A mobilkommunikációban a technológiai fejlesztések jóval a felhasználói igények előtt járnak, és a piacra kerülve támasztják fel a keresletet. A WAP-nál – bár lassan beindul a szolgáltatás – úgy tűnik, ez nem sikerült. A legújabb csoda, a multimédiás mozgóképüzenet, az MMS (multimedia messaging services; bevezető cikkünket lásd a Piac és Profit múlt havi számában, a 69. oldalon – a szerk.) megítélésében ezért már óvatosabbak a szolgáltatók és megoldásszállítók is. Azt azonban a piac minden szereplője állítja, hogy – nem holnap ugyan, de – a mobilkommunikációnak legalább olyan súlyú szereplője lesz, mint most az SMS.
Az okot a „gazdag” hívásról alkotott elképzelésben kell keresni. Még akkor is, ha ez drágább, mint a hagyományos kommunikáció.

Árérzékeny ügyfelek

Egyre jobban igaz az, hogy a mobilfelhasználók nem a technológiáért fizetnek, hanem a tartalomért. És míg a napi kommunikációban nagyon árérzékenyek, az értékért hajlandók fizetni.
A világ mobilszolgáltatóinak a hanghívásokból származó bevétele összességében még növekszik, és valószínűleg továbbra is a legfontosabb bevételi forrásuk marad – becslések szerint 2006-ra az összes bevétel mintegy 65 százalékát teszi ki majd –, miközben a felhasználónkénti átlagos bevétel (ARPU) nagysága folyamatosan csökken. Az alapvető hanghívások mellett kínálható új, tartalomban gazdag kommunikációs szolgáltatások ARPU-ja viszont növekszik, és egyre nagyobb bevételt biztosít a szolgáltatók számára.

A technológia oldaláról pedig a beszállítók folyamatos növekedési igénye kényszeríti ki a fejlődést. Mostanra a GSM-piac telítetté vált, mobilszolgáltatók csak nagyon kis számban jelennek meg – mondja Takács Zoltán, a Vodafone termékfejlesztési vezetője. Ebből következőleg már kevés olyan volumenű megrendelés van, amelyre korábban a legnagyobb gyártó-, fejlesztőcégek – mint például a Nokia vagy az Ericsson is – a kapacitásukat méretezték. A technológia fejlődésével azonban továbbra is garantálható az általuk kívánt értékesítési volumen.

A hangon túl

Az internet és a digitalizáció fejlődése a mobilitás felé vezet. Ez megváltoztatja az emberek közti kommunikációt – állítja Petri Pöyhönen, a Nokia nemzetközileg elismert szakembere –, és az üzleti életben is új paradigmákat hoz létre. Pár évvel ezelőtt a mobiltelefon a gyakorlatban még csak hangkommunikációt jelentett. Azóta a skála jelentősen kiszélesedett, méghozzá a mobilitás és az internet összeolvadása, továbbá a tartalomban gazdag hívások – azaz olyan hang- vagy videobeszélgetések, amelyekhez egyidejűleg képet, adatot vagy más, többletértéket tartalmazó információt is hozzárendelhetünk – irányába. A gazdagabb szolgáltatások kialakulásának ösztönzője az a szándék, hogy a végfelhasználónak élményt nyújtsanak, a telefónia és az információ összekapcsolásából adódó érték, valamint a benne rejlő potenciális lehetőség.

Az újonnan fejlesztett mobilszolgáltatások, úgy tűnik, nem az üzleti felhasználókat célozzák, hanem elsősorban az emberek egymás közötti kommunikációját színesítik. A rövid szöveges üzenet küldése a világ minden országában meghódította a felhasználókat, és a mobilkommunikáció szerves részévé vált. Olyannyira, hogy Angliában a vasúton az van kiírva: a mobiltelefon használata tilos, kivéve az SMS-t.
Magyarországon 2002 az SMS éve lesz – derül ki a szolgáltatók adataiból. Méghozzá nem az egyszerű szöveges üzeneteké, hanem az egyre terjedő emelt díjas szolgáltatásoké. Ilyen például a csengőhang- és logóküldés vagy a személyre szabott hír-SMS, illetve az emlékeztetők. Sőt bizonyos paraméterek megadása után női felhasználók azt is elvárhatják telefonjuktól, hogy az a termékenységre vonatkozóan naptárat vezessen számukra, és az aktuális „állapotról” SMS-ben tájékoztassa őket. Már akinek erre van igénye.

