Megdöbbentő: egymillió állatfaj tűnhet el hamarosan

2019. április 30. kedd - 19:01 / Kriston László
  •    

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Az állatvilág sokszínűsége és létszáma olyan összeomláson esett és esik keresztül, amire régóta nem volt példa. Egyre több tudós vallja, hogy ami most történik, az a 6. kihalási hullám a Föld történetében. 

Nyílt levél a vállalatvezetőknek
Miközben gyerekek tízezrei – iskola helyett – tüntetnek szerte a világban az éghajlatváltozás megállításáért, addig felelősnek nem nevezhető vállalatvezetők, folytatólagosan elkövetett emberiség elleni bűntettet hajtanak végre ellenük.

A dinoszauruszok kihalását egy 9 kilométer átmérőjű aszteroida Földbe csapódása okozta, mely földrengéseket okozott, valamint szökőárat indukált az Atlanti-óceánon. Akkor nemcsak a dinók haltak ki, hanem a Föld fajainak 75 százaléka. A korábbi fajpusztulási katasztrófáknak voltak előjelei, amik nagyon hasonlóak azokhoz, amiket most látunk a világban. A legnagyobb kihalási esemény 252 millió éve történt a Perm-Triász-korban, a dinoszauruszok megjelenése előtt.

A Perm-Triász Nagy Kihalási Esemény idején a földi fajok 90 százaléka tűnt el. A tengeri fajoknak például csak 5 százaléka maradt fenn akkor, a szárazföldi fajoknak pedig a harmada.  Ez sokkal pusztítóbb fajpusztulási esemény volt, mint amit a laikusok jobban ismernek, a 65 évvel ezelőtt történt katasztrófa, amit egy aszteroida becsapódása okozott és a dinoszauruszok kihalását vonta maga után.

Csakhogy a Nagy Kihalás nem jött előzmények nélkül. Azt is az üvegházgázok kibocsátása előzte meg, hiszen a szibériai vulkánok nagy aktivitást mutattak, amitől gyorsan felmelegedett a földi légkör. A Nagy Kihalást már 700 000 éven át baljós előjelek előzték meg. Tudósok úgy vélik, a ma végbemenő globális felmelegedés, az óceánok savasodása és az oxigénmentes tengeri zónák terjedése szintén ilyen előjelek. Eddig kevésbé mutatkoztak súlyosnak ezek a folyamatok, mint ami a Nagy Kihalást előzte meg. Ezért aztán a tudományos közösségben még mindig némi vita övezi azt a kérdést, hogy vajon tényleg a földtörténet hatodik kihalási hullámáról beszélünk-e. Afelől azonban konszenzus van a tudósok körében, hogy a fajpusztulást mi okozzuk a környezetpusztításunkkal.

A békák és a rovarok rekord gyorsasággal halnak ki, s a számos más faj már kipusztult. A felszabaduló életteret és erőforrásokat az invázív fajok kaparintják meg, melyek szintén hozzájárulnak az őshonos fajok kimúlásának további felgyorsulásához. Az ENSZ május 6-án fogja közzétenni 1800(!) oldalas jelentését arról, mit mond a tudomány a 21. században tapasztalható fajpusztulásról. A tanulmány főbb megállapításait előre nyilvánosságra hozták.

földgolyó kézben

Kép:Fotolia

Egymillió faj tűnhet el

Az AFP hírügynökség által közölt összefoglaló szerint közel egymillió fajt fenyeget a veszély, hogy néhány évtizeden belül kihalhatnak. Egyes fajoknál a példányok számának megcsappanása már most „tízszer vagy százszor” nagyobb sebességgel történik, mint ami az elmúlt 10 millió év átlaga volt.

Egy 2017-ben publikált tanulmányban Paul Ehrlich amerikai biológus, a népességnövekedés egyik 1970-es évekbeli szakértője, és két tudóstársa azt állították, hogy a „tömeges kihalás sokkal előrébb tart, mint ahogy azt a legtöbben gondolnák”.

Nem mellékes ügy a környezetvédelem a magyaroknak
A klímaváltozást, illetve a környezetszennyezést tartják az egyik legnagyobb társadalmi kihívásnak hét európai ország lakói. A felmérésből az is kiderült, öt magyarból négy a saját eszközeivel is igyekszik tenni valamit az üvegházhatás ellen.

Vészesen fogyatkoznak a beporzó rovarok

A földkerekségen előforduló rovarfajoknak nagyjából 40 százalékánál már megfigyelhető, hogy csökken a populációjuk. Egy 2019-ben közzétett tanulmány, melyet a Sydney Egyetem egyik kutatója jegyzett, arra jutott, hogy a rovarok létszáma évente 2,5 százalékkal csökken. Vagyis röpke 10 év alatt 25 százalékkal kevesebb lesz belőlük, 50 év alatt a felére csökken a populáció, 100 év alatt pedig teljesen kihalhat. Ez hatalmas probléma az emberiségre nézve, mert az élelmiszernövények -gabonák, gyümölcsök, mogyorófélék- nagy részének léte a méhek beporzásától függ, így a mi élelmünk is.

A bogarak ezen túlmenően táplálékként szolgálnak a nagyobb állatok (halak, madarak, emlősök) számára, melyek pedig mi fogyasztunk el – vagyis e tekintetben is fontos láncszemei a táplálékláncnak. Az Anglia nagy részén megtalálható vörös poszméh, a Bombus ruderarius populációja 1980 és 2013 között 42 százalékkal esett vissza. Egy, a Nature szaklapban megjelent elemzés szerint a közönséges zengőlegyek (Syrphus ribesii) és a vadon élő méhek 353 fajtájának közel harmadánál érhető tetten, hogy megcsappant a létszámuk az említett időszakban. Az említett fajok előfordulásának földrajzi kiterjedése is csökkent, mintegy 25 százalékkal, ami négyzetkilométerenként 11 faj kihalását jelenti.

Ha rajtuk múlik a környezetvédelem, akkor nagy a baj
A jövő generációját nem érdekli eléggé a környezetvédelem? Mit teszünk azért, hogy zöldebbek legyünk? Tudjuk, mit jelent a zero-waste? Mit tartunk veszélyesebbnek, a műanyaghulladékot vagy a légszennyezést?

Fajpusztulás gombás fertőzés miatt

Az elmúlt 50 évben több mint 500 kétéltű faj létszáma csökkent, 90 közülük ki is halt. Ez egy gombás fertőzésnek (chytridiomycosis) köszönhető. Az említett gomba, mint kórokozó beleette magát a békák, a varangyosbékák és a szalamandrák húsába Európában, Ausztráliában, Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában.

Ez a legnagyobb tudósok által dokumentált fajpusztulási hullám, amit egy betegség okozott. De mielőtt azt hinnénk, hogy ez tőlünk független dolog, itt is ki kell ábrándítani az olvasót. A globális állatkereskedelem is hozzásegített a kórokozó terjedéséhez. Az invazív faj kifejezés olyan növény- és állatfajokat, valamint baktériumokat takar, melyek kiszorítják az őshonos fajokat lakóhelyükről, sőt kárt is okoznak az adott ökoszisztémának. 2019-ben egy tanulmányban a University College London és a McGill Egyetem kutatói azt állították, hogy az ilyen fajok terjedése is nagy mértékben hozzájárul a fajpusztuláshoz. Itt is bejátszhat emberi hatás, hiszen ezeket a fajokat akaratlanul is terjesztjük áruszállítás közben.

 

 

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor