A szabványok feladata a hálózatok, operációs rendszerek, alkalmazások stb. közötti átjárhatóság biztosítása. A szabványok gazdasági szempontból mind a gyártónak, mind a felhasználónak előnyösek A kört leszűkítve, a szabványok hivatottak garantálni azt, hogy a felhasználók egységes nyelvet (szakzsargonban: felületet) használjanak, és az adatokat, információkat szinkronizálni tudják.

Nem mindegy, hogy a szabvány jogszabály formájában (de jure) vagy a mindennapi gyakorlatban jelenik meg (de facto). Igazán sikeresek és általánosan alkalmazottak csak az utóbbiak lesznek, mert ezek nem rekednek meg elméleti szinten. A szoftvermegoldások fejlesztésének két csúcspontja van: az első az alaptechnológia kifejlesztése, a második az elméleti megoldás termékbe foglalása. Legoptimálisabb, ha a szabvány a két csúcspont között lát napvilágot, mert ha korábban jön, egy nem kiforrott technológiát szabályoz majd, ha pedig túl későn érkezik, más gyártók kész, esetleg nem szabványos termékeikkel rukkolnak elő, és lefölözik a piacot. Ekkorra marad a törvényi szabványosítás lehetősége. A felhasználó csak annyit érzékel, hogy a különböző gyártóktól származó szabványos és nem szabványos szoftvertermékeit valamilyen módon integrálnia kell.

Terjedőfélben

„Ha külföldön vásárolunk egy videomagnót, a beüzemelésnél az első problémánk nem az lesz, hogy ismeri-e a PAL, SECAM vagy NTSC képformátumokat, hanem az, hogy rendelkezésre áll-e 220 voltos, 50 hertzes hálózati feszültség. A szoftverek átjárhatóságának ugyanígy több szintje van, amelyek közül a legalsó a fizikai kommunikáció, tehát hogy a hálózatba kapcsolt gépek értsék egymás jeleit (ezért nagyon jelentős a TCP/IP). Ezután következik az alkalmazások egységesítése” – mondja Horváth Tamás, a Microsoft Magyarország rendszermérnöke. Ha külön-külön alkalmazással érhető csak el minden egyes üzleti részrendszer – mint például raktári, pénzügyi, kereskedelmi, személyzeti –, a munkatársak igen nehezen lesznek képesek azt kezelni, és karbantarthatósága is korlátozott lesz. Az ERP (Enterprise Resource Planning) megoldások direkt a vállalati alkalmazások integrálására jöttek létre, ám például az iparágon belüli partnerekkel való együttműködést ez még nem szavatolja egy vállalat számára. Itt, a beszállítói lánc kezelésében (Supply Chain Management) nyernek értelmet az üzleti dokumentumok formátumát egységesítő szabványok.

„Az LDAP címtár elérési protokoll lehetővé teszi, hogy egy személyre szabott tartalmat (személyi információk, cégadatok stb.) bárhonnan, bármilyen rendszerről el lehessen érni, tehát a különböző helyen tárolt adatokat konzisztenssé lehessen tenni. A címtárak mindenhol használhatók, tárolják a személyes adatokat és alkalmazásokat (más rendszerbe lépéskor például nem kell ugyanazokat az adatokat újra felvenni), így az üzleti kommunikációt leegyszerűsítik” – mondja Hargitai Zsolt, a Novell Magyarország rendszermérnöke. Az üzleti kommunikáció gördülékenységét vállalaton belül és a világhálón egyaránt a rohamosan terjedő XML (Extended Markup Language) szabvány garantálja, amely lehetővé teszi az adatmegosztást a különböző rendszerek között (az XML és a SOAP – Simple Object Access Protocol technológia teszi lehetővé szoftverkomponensek küldését a világhálón).Valamilyen adatváltozás azonnal választ vált ki egy másik rendszerben. A Sun Microsystems által kifejlesztett Java programozási nyelv jó és egyszerűen használható, ezért szintén nagyon terjed. Sikeréhez hozzájárul az, hogy az összes platformon működik (például Netware, Windows, Linux).

Any time, any place, any device

Minden szabványosítási és integrációs törekvés a világban arra irányul, hogy az összes meglévő rendszert és alkalmazást egységesítse, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé tegye (PC-ről, notebookról, palmtopról stb.). Három gyártónak van mindeddig elképzelése a hálózatról, amely az interneten keresztül „szállítja” a szoftvereket és szolgáltatásokat, a Microsoft .NET stratégiája, a Novell OneNetje és a Sun ONE-ja . A meglévő rendszerek integrációjában az XML a közös nevező, az alkalmazásintegrációt pedig többek között az EAI (Enterprise Application Integration) eszközök teszik lehetővé, mint például a Microsoft BizTalk szoftvere.
„Az internethez bárhonnan hozzáférhetünk egy webböngészővel, ami ma már mobiltelefonokban is megtalálható, ezért érdemes a belső vállalati alkalmazásokat és a partnerek felé a beszállítói alkalmazásokat is a webböngészőből elérhetővé tenni, webszolgáltatássá átalakítani. A .NET szabványos alapokon valósít meg egy ilyen webszolgáltatás-alapú új rendszert, nemcsak az XML, hanem többek között a szolgáltatások keresésére és közzétételére szolgáló UDDI szabvány támogatásával” – véli Horváth Tamás.

Ezt alátámasztja a Jupiter Media Metrix késő augusztusi tanulmánya, amely kijelenti, hogy a jövő év folyamán a meghatározó vállalatok 60 százaléka integrált belső alkalmazásaira webszolgáltatást tervez. A Gartner Group jelentéséből pedig kiderül, hogy 2002 második felében, a 100 millió dollárnál nagyobb bevételű vállalatok 75 százaléka időről időre webszolgáltatásokon keresztül érintkezik majd.
Mikor érzik majd a rendszerintegrátorok, -felhasználók a webszolgáltatás előnyeit? Akár egy éven belül, vagy más vélemények szerint 5 év múlva.