Éledő WAP

Kiváltaná az SMS a mostanáig sikertelennek bizonyult WAP szolgáltatást? Nem – állítja Takács Zoltán –, mivel a WAP-on bizonyos, komplex beállítást igénylő szolgáltatások egyszerűbben elérhetők. Például ha valaki kedvenc focicsapatának mérkőzéseiről szeretne folyamatosan értesítést kapni, a részletek konfigurálása már inkább a WAP-os technológiát igényli. A Vodafone a magyar mobilfelhasználók több mint 10 százalékát tudhatja előfizetői táborában, ugyanakkor a hazai aktív WAP-használók piacán közel 30 százalékos a részesedése. Ennek a szolgáltató későbbi piacra lépése az egyik oka, hiszen mire előfizetőik telefonokat vásároltak, azok képesek voltak a WAP-ra.

Benjamin Levy, a Comverse marketingigazgatója is úgy véli, hogy a WAP kezdeti sikertelenségének egyik oka, hogy a szolgáltatók palettáján előbb jelent meg a kínálat, mint ahogyan a felhasználóknál a technológia fogadására alkalmas készülék. A tartalomfejlesztők pedig még ma is lemaradásban vannak. Miközben ma már a WAP-os telefon bárki számára elérhető, a kihasználhatósága erősen korlátozott. Takács Zoltán szerint azonban a közeljövőben ez a terület is meglódul. Az SMS mint technológia hét éve létezik. Amikor indult, még extrafunkciónak számított. Most már évek óta százszázalékos a fizikai penetrációja, valójában mégis csak az utóbbi években vált szokássá. Ezzel szemben a WAP kétéves, így felhasználó és szolgáltató egyaránt a tanulás időszakában van még – magyarázza a szakember. Egy biztos: a WAP kapcsán megtanulták a mobilszolgáltatók, hogy soha nem a technológiát kell reklámozni, hanem a szolgáltatást – teszi hozzá Takács Zoltán.

Zenés, képes SMS

Ha valaki nemcsak olvasni szeretne a már említett focicsapat mérkőzéseiről, hanem a gólokat látni is szeretné, annak az MMS szolgáltatást kell igénybe vennie. Ahhoz azonban, hogy ez gyakorlattá váljon, még idő kell. De öt–tíz év múlva már ugyanolyan rutin lehet, mint az SMS. Benjamin Levy szerint a belőle származó forgalom 2006-ra elérheti az SMS-bevételek 200 százalékát, noha csak idén vezetik be néhány nyugat-európai országban.
Az elsősorban a harmadik generációs mobiltechnológiát igénylő MMS rövid, testreszabott „klippek” küldését teszi lehetővé. Pár kép mozgóképpé alakítva, zene és szöveg kíséretével, és máris kész a nagymamának a nyaralásról azonnal küldhető képes beszámoló. Már ha neki is van a fogadásra alkalmas készüléke.
Az MMS küldésére alkalmas készülék beépített vagy csatlakoztatható kamerával rendelkezik. Szemben az SMS-küldéssel, nem biztos azonban, hogy ennek a technológiáját is bárki könnyen elsajátítja majd, így ezzel akár egy új szolgáltatás is megszülethet: az a cég, amelyik a hozott anyagból a küldhető üzenetet elkészíti. (Üzleti alkalmazásoknál van is már ilyen, Magyarországon például az elsők között az e lapunk XX. oldalán megszólaló E-Group Kft. foglalkozik vele.)

Természetesen a mobilitásért kompromisszumokat kell kötni: például kisebb, kis felbontású képet egyelőre drágábban érhetünk el mobileszközzel, mint számítógépen keresztül az internet segítségével. Sőt! Összességében bármelyik hordozható eszköz csak meghatározott helyzetekben alkalmazható, mert a sajátos előnyökhöz sajátos hátrányok társulnak – olvasható a Mobil világ: a mobilkor társadalmi és együtthatási aspektusai címmel a londoni Springer Kiadónál nemrégiben megjelent kötetben. Petri Pöyhönen, a Nokia már idézett szakembere ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az azonnali és a multimédiás üzenetküldés fokozatosan, zökkenőmentesen épül majd be a hagyományos kommunikációs módok közé, és így kialakul „a mindenütt működő kommunikáció koncepciója”. Csak meg kell találni azt a területet – fűzi hozzá Takács Zoltán –, ahol a különböző mobilszolgáltatások valóban használhatók, és ahol – mind a magánemberek, mind az üzleti világ szintjén – hozzáadott értéket termelnek.