A Piac & Profit klímablogján már 2010 óta rendszeresen foglalkozunk a pálmaolajtermelés okozta erdőirtás súlyosságával és veszélyeivel. Globális szinten csak az évtized második felében ért el oda a közvélemény, hogy már viszonylag szélesebb körben tudnak a problémáról. A pálmaolajat egy rakás termékbe tervezték be a kozmetikai és élelmiszeripari mérnökök, a tejföltől a vajon, a különféle pelyheken és samponon át a rúzsig és a testápoló krémekig. Ez persze környezeti katasztrófához vezetett. Az olajpálma-ültetvények létesítésére szinte megyényi területeken vágják ki az őserdőket évek óta olyan országokban, mint Indonézia. A Greenpeace éveken át kampányolt, hogy észhez térítse a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) és az élelmiszeripar világmárkáit: tegyék ki ellátási láncukból azokat a beszállítókat, melyek erdőirtás révén termesztenek olajpálmákat. Felperzselt erdők: elüldözött emberek és állatok A World Resource Institute szerint Indonézia a világ ötödik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója. Ez főleg annak köszönhető, hogy az irdatlan nagy kiterjedésű olajpálma-ültetvényeket nem markológépekkel hozzák létre, hanem egyszerűen felégetik az őshonos erdőt. Ez a legolcsóbb módja a környezet gyors átalakításának, így nem sérül az érintett cégek profitja – ami kevesebb lenne, ha gépekkel ellátott brigádokat kellene kivezényelni a fák levágására. Indonéziában olyan óriási méretűek az erdőtüzek, hogy előfordul, a nagy füst miatt nem szállhatnak fel a repülők. A gomolygó füstfelhők Malajziába és Szingapúrba is átterjednek. Nem ritka, hogy fel kell függeszteni a tanítást és napokig bezárják az iskolákat a levegő rossz minősége miatt. Már legalább félmillió embernél felelősek az erdőtüzek a légúti megbetegedésekért. Az erdők elpusztításánál azonban nem áll meg a probléma. Egyes cégek egyszerűen elüldözik vagy erőszakkal lakóhelyük eladására késztetik a helyi közösségeket, hogy a faluk helyén ültetvényeket létesíthessenek. Ez az emberi jogok megsértésének kategóriája. Az utóbbi években több ilyen eset is nyilvánosságra került. Ágazati önszabályozás Engedve a zöldek és a tudatos fogyasztók nyomásának, a pálmaolajat felhasználó cégek ágazati testületekbe tömörültek és ma már egymáson átgázolva próbálják hirdetni, hogy ők bizony nem ludasak az erdőirtásokban. Ezzel nyilvánvalóan piaci előnyre, pozitív renomé kialakítására gyúrnak. A világ legnagyobb pálmaolaj-minősítő szervezete a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO), mely az éves pálmaolajtermelés 20 százalékát fedi le. A 2004-ben létrehozott RSPO több mint 2500 céget tömörít tagjai sorában, termelőket, nagybani kereskedőket, befektetőket és fogyasztói bolthálózatokat egyaránt.

Fotó: International Animal Rescue

  Versengő szakmai testületek Az RSPO eleinte megelégedett, hogy az őshonos erdők megbolygatását tiltotta. Az erdőégetés is tiltva volt, de az RSPO nem várta el a cégektől, hogy a tüzek megelőzésére konkrét intézkedéseket vezessenek be. Ha ezt kötelezővé tennék, sok cég csődbe menne – nagyjából ez volt a nézete a szervezetnek e kérdésben. Aztán jött a botrány, ami lejáratta az RSPO-t: 2015 novemberében az Environmental Investigation Agency (EIA) kiadott egy jelentést, melyben azt állította, hogy az RSPO úgy minősítette az ültetvényeket, hogy szemet hunyt a szabályok megsértései felett, sőt egyes esetekben még segítette is a kihágások eltitkolását. A RSPO erre két megvádolt céget kidobott a tagjai sorából. A botrányt kihasználva mozgásba lendültek az érintett szektorok szereplői. Az RSPO (ön)szabályozási szintjének meghaladására létrejött a Palm Oil Innovation Group (POIG) egy jóval kisebb, ám annál illusztrisabb tagsággal. Ez a szervezet 2015-ben kiadott programjában már nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok védelmére, beleértve a megfelelő bérezést és az őslakosok háborítatlanul hagyását. Eddig csak 17 jogi személy csatlakozott, abból is jó néhány környezetvédő szervezet – tehát a márkák nem tolonganak, hogy garantálják ezeket a jogokat. Egy másik szervezet bocsátotta ki a Fenntartható Pálmaolaj Manifesztót (SPOM), melynek fókuszában csak a nagy mennyiségű karbont megkötő erdők állnak. A SPOM öt kategóriában osztályozza a vállalatokat (papír, állattenyésztés, pálmaolaj, fa, szója). A legjobbak öt pontot értek el. 2017-ben csak 18 vállalat vizsgázott jelesre (lásd a keretes listát).

Fotó: International Animal Rescue

A konkurencia ambiciózusabb céljaira reagálva az RSPO is megemberelte magát, és 2016-ban előállt az RSPO Next-tel, ami már a felturbózott változata a korábbi, lazább követelményeknek. Ebben már