Kopátsy Sándor: fogamzásgátlás nélkül nem itt tartanánk

Miután a Homo sapiens áttért a talált nyers termékek fogyasztásáról a táplálék megsütés és megfőzés utáni fogyasztására, a gabona megőrlésére, élesztővel történt vegyítése utáni megsütésére és az állattenyésztésre, többen születtek, és ezekből több és jobb munkaképes lakos lett, mint amennyit a társadalom foglalkoztatni tudott.

Kopátsy Sándor
Kép: PP archív

Yuval Noah Harari történész "Sapiens" című könyvében ezt az axiómát a legnagyobb becsapásnak minősítette, holott az ő véleménye szerint is ezelőtt a Homo sapiens az állatvilágon belül viszonylag jelentéktelen volt, csupán abból élt, amit talált és nyersen elfogyasztott. A tüzet ugyan már ismerte, az adott számára a hideg, a ragadozók és a vérszívó rovarok elleni védelmet. A tűz legfontosabb hatásáról, hogy a megsütött-megfőzött táplálék kevésbé fertőzött, és sokkal könnyebben emészthető lett, a történészek alig tesznek említést. Az emészthetőbbé tett táplálék elfogyasztása után több kalória maradt a Homo sapiens agya által igényelt energiaszükséglet kielégítésére. A biológusok most kezdik felismerni, hogy az agyfejlődésünk szempontjából, mennyire fontos szerepet játszott a táplálék emészthetőbbé tétele.

Jó ötven éve izgatott a kérdés: a Homo sapiens mért rekedt meg százhúszezer évre szülőhelyén, Dél-Afrikában. Ezt követően azonban az új életterekben is képes volt berendezkedni. Mielőtt a Homo sapiens megjelent Eurázsiában, az életvitelében nem történt semmi változás. Érdekes módon, először a legkedvezőtlenebb élettérben, a sarkvidéki tundrán szelídítette magához a kutyát, mint védelmezőjét és vadásztársát. Ez után a kutyáival együtt beépült, együtt élt a rénszarvascsordákkal. A történészek is kevés figyelmet fordítanak erre, pedig ez volt, amikor a Homo sapiens elindult az állatok domesztikációja irányába. A kutyák és a rénszarvascsordákba beépült emberek száma nagyon kicsi volt a rénszarvascsordák állományához viszonyítva. Pedig a Homo sapiens számára elindult valami nagyon fontos. A kutya lett az első az ember érdekét szolgáló domesztikált állat.

Harari sem hangsúlyozza, hogy mit jelentett a jégkorszak megszűnését okozó felmelegedés által kínált óriási ugrás, a háziállatok megjelenése. Az állatok domesztikációja nélkül nem történhetett volna a szántóföldi önözéses gabonatermelésre történő áttérés.

Ezt mindennél jobban bizonyítja a Harari által közölt grafikon. Az alig tízezer éve elkezdődött felmelegedés a Homo sapienst a geológiai korokhoz viszonyítva nagyon gyorsan a földi élet urává tette. Jelenleg a földünkön élő embereknek és háziállatainak a súlyához viszonyítva a tizednyi lett a vadállatok mennyisége. Ezt Harari az ember becsapásának minősítette, holott a Homo sapiens ekkor lett az állatból azoknál minőségi tekintetben sokkal fejlettebb biológiai lény, amikor domesztikálta az állatokat, és áttért a gabonatermelésre.

…és a homo sapiens meghódította a földet
Száz éve senkinek nem volt fogalma arról, mit értünk meg máig, még kevésbé lehet felmérni azt, hogy hol lehetünk száz év múlva. Az ugyan valószínű, hogy a tudományos és technikai fejlődés tovább gyorsul, de annak a részletein reménytelen jóslatokba bocsátkozni.
Ezt az ember teremtés  mitoszai, köztük a Biblia is felismerte azzal, hogy az embert, a Homo sapienset isten teremtményének csak akkortól kezdődően fogadtuk el, amikor magának termelte meg az élelmezési szükségletét. Ugyanakkor az isten által teremtett ember túlnépesedő faj lett, aminek közel tízezer éven keresztül a saját halálozását fokozóvá kellett válnia. A Homo sapiens képessé vált arra, hogy a természet ura legyen, de azt, hogy ezzel egyre meghosszabbította a várható életkorát, megnövelte a várható életkorát, ezzel túlszaporodó fajjá vált. A Homo sapiens szaporasága, nemi ösztöne az maradt, ami a 25 év körüli várható életkor mellett újratermelte a létszámát. Előtte mintegy 140 ezer évig elengedhetetlen szüksége volt arra, hogy a nők és férfiak szinte folyamatos szexuális vágyukat kielégítve biztosítsák a létszámuk nagyon lassú növekedését.

