Az Európai Unió Bírósága július közepén hozott ítéletében napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a varsói kormány - a bíróság rendelkezésével szembemenve - nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Az Európai Unió Bírósága szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá szerinte veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
A bizottsági szóvivő a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Európai Bizottság levelet, benne fizetési felszólítást küldött Lengyelországnak, amiért a lengyel kormány nem tett eleget az uniós bíróság döntésének.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság fizetési felszólítása 2021 novemberétől 2022 januárjáig esedékes bírság megfizetésére vonatkozik. Az első felhívást követően a brüsszeli testület havonta küld fizetési felhívást Varsónak - mondta. Hozzátette: Lengyelországnak mihamarabb teljesítenie kell a bíróság végzését, a befizetés határideje a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 25 napon belül esedékes.
Az egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének – írja az MTI.
Korábban az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Didier Reynders jelezte, ha a lengyelek nem fizetnek, akkor a tartozás kamatokkal megnövelt részét zárolni fogja a Lengyelországnak szóló EU-támogatásokból a brüsszeli testület.A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara a lengyel igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, és ez veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A lengyel alkotmánybíróság október elején olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az Uniónak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csakis az alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabályokra vonatkoznak.
Az ügy nagyon fontos előzménye az is, hogy tavaly márciusban az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy alkalmazzák a jogállami mechanizmust, különben bíróság elé mennek. Az 529 szavazattal, 148 ellenszavazat és tíz tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők mindenekelőtt arra emlékeztettek: ha a tagállamok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, az veszélyeztetheti az Európai Unió költségvetését.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja akkor mindjárt közleményben jelezte: az európai baloldal (a Fidesz szerint az Európai Parlament baloldali többségű) az állásfoglalás elfogadásával nyíltan megfenyegeti az Európai Bizottságot, példátlan politikai nyomás alá helyezi. Ha ugyanis nem bünteti meg azonnal és visszamenőlegesen a politikailag másként gondolkodó tagállamokat, akkor szigorú következményekre számíthat.
Magyarország és Lengyelország március közepén az Európai Unió Bíróságához fordult annak megvizsgálását kérve, hogy a jogállamisági feltételrendszer megfelel-e az uniós alapszerződésnek. Az Európai Bizottság pedig vállalta, hogy a rendeletet addig nem alkalmazza, amíg a bírósági vizsgálat folyik.
Ahogy pestiesen mondják, most azonban a kocka el lett vetve. Az Európai Bizottság nem várt tovább és lépett. Kőkemény behajtásba kezdett, hogy az Európai Unió Bírósága által július közepén hozott ítéletben kirótt napi egymillió eurós pénzbüntetés ne csak írott malaszt legyen. Nem nehéz megjósolni, hogy a történetből Magyarország sem marad ki. A végkifejlet pedig sokféle lehet, akár nagyon súlyos következményekkel számunkra is.