A magyar médiahatóság megmutatja, hogy mik az igazi álhírek

2019. március 20. szerda - 19:10 / piacesprofit.hu
  •    

Március 18. és 22. között zajlik az Európai Bizottság friss kezdeményezése, a médiaműveltség európai hete. Az alkalomból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fiataloknak szóló infografikákat, és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze az álhírekről, és felnőtt olvasókra számító, támogatott online cikkeket ajánl.

A médiaműveltség európai hetében az NMHH és annak médiaértés-oktató központja, Bűvösvölgy az álhírek elleni küzdelmet állítja középpontba. Az álhírek mennyiségét és terjedését több szereplő befolyásolja: a médiatartalom előállítója, a hírek közzétevői és továbbítói mellett meghatározó tényező maga az értő, értelmezni tudó állampolgár.

Algoritmussal szűrhetők az álhírek
Egy friss kutatás szerint eredményes lehet, ha az adott tartalmak elemzése helyett a forrásokat vizsgálja egy megfelelően felkészített algoritmus.

Fiataloknak és felnőtteknek szóló ismeretterjesztés

A témában elérhető edukációs lehetőségek bővítésére a Bűvösvölgy oktatói az Urbanlegends.hu tényellenőrző oldallal együttműködve, fiataloknak szóló segédanyagokat készítettek a téma áttekintéséhez, mélyebb megismeréséhez, otthoni vagy iskolai feldolgozásához. A buvosvolgy.hu/alhirek/ oldalon három életkori szakasz – 10–13 évesek, 14–16 évesek és 17–18 évesek – igényeihez igazított óraterveket lehet elérni, valamint öt infografikát, amelyek különböző szempontok szerint tekintik át az álhírek típusait, motivációit: pl. mi az álhír, miként működik, hogyan ellenőrizhető, mitől számít megbízhatónak a közzétevő. Az oldal tartalmai szabadon felhasználhatók, megoszthatók, amelyeket az NMHH Facebook-kampányban népszerűsít, és pedagógusokhoz is eljuttat.

01_fenykep is van rola

Az NMHH emellett – a felnőtt hírfogyasztók megszólításához – támogatott cikkek írására kért fel több olyan online híroldalt, amelyek szakmai, tematikus irányuk miatt pontosan látják bizonyos típusú álhírek terjedésének logikáját. A cikkek híres álhíreseteket dolgoznak fel, amelyekben megtévesztő, alaptalan információk okoztak kárt a gazdaságban, a gyógyításban vagy mindennapos élethelyzetekben. A cikkek a héten jelennek majd meg, a várakozások szerint több tízezer olvasót edukálva.

A kampány átfogó célja, hogy a keretében készült anyagok segítségével gyerekek és felnőttek egyaránt jobban rálássanak saját sebezhetőségükre, valamint ösztönzést kapjanak a tudatosabb tájékozódáshoz és hírmegosztáshoz.

05_honnan tudjuk, hogy egy híroldal megbízható-e

A médiaértés szerepe a tájékozódásban, uniós kitekintéssel

A médiaműveltség meghatározó szerepet játszik abban, hogy képesek legyünk tájékozottan döntéseket hozni a digitális korszakban. A médiaértés képessége előfeltétele minden eleven, modern demokráciának, és fontos téma a közelgő európai parlamenti választások kapcsán is. A digitális környezet nagy szereplői és a jogi szabályozás sokat tehetnek a káros hatások enyhítésére, de a hírfogyasztók nélkül, önmagukban nem oldhatják meg az álhírek problémáit.

A médiaműveltség európai hetét az Európai Bizottság első alkalommal szervezte meg, abból a célból, hogy az egész közösségben felhívja a figyelmet a médiaműveltség, médiaértés fontosságára. A bizottság tavaly egy önszabályozó magatartási kódexet is életre hívott – a demokratikus politikai folyamatokat, illetve az EU polgárainak testi és lelki egészségét, környezetét és biztonságát, gazdasági boldogulását veszélyeztető – félretájékoztató kampányokkal szembeni küzdelem megerősítésére. A kódexet aláíró közösségi médiás platformok (Facebook, Google, Twitter) és a hirdetőket képviselő szövetségek működését a bizottság szigorúan figyeli, és ha az önszabályozás eredménytelennek bizonyulna, szabályozási lépéseket helyezett kilátásba.

Verseny a figyelemért
Gyakori kritika a közösségi médiával kapcsolatban, hogy véleménybuborékba zárják az embereket. Az algoritmusok miatt folyamatosan olyan tartalmakkal találkozunk, mint amilyenekkel kapcsolatban korábban jeleztük: ez nekünk tetszik. Így az algoritmusok elzárnak minket a miénktől különböző véleményektől, folyamatosan csak azt halljuk, amit szeretnénk hallani. A kritika jogos, de csak félig fedi a valóságot.