Még egyetlen társadalomtudósnak sem jutott az eszébe, hogy fajunk 140 ezer évig szabadon élhette ki a szinte állandó szexuális vágyát. Erre szükség volt annak érdekében, hogy fajként fennmaradhasson a maga 25 éves várható életkora mellett. A fajunk életének első 140 ezer évében szaporodásunk nem haladta meg az évi 1 ezreléket. Ezt egyértelműen bizonyítja, ahogyan alakult a Homo sapiens létszáma a gyűjtögető életmódban, amikor nem volt jövedelemelvonás, nem voltak embert, vagyonát pusztító háborúk, és nem üldözték a tudásvágyat.

Majd nagyon gyorsan szaporodott volna az ember a pásztorkodó és növénytermelő társadalmakban attól kedve, hogy gabonát termelt, és háziállatokat tartott. A jobb életkörülmények, mindenekelőtt a jobb táplálkozásnak köszönhetően megnőtt a várható életkor. Fajunk létszáma a klímaváltozáskor néhány millió volt. Ezzel szemben az utóbbi alig tízezer évben a Homo sapiens létszáma ezerszeresére nőtt.

A fajok történelmében az első olyan faj voltunk, ami ennél is sokkal gyorsabban szaporodott volna, ha az osztálytársadalmak nem növelik a halandóságot, nem zsákmányolják ki a dolgozókat, nem pusztítanak embert és értéket a háborúzásokkal, és nem üldözik az ember tudásvágyát. Elég lett volna feltenni a kérdést: hogyan nőtt volna a fajunk létszáma, ha a várható életkor messze meghaladja az osztálytársadalmakban a nők szülőképes korát, ha nem növelik a többség nyomorát, nem háborúznak, és nem üldözik a tudásvágyat.

Kép: Pixabay

Eddig csak azt csodáltam, hogy a Homo sapiens társadalmai ösztönösen felismerték, hogy mikor lett az emberszabású állat ember. De azt, hogy ez az ember elképesztő feladatra lesz képes rövid 8-10 ezer év alatt, maga és a szolgálatába domesztikált állatai foglalják el a föld ember- és állatállományának kilencven százalékát. Ez a biológiai csoda azonban csak azért történhetett meg, mert az ember a fajának spontán szaporaságát nem csökkentette volna a halálozása fokozásával a tört részére.

Pedig hasonló a csúcsragadozóknál, a nagymacskáknál és a ragadozó madaraknál közismert. Ezek is elpusztítják, megölik, nem táplálják a saját fajuk túlnépesedését. Elég lett volna a túlszaporodó Homo sapiensre is elfogadni, hogy ellenségei hiányában magára kellett vállalni a túlszaporodásának féken tartását.

A halálozás fokozása a Homo sapiens számára is megkerülhetetlen társadalmi érdekévé vált. Mivel a fajunk fejlett agya nem vette tudomásul a halálokozás szükségességét, az uralkodó osztályok ezt a szükségességet elhallgatták. Ez esetben is az történt, mint a Homo sapiens túlvilági életet elfogadása esetében. A fejlett agyunk a halállal történő megsemmisülést nem tudta elfogadni, tehát kitalálta a halál utáni életet.

A 20. század elején aztán a tudományos és technikai forradalom megoldotta a fogamzásgátlásnak azt a módját, ami a szexuális ösztön kiélését már nem korlátozta. Mivel a fogamzásgátlás a már gazdag és iskolázott társadalmakban mindenki számára elérhetővé vált, spontán, társadalmi beavatkozás nélkül a létszám újratermelési szintje alá csökkent a születések száma. Ezzel nemcsak megszűnt a halálozás társadalmi fokozásának a szükségessége, hanem még a létszám tartásához szükséges alá is csökkent a gyermekvállalás.

Fajunk történelmében először kellett a fejlett társadalmaknak anyagilag támogatni a szülők gyermekvállalását, mert az olyan alacsony szintre csökkent, hogy elégtelenné vált a társadalom munkaerőigénye számának és minőségégének biztosítására. Ezt a feladatot minden fejlett társadalom elvállalta, de csak a kellő létszámra gondolva, a minél több gyermekvállalást ösztönző rendszert működtet. Ott is a gyermekvállalás számát támogatja, ahol már a munkaerő számánál fontosabb lett annak a minősége. A jelenkorban már olyan fejlett a nemzeti államok közti munkamegosztás, hogy a munkaerő hiányzó mennyiségét importtal, befogadással is lehet pótolni. Ezt képtelen megérteni az EU brüsszeli vezetése, és mindenáron a képzetlen munkaerő importját erőlteti.

