– Az üzleti lehetőségek szempontjából Franciaország korábban soha nem tapasztalt módon fontos relációvá fejlődött a magyar gazdaság számára. Ez némi meglepetést is kelt, hiszen az elmúlt évtizedekben csekély érdeklődést tanúsított a két ország egymás iránt, és a magyar vállalatok is többnyire elhanyagolták a francia üzleti kapcsolatokat. Óriási dinamizmus jellemzi a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, amit mutat az is, hogy már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis cégek, a családi vállalkozások is, amelyek korábban alig-alig és csak rendkívül óvatosan mozdultak ki otthonról, érdeklődnek az együttműködés lehetőségei iránt.

– Akkor akár azt is mondhatjuk, hogy jó dolga van Párizsban?

– Így igaz. Néhány korábbi kereskedelmi tanácsos komolyan irigyel is engem azért, hogy ilyen kedvező feltételek között dolgozhatok. Az elemzők azt mondják, jelenleg Franciaország a fejlődés motorja az Európai Unióban. Ma a francia iparvállalatok kapacitásuk maximumán dolgoznak, megrendelésállományuk 2001 végéig telítve van, ami a külső konjunktúrának is köszönhető, de amit nagyrészt a belső fogyasztás tartós és dinamikus növekedése alapoz meg. Ez a kivételesen kedvező gazdasági környezet, amelyben a magyar–francia gazdasági kapcsolatok fejlődhetnek, sok üzleti lehetőséget kínál a magyar vállalatok számára is.

– Magyar részről eddig mennyire sikerült kiaknázni ezeket a lehetőségeket?

– A rendszerváltás kezdetén stagnált a kétoldalú kereskedelmi forgalom, majd évente a vártnál és eltervezettnél jóval nagyobb mértékben, 30-40 százalékkal bővült az árucsere, tavaly pedig már 2,4 milliárd dollár volt a teljes forgalom. Az utóbbi időben különösen a magyar export növekszik látványosan, amiben komoly része volt a Magyarországon befektető franciák és a magyar nemzeti vállalatok kivitelének egyaránt. Korábban a magyar cégek és vállalkozók inkább a német, az osztrák vagy az olasz piacra igyekeztek bejutni, csak néhány éve lehet tapasztalni növekvő érdeklődést Franciaország iránt. Ma már gyakorlatilag nincs vám- és kontingensjellegű akadály a kereskedelmi kapcsolatok előtt, és úgy tűnik, hogy a hatalmas felvevőképességű francia piacon minden áru eladható, ha ár és minőség szempontjából versenyképes. A gazdasági kapcsolatok minden elképzelést felülmúló fejlődéséhez persze szükség volt arra is, hogy a franciák felfedezzék Magyarországot, amely rendkívül gyorsan vonzóvá alakította saját befektetési környezetét, és a franciák ezt nagyon hamar észrevették.

– Az irodájuk mennyire képes lépést tartani ezzel a gyors fejlődéssel?

– Most kereskedelmi szolgálat a hivatalos elnevezésünk, és a teljesen üzletcentrikussá átalakított tevékenységünket az ITD Hungary irányítja. Az a feladatunk, hogy segítsük a magyar vállalatokat üzleti partnerkapcsolatok kialakításában, abban, hogy termékeikre, szabad ipari kapacitásaikra vevőt, érdeklődő felhasználót találjunk, és minél több befektetőt hozzunk Magyarországra. Tevékenységünk révén sok konkrét üzleti eredmény születik, a párizsi szolgálathoz mostanában hetente 60–80 megkeresés érkezik, s ezek mintegy 30-40 százaléka értékelhető és megvalósítható elképzelést, kérést fogalmaz meg. Kár, hogy Magyarország éppen ilyen időszakban szűkítette kereskedelmi külképviseleti rendszerét, így az előzőekhez képest szerényebb keretből gazdálkodva, kisebb létszámmal igyekszik a hálózat megfelelni a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb igényeknek és lehetőségeknek. Ráadásul a szomszédos országok, versenytársaink, az exportpromóció és befektetésösztönzés terén egyre nagyobb erőt, létszámot és forrást koncentrálnak erre a területre.

*
A magyar kapcsolat
Szinte folyamatos az érdeklődés a francia importőr és nagykereskedő cégek részéről az acéláruk, gépek, gépelemek, alkatrészek, fa-, üveg-, bútor-, papír- és nyomdaipari termékek, csomagolóanyagok iránt. Ugyancsak nagy az igény a szabad magyar beszállítói kapacitások felkutatására. A keresett szektorok általában a gépipar, a fémmegmunkálás, az elektronika, a járműalkatrész-gyártás és a fémkohászat.

Az ITD Hungary párizsi irodája jelenleg is több francia befektetési projekt megvalósításán dolgozik. A Plastic Omnium nevű nagy, műanyag autóalkatrészeket gyártó vállalat 350 millió frankos beruházásra készül Magyarországon, a mintegy 500 főt foglalkoztató új üzem szlovákiai autógyártókhoz szállítaná majd az alkatrészeket. A Solectron chipkártyagyártó vállalat 2000 főt foglalkoztató, 20 ezer négyzetméteres üzem létrehozását tervezi harmadik generációs mobiltelefonokhoz való telefonkártya előállítására, a beruházás értéke 60 millió dollár. A Faurecia, a Peugeot leányvállalata komplett kipufogórendszereket állít elő, és klienseit követve 50 millió frankos beruházásra készül hazánkban. A strasbourgi székhelyű FM Logistique, szintén ügyfeleit követve, egy 60 ezer négyzetméteres logisztikai központ kialakítását tervezi itt.

Néhány kisebb beruházási elképzelés megvalósításán is dolgozik a kereskedelmi szolgálat. Ilyen például a teherautókra szerelhető klímaberendezéseket gyártó Carrier cég magyarországi összeszerelő üzem létrehozását célzó 10 millió frankos beruházási projektje.