Rogán újabb törvényjavaslata: pozitív adóslista

Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében mondta azt: a kormány jogos kérésnek tartja, hogy a rendesen törlesztők pozitív adóslistára kerülhessenek. Alig egy hét múlva Rogán Antal benyújtotta egyéni képviselői indítványként „A központi hitelinformációs rendszerről" címet viselő javaslatát. A Fidesz képviselőjének indítványa nem jogszabály-módosításra irányul, hanem új, önálló törvényt alkotna: a jelenleg hatályos szabályozásból lényegében változatlanul átemeli a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, és ezt egészíti ki a teljes körű lakossági hitelnyilvántartással (tlh). A törvény - elfogadása esetén - a kihirdetését követő 15. napon lépne hatályba.

Létezik magyar pozitív adóslista

Pozitív adóslista létrehozása nem új gondolat – 2009-ben törvénytervezet is készült a erről –, de a megvalósítása többször is akadályba ütközött, elsősorban adatvédelmi szempontból – hogy megvalósul-e az önkéntesség – merültek fel aggályok. Végül 2010 tavaszán a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. működtetésében indult el egy ilyen rendszer, kifejezetten önkéntes alapon. A lista nagy hiányossága, hogy létrejötte előtti adatokat egyáltalán nem tartalmaz: azok a magánszemélyek és cégek kerülhettek fel a listára, akik, illetve amelyek a hiteligénylés benyújtásakor aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy az adatbázisban tárolhatják adataikat. szolgáltatásához több bank is csatlakozott. Tavaly szeptemberben fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított a PSZÁF öt pénzügyi intézménynél annak megállapítására, hogy a pozitív adóslistához önkéntesen csatlakozott pénzügyi intézmények ügyfelei egyértelmű, teljes körű tájékoztatást kapnak-e a adóslistáról a szerződéskötés előtt. Az idén tavassszal zárult vizsgálat megállapította: mindössze egy hitelintézet informálta teljeskörűen a fogyasztókat.

Minden adat bekerül
a nyilvántartásba

A törvényjavaslat indoklása szerint a tlh bevezetése a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését szolgálja. A bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, a nem hitelképes adósokat, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, és elősegíti a pénzpiac biztonságosabb működését.

A rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését és az ezekhez kapcsolódó negatív eseményeket is tartalmazná, így megállapítható lenne, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában. A teljes listán továbbra is szereplő negatív eseményekből pedig kiderülnek eddigi törlesztési problémái, értékelhető korábbi fizetési képessége és hajlandósága. A pozitív hatások között szerepel az is, hogy a pozitív információk hatására a negatív listán szereplő adósok egy része ismét hitelezhetővé válhat, míg a negatív listán nem szereplő, de az eladósodás veszélyével szembekerülő ügyfelek egy része kikerül a hitelezhető kategóriából, így a rendszer igazságosabbá, méltányosabbá válik.

A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) a törvényjavaslat szerint a természetes személyek azonosító adatain kívül bekerülne valamennyi - pénzügyi szolgáltatásra, befektetési hitel nyújtására, értékpapír-kölcsönzésre, kereskedelmi kölcsönre és hallgatói hitelre vonatkozó - szerződési adat, így a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, az ügyféli minőség (adós, adóstárs, kezes), a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztőrészletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja. Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzéseket. (Honnan legyen tőke a végtörlesztéshez? Ide kattintva megtudhatja!)

A biztos aggályai

Jóri András adatvédelmi biztos eddigi megnyilvánulásaiban nemcsak a pozitív adóslista, hanem az úgynevezett teljes, a nem fizetőket és a rendszeresen törlesztőket is felsoroló lista létrehozását is ellenezte. Tavaly márciusi közleményében azt írta: a pozitív vagy teljes adóslista a lakossági eladósodás korlátozására alkalmatlan. Azzal érvelt, hogy Franciaországban, ahol csak negatív lista létezik, a lakosság eladósodottságának mértéke az egyik legalacsonyabb Európában, míg Nagy-Britanniában, ahol teljes körű hitelinformációs rendszer működik, az eladósodottság meghaladta a GDP-t. Hivatkozott a PSZÁF egy 2006-ban készült háttéranyagára, amely szerint a pozitív adósnyilvántartásoknak a hitelköltségeket csökkentő hatását megfelelő számítási módszer hiányában nem lehet kimutatni”. Az adatvédelmi biztos tart attól, hogy az adathalmaz elsősorban a jó ügyfelek azonosítására szolgálhat, vagyis félő, hogy a lista létrehozásának a valós célja üzleti, és nem a közérdeket szolgálja.

Az adatvédelmi szabályokkal is számol

A törvényjavaslat indoklása emlékeztet arra, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama rendelkezik egy vagy több olyan szervezettel, amely hitelreferencia-szolgáltatással támogatja a hitelezés biztonságát. A javaslat indoklása szerint a tlh-ra vonatkozó rendelkezések kialakításakor fontos szempont volt az adatvédelmi szabályok és az információs önrendelkezési jog alkotmányos garanciáinak beépítése oly módon, hogy a tlh hatékony működése is biztosított legyen.

A nyilvántartott személyek bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat, az ügyfél-tudakozványra és a kifogásolási eljárásra vonatkozó határidőket pedig jelentősen lerövidíti a javaslat, a kifogás érdemi elintézésére nyitva álló határidőt 15 napról 3 napra szállítja le. A javaslat továbbra is biztosítaná az adatkezelés elleni bírósági úton történő fellépés lehetőségét, megtartva az érvényes szabályokat, jelentősen csökkentve ugyanakkor az eljárási határidőket.

A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell természetes személy ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását.

A fennálló szerződések természetes személy ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül kell átadni a referenciaadat-szolgáltatónak a KHR számára (a feketelistás adatokat továbbra is folyamatosan). A törvény hatályba lépését megelőző öt évben lezárt, természetes személy ügyfelekkel kötött szerződések referenciaadatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak. A referenciaadatok KHR-be átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltatónak be kell szereznie az ügyfél írásbeli nyilatkozatát, amelyben hozzájárul, hogy adatait más referenciaadat-szolgáltatók átvegyék a KHR-ből. Ha a hozzájárulást megtagadja, ennek tényét rögzítik a KHR-ben. Az ügyfél bármikor megadhatja hozzájárulását, hogy az adatokat átadják.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott ügyfél kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is - legfeljebb öt évig - kezelheti az adatait.