A képzetlen munkaerő hiányát az Egyesült Államok már a hidegháború alatt elkezdte azzal, hogy a tömegárukat a Távol-Keletről importálta. Felismerte, hogy a jelenlegi technikai feltételek mellett a tömegáruk gyártásához nem nagyobb képzettség, hanem lelkiismeretesebb hozzáállásra van szükség. Weber szavaival élve, a tömegáruk termeléséhez elég a lelkiismeretes puritán munkaerő. A gazdag országokban azonban futószalagok mellett a képzetlen puritánok sem szívesen dolgoznak.

Kopátsy Sándor
1922. február 27-én született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is kidolgozott egy programot. Az 1956-os forradalom alatt az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett. Dolgozott a Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója a Pénzügykutató Intézetnek. Eddig közel 30 könyve jelent meg. Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet.
A tudományos és technikai forradalom óta nemcsak a munkaerő nagy többségével szemben nőtt meg a tudásigény, hanem a képzettséget nem kívánó munkák elvégzéséhez puritán erkölcsre van szükség. Ilyen munkaerő azonban csak a Távol-Keleten van. A közgazdászok még ma is az olcsó munkaerőt keresik, pedig a minőségével szemen támasztott igényhez viszonyítva hatékony munkaerőre van szükség. Minél több mozzanatra bontják a termelési folyamatot, annál fontosabb, hogy abban ne legyen gyenge láncszem.

Jelenleg a világgazdaság kétötödében puritán erkölcsű lakosság képes a társadalom hatékony működtetésére. A nagyon értékes termelőeszközök gyártására, működtetésére magasan képzett és tehetséges munkaerőre van szükség.

Korábban a teherhajók ki- és berakásához sok képzetlen munkás fizikai erejére volt szükség. Ma nagyon drága technikával felszerelt kikötőkben néhány nagyon képzett és tehetséges darukezelőn múlik a ki- és berakás hatékonysága. Olcsó fizikai munkásra nincs is szükség. Századnyi, de többségében magasan képzett, jól megfizetett munkaerő órák alatt elvégzi a ki- és berakodást.

Korábban a bányákban csákánnyal, lapáttal végzett fizikai munkára volt szükség. Jelenleg sok millió dollárba kerülő kombájnokon századannyi magasan képzett és szelektált képességű mérnök végzi a kitermelést. Fizikai munkavégzésre alig van szükség.

Korábban a mezőgazdasági termelésben sok képzetlen munkás fizikai munkával termelt. Jelenleg nagyon drága, de hatékony gépeken kell a farmercsalád tagjainak dolgozni. Száz éve még a mezőgazdaságban dolgozott a munkaerő többsége, jelenleg néhány százalék, ráadásul családi vállalkozó is bőven elegendő.

A Homo sapiens nemi tekintetben is sapiens lett.
A vallásokat teremtő mitológiában, alig 10 ezer évvel ezelőtt az ember isten teremtménye lett abban a tekintetben, hogy uralma alá vonta a földet, szexuális tekintetben azonban állat maradt. A 20. század elejéig az utódlás mennyiségéről nem az érdek, hanem továbbra is az ösztön döntött. Ezért a társadalomnak kellett arról gondoskodni, hogy ne pusztítsa el a túlnépesedése. A Homo sapiens nemi tekintetben akkor szűnhetett meg állatként viselkedni, amikor fogamzás nélkül is élhetett szexuális ösztönével.

Ennek tudatában tekintem a fogamzásgátlás megoldását a Homo sapiens legnagyobb forradalmának. Ez egyértelművé vált azzal, hogy az ember csak akkor lehetett Homo sapiens, amikor maga döntött az utódvállalásban. A fogamzásgátlóknak a társadalmi érdek szolgálatába állítása egyelőre csak a puritán népek túlnépesedését oldotta meg.

Jelenleg az emberiség egyötöde, a puritán Nyugat és a már gazdag Japán és a kis tigrisek nem szaporodnak. Ezek körében akkor sem lesz túlszaporodás, ha bármilyen nagy lesz a gyermekvállalás társadalmi támogatottsága.

1990 óta Kínában, az emberiség még szegény, de puritán ötödében erőszakkal egyetlen gyermek vállalhatóságára korlátozták. Ezzel megszűnt a túlnépesedés, sőt lazítják a korlátozást.

Jelenleg felgyorsult a latin katolikus és az ortodox keresztény népek körében is fogamzásgátlók használata. Néhány évtizeden belül ebben a harmadik ötödben is leáll a túlnépesedés.

Jelenleg az emberiség kétötödében, Dél-Ázsiában, a Közel-keleten és a Szahara alatti Afrikában megállíthatatlannak tűnik a túlnépesedés. Ezt megállítani csak a fejlettek anyagi ösztönzése és az iskolázottság növelése lesz képes.

Szerző:

Kopátsy Sándor

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo