Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO most azt az irányvonalat propagálja, hogy a fejlődő országoknak éppúgy, mint a fejlett, iparosodott államoknak növelniük kell a vegyszermentes gazdálkodás arányát az agráriumban, ha azt akarják, hogy jobb terméshozammal termesszenek élelmiszernövényeket, s közben ne szipolyozzák ki és ne szennyezzék a felhasznált erőforrásokat (termőföld, talajvíz stb.).
Mégis világszerte csak 30 országban ösztönzik a kormányok a gazdákat támogatással arra, hogy ilyen módszereket vessenek be boldogulásukra és a környezet védelmére. Afrikában csak két országban helyez hangsúlyt a kormányzat e módszerek támogatására (Elefántcsontpart és Mauritius).
A környezettudatos gazdálkodás eszközei közé tartozik még a fák ültetése az élelmiszernövények közé vagy a vetésforgó, amikor évről évre változtatják, hogy melyik növényfajtát vetik egy adott területre, hogy ne erodálódjon a talaj tápanyagtartalma, és a kórokozók se szokjanak oda a növényekre.
A „4 per 1000” nevű kezdeményezésben részt vevők 4 százalékkal kívánják növelni a talajban megtartott karbont, vagyis üvegházgázokat. A földben ugyanis gyökerek, gumók vannak, melyek mint a fotoszintézist végző növények alsó részei, megkötött szén-dioxidot tartalmaznak, s ha folyton felszántják a talajt, és elvágják őket, akkor ezt visszajuttatják a levegőbe.
Hetesi Zsolt az általa alkalmazott – talajbéli, karbonmegkötő – módszerről a Piac & Profit 2018. áprilisi lapszámában megjelent interjúban beszél.
Észak-Etiópiában a vegyszer nélkül, környezetbarát módszerekkel történő termesztés jobb terméshozamot eredményezett öt fontos növényfajtánál, mint például az árpa és a tengeri kukorica.
(Reuters)
