Ötmillió orvos: ők a klímapolitika új nagykövetei

2018. december 12. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

Két hétig a lengyelországi Katowicében tartják a párizsi klímaegyezmény új konferenciáját. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének új jelentése is felhívja rá a figyelmet: a klímaváltozás közegészségügyi probléma, nem csupán ökológiai és gazdasági válság. De a klímavédelemre fordított pénzek töredéke áramlik csak az egészségügybe. Pedig a fosszilis gazdaság negatív externáliái közé tartozik az emberi élet elvesztése és a betegeskedés is. Ezeket be kellene építeni a fosszilis energiahordozók árába.

A klímapolitika “nemcsak a bolygó megvédéséről szól a jövőben, hanem az emberek egészségének védelméről most, a jelenben”, hangsúlyozta Maria Neira, a WHO közegészségügyért és környezeti egészségért felelős igazgatója. A tiszta energiák használatának elhalasztása “morálisan többmillió ember haláláért felel évente”, hangsúlyozta Neira.
A klímaváltozás szélsőséges időjárási jelenségeket okoz, s mivel egy árvíznél vagy heves esőzés utáni földcsuszamlásnál sérülnek az infrastruktúrák (kórház, ivóvízhálózat), növeli a szennyezett vízzel terjedő betegségek (vérhas, kolera) előfordulását.

A globális felmelegedés az aszályokon és kánikulákon keresztül az élelmiszertermést is rombolja. A levegőben lévő nagyobb üvegházgáz-koncentráció pedig csökkenti az élelmiszernövények tápanyagtartalmát.

Ennek is köszönhető, hogy az ENSZ Élelemezésügyi Szervezete, a FAO legújabb adataiban már az látszik, hogy újra növekedni kezdett az alultáplált emberek száma a világban, holott ez évtizedeken át csökkenő tendenciát mutatott, azt a fals benyomást keltve a közvéleményben és a politikusokban, hogy az éhezés globális problémáját rendeztük. (2017-ben 11 millióval nőtt az éhezők száma: 51 országban összesen 124 millióan éheztek.)

Diarmid Campbell-Lendrum, a WHO munkatársa -és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület októberi jelentésének egyik szerzője- úgy látja, a klímavédelem és klímapolitikai eddig mellőzött szereplői az orvosok. “Az egészségügyi szakember hivatását a legnagyobb közbizalom veszi körül.”

Van elég? - Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Világszerte ötmillió orvost tömörítenek a különféle szakmai szövetségek, s nekik keményen kellene fellépniük a kormányok és kormányközi szervezetek felé, lobbierejüket bevetve azért, hogy a klímapolitika az egészségügyre is áldozzon jelentős összegeket.

Nem véletlen, hogy a WHO a katowicei klímakonferencia idejére időzítette új jelentését a klímaváltozás és az egészség hatásáról. “Többé nem a kibocsátás-csökkentésről kellene beszélnünk, hanem arról, hogy az emberek egészségébe kellene fektetnünk” – véli Campbell-Lendrum.

Per pillanat úgy fest a helyzet, hogy a klímaváltozással kapcsolatos költéseknek csak 0,5 százalékát fordítják az egészésügyre, az egészségügyi kapacitásoknak pedig csak 3 százalékát köti le az éghajlatváltozásból eredő betegségek megelőzése, derült ki az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO) legújabb jelentéséből, mely a klímaváltozás és az emberiség egészségének kapcsolatát fejtegeti.

A fosszilis gazdaság negatív externáliáiról szóló párbeszéd eddig főleg azzal foglalkozott, hogy be kell árazni az ökológiai károkat és az ökoszisztémák szolgáltatatásait. Ugyanakkor az egészégügyi károkat is bele kellene számolni ebbe, legyen az ellátási költség vagy éppen betegszabadság miatt kieső jövedelem és emiatt meghiúsuló gazdasági tevékenység. A fosszilis energiahordozók és tüzelőanyagok azért olcsók, mert nem építjük be árukba az emberek életét és a betegségeik kezelésének költségét.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a világ kormányai jelenleg évente 5000 milliárd dollár költenek a fosszilis gazdaság támogatására ártámogatás, adókedvezmény vagy másfajta dotáció formájában. Ez az 5000 milliárd több, mint amennyit a kormányok az egészségügyre fordítanak.

(CNN,wordandway.org)