Nem lesz olyan könnyű Trumpnak kidobnia Obama zöld törvényeit

2017. április 03. hétfő - 18:01 / KlimaBlogger
  •    

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

Elnöksége első két hónapjában Donald Trump mintegy 45 elnöki rendeletet írt alá (ilyenből több típus is van: Executive Order, Presidential Memoranda, Presidential Proclamations, Presidential Notices), ami meglehetősen más vezetési stílusról tanúskodik, mint amiről elődei tanúbizonyságot tettek. Az Egyesült Államok korábbi állam- és kormányfői konszenzusos megoldásokra törekedtek, mivel a Képviselőház és a Szenátus nem köteles elfogadni az elnök politikáját.

Március 28-án Trump aláírta azt az elnöki határozatot, amitől minden környezettudatos polgár, aktivista és általában földlakó félt – éljen bár az USA-ban vagy bárhol másutt a bolygón, hiszen a környezetszennyezés nem ismer országhatárokat.

Milyen intézkedéseket tartalmaz a határozat?

  • Az üvegházgázok mérsékléséről szóló rendelkezések lazítása. Vagyis a Climate Action Plan hatályon kívül helyezése.
  • A szénbányaipar szabályozásának eltörlése.
  • A klímaváltozással kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának áthárítása tagállami hatáskörbe, vagyis az eddig illetékes szövetségi hatóság (EPA) tehermentesítése e feladatok alól.
  • A szénbányászat engedélyezése szövetségi tulajdonú földterületek, illetve az erre vonatkozó moratórium feloldása.
Bár sok minden változik, nincs könnyű hátraarc
Az amerikai elnökválasztás mellett a Brexit – hogy csak a két leglátványosabb megnyilvánulást említsük – arra mutat, hogy az emberek a közös felelősség helyett mostanában a bezárkózást és a protekcionizmust részesítik előnyben. A változásokkal a globális felelősségvállalás is lekerülhet a divatos témák listájáról. Mégse valószínű a teljes hátraarc a vállalatok részéről.

Bár az elmúlt években minimálisan ugyan, de csökkent az USA emissziója, elemzők lehetségesnek tartják: azzal, hogy Trump felszabadítja a fosszilis iparágakat a fékező szabályok alól, növekedni fog az ország üvegházgáz-kibocsátása. Sőt az sem lehetetlen, hogy éppen olyan mértékű lesz a légszennyezés növekedése, hogy az tulajdonképpen túltesz az Obama által bevezetett törvények révén realizált emissziócsökkentésen, vagyis eltörli azok környezeti hatását.

Körmönfont módon

A jó hír az, hogy a Clean Power Plan-t, ami a széntüzeléses erőművek emisszióját szabályozza, Trump nem tudja önhatalmúlag kiiktatni. Ehelyett azt tudja tenni, hogy kiadja a feladatot az EPA-nak: hozzon új szabályokat, amik kiváltják vagy lazább szabályozással enyhíti Obama törvényeit. Az erőművek kibocsátásának szabályozását tehát az EPA fogja átalakítani.

fotó: flickr/gage Skidmore

fotó: flickr/gage Skidmore

Pereskedő ellenzék

Az ellenzék ez esetben nem a demokrata párt, hanem az ellenérdekelt felek: a zöld aktivista csoportok. Azt már tudni, hogy a National Resources Defense Council és a Sierra Club minden bizonnyal meg fogja támadni az EPA új, enyhébb rendeleteit.

A környezetvédelmi ügyvédek a következő logika mentén támadhatják meg Trump fosszilisbarát politikáját: a Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) az EPA felelősségévé teszi a levegő tisztán tartását. Ha a hatóság nem szabályozza az üvegházgáz-kibocsátást, akkor nem tesz eleget a kötelezettségének, így perelhető.

Ha a bírók egyetértenek ezzel, akkor Trump szén- és olajiparnak kedvező politikája összeomolhat, ellehetetlenülhet.

Ezért valószínű, hogy az EPA nem dobja ki az ablakon az emissziómérséklést, hanem enyhe limiteket szab ki, amikor a szennyező iparágak könnyen abszolválhatnak.

Csakhogy…

A törvényhozók által megszavazott jogszabályoknak nagyobb jogi ereje van, mint az elnök rendeleteinek. Mivel a képviselők többsége republikánus (mind az alsóháznak számító Képviselőházban, mind a Szenátusban), elképzelhető, hogy Trumpot kisegítik klímakérdésben és megszavaznak egy új törvénycsomagot, amivel elérheti Trump a pro-fosszilis céljait. Ez az új törvény(csomag) a most kiadott elnöki rendeletet feleslegessé tenné.

Ha ezt nem is teszik meg a politikusok Trumpért, s az elnöki határozatra hárul az Obamától megörökölt zöld törvények kiiktatása, valószínűleg ezt sem fogják megakadályozni a képviselők és a szenátorok.

Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok
Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.

Trump szénbányászokkal fotóztatta magát, s jelenlétükben írta alá elnöki határozatát. És ki is mondta a sajtó előtt, hogy vissza akarja hozni az ezen a területen elvesztett állásokat. De elemzők szerint ennek vajmi kevés realitása van. Mert a földgázalapú energiatermelés olcsóbb, a széntüzelésű erőművek működtetése már nem igazán gazdaságos.

Az USA legtöbb tagállamában tehát a Clean Power Act nélkül -annak eldobása után- is aligha fog növekedni a szénbányászat volumene. (Michigan legnagyobb energiacége például kijelentette, hogy bármit dönt Trump, ők bizony leállítják a széntüzelésű erőművüket, mert az átállás a gázüzemű működésre -és részben a megújulókra- gazdaságosabb.)

Ahogy arról írtunk, foglalkoztatás és új munkahely teremtés tekintetében a megújuló energiák szektora tizenkétszer gyorsabban nő, mint az amerikai gazdaság többi része. Ha a szénbányászat felvirágoztatásában sikertelen is lesz az új elnöki határozat, az olajcégek és a nehézipari szereplők viszont szabadabban szennyezhetnek miatta.

Forrás: Business Insider