A bennszülöttekre kéne bízni a politikát

A törzsi népeknek több ezer éves gyakorlatuk van a természet megfigyelésében és a természeti kincsek fenntartható módon való felhasználásban. Törvényileg szavatolni kellene földtulajdonjogukat, és szerepet adni nekik a klímapolitikában – véli a Világbank szakértője.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az ősi indiánok úgy gondolták, minden biológiai entitás, egy fa vagy akár egy tó mögött is eleven szellem húzódik meg. A teremtett világ a nem-fizikai valóságban gyökerezik. Tisztelettel kezelték az ökoszisztémákat, és jeleket véltek kiolvasni belőlük. Jobban rá voltak hangolva a bioszféra finom változásaira, mint a modern kor nyugati embere. Gina Cosentino, a Világbank Afrikáért felelős társadalomfejlesztési tanácsadója szerint, ha nem veszik el tőlük a földjüket, az ő kezükben jobb dolga van a természetnek, mint az azt leigázó nyugati ember fennhatósága alatt.

„Minden régi dolog ismét új, legalábbis annak keresésében, hogy bizonyítottan működőképes megoldásokat találjunk a klímaváltozás kezelésére” – írja Cosentino. A kormányzati, üzleti és nonprofit szféra döntéshozói is kezdik felismerni az ősi környezetbarát módszerek érvényességét és hasznát. Komoly esély van rá, hogy a tradicionális mezőgazdálkodási metódusokból klímabarát üzleti lehetőségek szülessenek.

Kép: Pixabay

A bennszülöttek azok, akik a legkevésbé járultak hozzá a Föld lakói közül a klímaváltozáshoz, mégis őket sújtja a legsúlyosabban. Mivel természetközeli életmódjuk nem változott, a szélsőséges időjárási jelenségeknek és a változó életkörülményeknek (tengerszint-emelkedés, erősebb hurrikántevékenység, árvizek, aszályok stb.) ők vannak a leginkább kitéve. Mivel a bennszülöttek identitása, jóléte és fennmaradása szorosan összefügg földjük és vizeik sorsával, az éghajlatváltozás közvetlenül kihat a megélhetésükre és a kulturális szokásaikra, amibe beletartozik az állattenyésztés, a halászat, a vadászat, a növénygyűjtés és a mezőgazdálkodás is. Nehezebbé váló életkörülményeik miatt szegénység, betegeskedés, társadalmi konfliktus és csökkenő egyéni jólét jut nekik osztályrészül.

Nem tudunk lemondani a környezetrombolásról
Lesújtó adatokat közölt a környezetromboló pálmaolaj felhasználásáról a WWF. A vizsgált 137 vállalat közül csak néhány tért át a fenntartható forrásból származó pálmaolaj használatára, de jócskán maradtak olyan óriáscégek amelyek ígéretük ellenére semmit sem tettek.
A legszegényebbek „vigyáznak” a klímára

A világ lakosságának mára csak alig 5 százalékát alkotják a „természeti népek”, de az emberiség legszegényebb rétegének 15 százalékát, a vidéki éhezőknek pedig 33 százalékát. A klímaváltozás tehát továbbfokozza a szegénységet, és elmélyíti a vagyoni egyenlőtlenségeket, a mélyszegénységben élők leszakadását a társadalom többi részétől. Elhelyezkedésük révén kulcsfontosságú ez az őslakos népesség a bioszféra gazdagságának megőrzésében. Ők lakják a biológiai diverzitás 80 százalékát kitevő területeket, mert lakóhelyeik a növény- és állatfajokban rendkívül gazdag esőerdők, melyeket nem érintett meg a civilizáció benyomulása, az ipari beruházások szele. A bennszülötteknek köszönhető, hogy az emberiség földi élete számára nélkülözhetetlen szén-dioxid-elnyelő őserdők (a Föld tüdeje) és egész földrészeket tápláló folyók érintetlenül őrződtek meg a 21. századig. (Márpedig erdők nélkül nem lehetséges a fenntartható gazdálkodás.)

A bennszülött törzsek környezetgondozó és -megőrző módszereiről kimutatták, hogy növeli az ökoszisztémák életképességét. Ennek is köszönhető, hogy óriási mennyiségű üvegházgázt tárolnak az általuk lakott területek. A Föld trópusi erdőinek 20 százalékát bennszülöttek lakják és gondozzák, főként az Amazonas-medencében, Közép-Amerikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Indonéziában. A bennszülöttektől függ a klímaharc, a globális felmelegedés megfékezése. Erdőik ugyanis több száz gigatonna üvegházgázt tárolnak. Az általuk felügyelt füves területek szintén kulcsfontosságúak. Megfékezik a sivatagosodást és ugyancsak széndioxidot kötnek meg. (A talajban lévő gyökerek is CO2-elnyelők). Az őslakosok által gondozott füves területek több karbont kötnek meg, mint a hasonló tájak a fejlett, civilizált ember gondozása alatt.

Dollármilliárdokat ér, mégsem vigyáznak rá
A természeti erőforrások többet adnak hozzá a világgazdasághoz, mint bármelyik óriásvállalat vagy nemzetállam – derült ki egy friss kutatásból. A friss ivóvíz vagy a korallzátonyok forintban szinte ki sem fejezhető értéket képviselnek, mégsem vigyázunk rájuk.
Csökken az erdőirtás

Egy friss tanulmány szerint 2000 és 2012 között Bolíviában, Brazíliában és Kolumbiában azokon a területeken, ahol a jogrend elismerte a bennszülöttek jogát a földjükhöz, kisebb mértékű volt az erdőirtás, mint ott, ahol nincsenek ilyen jogi garanciáik az őslakosoknak. A jelentés szerint a bennszülöttek földjükhöz való jogának biztosítása „olcsó és kedvező hatású” eszköz lehet a klímaváltozás elleni harcban. Becslések szerint jelenleg a világ földterületeinek 65 százaléka van bennszülöttek gondozásában, de a kormányok többsége nem ismeri el ezt, és nem biztosít jogokat az őslakosoknak. Sok helyen teljesen tisztázatlanok a földek tulajdonviszonyai. Márpedig ez a fajta káosz mindig konfliktusforrást jelent, környezetpusztítást von maga után, gyengíti a gazdasági és társadalmi fejlődés esélyeit. És egyben megnehezíti a bennszülöttek és kultúrájuk fennmaradását, saját önazonosságuk és az ökoszisztémák integritásának megőrzését.

A bennszülöttek gazdálkodása módosul az idő múlásával, ahogy adaptálódni kényszerülnek a megváltozott klímához és természeti körülményekhez. Módszereik elengedhetetlenek a gyógyszergyártás, az élelmiszeripar, az agrárium, az esővízgyűjtés, az erdőtűz-megfékezés, a tengeri erőforrások fenntartható gazdálkodása szempontjából. Cosentino azt látná helyesnek, ha az ENSZ felkarolná az őslakosok földhöz való jogainak ügyét, mert ez a teljes földi népesség érdeke klímavédelmi okokból.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo