozásfejlesztési projektek keretében ösztönzik a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások külpiaci érvényesülését, beszállítóvá válását elősegítő, innovációs, adaptációs képességének erősítését célzó technológiai korszerűsítést. A kkv-k együttműködései prioritást élveznek. Kiemelt cél a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokat kitűző beruházások megvalósulásának segítése is.
2.3. Vállalati szervezetfejlesztés, a korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése. Az üzleti kapcsolatokat, a belső vállalati folyamatok hatékonyságát, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásmenedzsmentet elősegítő vállalatirányítási rendszerek kiépítése, minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetése. A korszerű, elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalati működési modell elterjesztését megcélozva a vállalati informatizáltság szintjének emelését komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési programok támogatásával kívánják elérni.
3.1. Telephelyfejlesztés. Cél az országos jelentőségű ipari parkok fejlesztése, a parkokban inkubációs, vállalkozásfejlesztési és innovációs központok létrehozása, hatékony működésük erősítése, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása.
3.2. Vállalkozások részére információ és üzleti tanácsadás nyújtása. A már létező vállalkozásfejlesztési intézményrendszerre építve olyan intézményi hálózat kiépítése, amely területi alapon képes a vállalkozások működéséhez szükséges ismeretek, képességek átadására és információk nyújtására.
3.3. Vállalkozásokat kiszolgáló e-közszolgáltatások kialakítása. A papíralapú ügyintézés átalakítása, az egyablakos ügyintézés kiterjesztése, a közigazgatási nyilvántartások egységesítése, az elektronikus hatósági eljárások szabályozása, valamint az e-közigazgatás megvalósításához szükséges jogszabályi háttér megteremtése a szükséges kapcsolódó tartalmak kialakításával.
3.4. Korszerű közösségi infokommunikációs infrastruktúra. Technológiasemlegesen támogatandó a szélessávú hozzáférést lehetővé tevő lefedettség és működésbiztonság javítása, különösen a lemaradó és hátrányos helyzetű térségekben.
