Németországban éveken át folyt a közéleti vita arról, hogy a kőzúzáson alapuló palagáz-kitermelési módszert, a "frackinget" (ld. keretes írásukat) vajon szabad-e engedélyezni. Világszerte több helyen felmerült, így az Egyesült Államokban is, hogy a frackingből hátramaradó rengeteg ipari szennyvíz nem tárolható rendesen, az erre létesített szennyvíztárolók rendre kilyukadnak, az oldat beszivárog a talajvízbe - sőt mi több, él a gyanú, hogy a gázkitermelés maga szeizmikus hatásokkal is jár, elősegítheti a földrengések gyakoribbá válását.
2011-ben az angliai Blackpoolban történtek rengések egy lelőhely körül. A brit Royal Society és a Royal Academy of Engineering mérnök tagjaiból verbuvált testület megvizsgálta a problémát, és 2012 júniusában arra a megállapításra jutott, “kicsi a veszélye” annak, hogy a fracking földrengéseket okozna és szennyezné a talajvizet. Ugyanakkor a szakemberek nem állították, hogy a fracking nem okoz rengéseket. Sőt, úgy fogalmaztak, a hidraulikus kőzúzás által okozott(!) rengések kisebbek, mint a Blackpoolnál mért földmozgás. Két hónappal később egy texasi palagáz-lelőhely körül is rengéseket észleltek.
A fracking, azaz a repesztéses palagáz-kitermelés lényege ugyanis, hogy nagy mennyiségben és nagy nyomással kemikáliákkal teli vízoldatot lövellnek a talajba, ahol szétporlasztják a palakőzeteket, hogy hozzáférjenek a mély üregekben lévő földgázhoz, illetve palagázhoz, általában 4000-5000 méter mélyen.
Franciaországban már betiltották a repesztéses kitermelést, Hollandiában 2015-ben moratóriumot rendeltek el 2020-ig, Angliában pedig csak akkor engedélyezik, ha szigorú környezetvédelmi előírásoknak felel meg a javasolt projekt. 2015-ben Németország már majdnem betiltotta az eljárást, de Angela Merkel kereszténydemokrata pártja és a baloldali szociáldemokraták közötti nézeteltérés megakadályozta a konszenzust a kérdésben. Az új határozat értelmében a palagáz-kitermelést betiltják az anyagos talajrétegekben, melyek általában 1000 és 2500 méter mélységben fekszenek. Kísérleti fúrásokat ugyan engedélyeznek majd, de csakis az adott tartomány kormányának és szakértőknek a jóváhagyásával. Szövetségi szinten ezekről nem születhet döntés, a helyi önszabályozás alapelve érvényesül a kérdésben.
A fracking-pártiak Németországban azzal érveltek, hogy a palagáz-kitermelés visszafogásával csak azt érik el a politikusok, hogy továbbra is orosz gázfüggőségben tartják a gazdaságot. (A német gazdaság gázigényének alig 9 %-át látta el belföldi kitermelésből.) Németország évente 320 milliárd és 2300 milliárd köbtonnányi gázt tudna kitermelni 1000 méteres mélységből az ország északi részében, állítja a Szövetségi Földtudományi Intézet (BGR). A palagáz a nem-hagyományos fosszilis energiahordozók közé tartozik. Ezzel szemben Németországnak mindössze 110 milliárd tonnányi hagyományos gázkészlete maradt a föld alatt.