Óraátállítás: érvek és ellenérvek

2018. augusztus 31. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Jó eséllyel az idén elbúcsúzhatunk az óraátállítástól, legalábbis az Európai Bizottság elnöke szerint ideje felülvizsgálni a kérdést. Összegyűjtöttük az érveket és ellenérveket az óraátállítás mellett és ellene.

Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken a ZDF német országos közszolgálati televíziónak. A politikus a belgiumi Genvalban, a brüsszeli bizottság kétnapos kihelyezett ülésének szünetében elmondta: az a meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettőssége.

„Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, kiemelve, hogy az ügyben tartott európai konzultáción a résztvevők többsége elutasította az évenként kétszer esedékes óraátállítást. „Nincs értelme kikérni az emberek véleményét, ha nem vesszük figyelembe” – mondta a luxemburgi politikus. Első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben. Nem kizárt, hogy az EB még a mai napon állást is foglal az ügyben.

Az Európai Parlament februárban kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát, és felkérte fel az EB-t, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra.  Az indoklás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás körül az egészségi hatások miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű. A szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás.

óramutatóba kapaszkodó ember

Kép: Pixabay

Honnan jött ez az egész?

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előreállította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előreállítva az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári–téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári–téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat (és lám, túlélték). Amerikában november első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.

Jön a füstszezon
Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. Van azonban megoldás a problémára.

Miért van erre szükség egyáltalán?

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A becslések szerint elsősorban az energiahatékonyság szempontjából lényeges ez a népszokássá kövesedett szabályozás. A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 – 3 százalékos, mintegy 2000–4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható.

A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, azaz fejenként hatszáz forintot takarítunk meg ezzel az akcióval. A megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid-lábnyomunkat. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energiamegtakarítás mellett több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.

Energiahatékonyságra szívesen költene a magyar
Ha a magyarok nagyobb összeget tudnának költeni az otthonukra, akkor energiahatékony berendezésekbe fektetnék a pénzüket.

Meghaladta az idő?

Ez az érvelés azonban immár több mint három évtizedes. Mivel a legutolsó év, amikor még nem volt óraátállítás, a hetvenes években volt, azóta jelentősen megváltoztak energiafogyasztási szokásaink. A fogyasztási csúcs ugyanis már nem a téli időszak estéire, hanem egyre inkább a nyári hőségnapokra tehető a légkondicionálók és más hűtőberendezések elterjedése miatt. Ráadásul a közvilágítás egyre több településen automata rendszerű, rugalmasan reagál a környezeti fényviszonyokra.

Ha korábban sötétedik, vagy felhős az ég, a lámpák korábban gyulladnak fel, ha naposabb az időjárás, akkor később. Ebből a szempontból tehát megkérdőjeleződik az az állítás, hogy az átállítás valóban komoly megtakarítással járna. Sokkal nagyobb megtakarítást jelenthetne például, ha a szolgáltatók ösztönöznék a fogyasztókat, mind a cégeket, mind a magánszemélyeket, az okosmérők alkalmazására, így ugyanis nem a harminc évvel ezelőtti adatokra kellene támaszkodnunk, hanem a mindenkori éppen aktuális fogyasztási szokások mellett is valóban csökkenhetne az áramfogyasztás.

Élettani hatása azonban bizonyítottan megviseli az emberi szervezetet. Ilyenkor az úgynevezett „jetlag”-hez hasonló jelenség figyelhető meg, azaz a valós idő és a belső idő egyfajta „elcsúszása”, amely pár napig megzavarhatja a napi ritmust, és fáradékonyságot, idegességet okozhat. Az ilyen jellegű kellemetlenségek leginkább az idősebbeknél, illetve a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt állóknál, pl. a cukorbetegeknél jelentkeznek.

Utáljuk

Egy 2013-as felmérés szerint 5 magyarból 4 szerint az óraátállítást jelenlegi formájában el kell törölni. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át, míg 13 százalékuk az időzónaváltást támogatná, melynek keretében a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehézkes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámítás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számára a korai órákban jelentkező sötétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba. A válaszadók fele egyetértett azzal, hogy az óraátállítás utáni napokban csökken a munkakedve, így végső soron a hatékonyságán is csorba esik. A fáradékonyság mellett a félelemérzet is erősödik a korai sötétségben. Több szülő is beszámolt arról, hogy ilyenkor nem meri egyedül hazaengedni gyermekét a napköziből, ez viszont a saját napirendjének átszervezését igényli. 3 emberből 2 indulna inkább félhomályban dolgozni, mint hogy sötétben távozzon a munkahelyéről.

A nyomott hangulat a közlekedésre is rányomja a bélyegét: telematikai adatok alapján ebben az időszakban két százalékkal több a közlekedési baleset, a gyalogosok és a sofőrök is figyelmetlenebbek. Ugyancsak panaszkodnak az állattartók, hiszen a jószágok etetési ideje is módosul, illetve a háziállatoknak mind ébredéskor, mind sétáltatáskor igazodni kell az új időszámításhoz. Ezeket a szempontokat általában nem árt, ha a munkáltató is figyelembe veszi: a dolgozók ugyanis ingerlékenyebbek, a munkahelyi stressz szintje is megnő.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.