Megvan a megoldás a baktériummal fertőzött élelmiszerek kiszűrésére

2019. január 05. szombat - 12:01 / Kriston László
  •    

A blockchain vagyis a blokklánc valósíthatja meg a zöldség- és gyümölcsáru-forgalom teljes átláthatóságát. Segítségével a boltok és éttermek pontosan tudnák, honnan ered az uborka vagy a saláta, és mikor szedték. Így ha kitör egy baktériumfertőzéses járvány, rögtön valószínűsíteni tudnák, mely szállítmányokból nem szabad a fogyasztóknak adni, mert valószínűleg azok is fertőzöttek. Ehhez persze a beszállítók adatfeldolgozó rendszereinek átalakítása szükséges.

Nem csak a gyáriparban hoz forradalmat a dolgok internete (IoT: Internet of Things), a valós idejű készletezés és logisztikai nyilvántartás. Az agráriumban, az élelmiszeriparban és élelmiszer-kereskedelemben sorozatosan történnek járványok, s ezek kiküszöbölésére, illetve a járványok terjedésének megfékezésére próbálják most bevetni a valós idejű logisztika információáramlását. Ugye emlékszünk a 2011-es európai E.coli járványra? Májusban Németországból indult, a nyers paradicsomot, a salátát és az uborkát gyanították okozójaként. A hasmenéses járvány több tucat halálos áldozatot szedett, 50 ember halt meg Németországban, egy az USA-ban, egy Svédországban. A fertőzöttek száma elérte a 2897-t.

A blockchain kizöldíti a cégeket
A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.

A megbetegedések többségét Európában diagnosztizálták, de találtak egy-egy fertőzöttet Kanadában és az USA-ban is. Ez jól mutatja, hogy az élelmiszerkereskedelem és az utazásaink globálisak. Végül kiderült, hogy nem a spanyol uborka a járvány okozója, de addigra már műanyagba csomagolták az élelmiszeráruházak az uborkát. A mai napig így árusítják a kígyóuborkát a boltokban.

Az amerikai piacon 2017-ban M&Ms-t vontak vissza a boltokból, mert a termék szalmonellásnak bizonyult. 2018-ban pedig a kertisaláta-termést (lactuca sativa var longifolia) sújtotta E.coli-fertőzés az USA-ban. Az illetékes Járványügyi és Megelőzési Hivatal (CDCP) azt tanácsolta a fogyasztóknak novemberben, hogy egyáltalán ne egyenek ebből a növényből. A drasztikus tilalom oka voltaképpen az volt, hogy a hatóságok nem tudtak rájönni, pontosan honnan is ered a fertőzés, melyik farmon, ültetvényen ütötte fel a fejét először.

Ennek vethet véget a blockchain. Az amerikai Walmart áruházlánc januártól egyes terménybeszállítóitól már 2019 januárjától megköveteli, hogy blockchain használatával könyveljék, iktassák-könyveljék áruforgalmukat.

zöldségek

Kép: Pixabay

A blockchain egy decentralizált rendszer, melyben az egyes gépek „egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon” – szól a Wikipedia definíciója. (A bitcoin is a blokkchainen alapul.) E módszerrel a terménykövetés lehetővé válik az ültetvényeken történő szedéstől egészen az étterem konyhájáig vagy az élelmiszerbolt polcáig.

A Sweetgreen salátabár-hálózat 2018 novemberében 200 millió dollárnyi tőkét szedett össze arra, hogy bevezesse a blockchain alapú nyilvántartást az üzletvitelében. Könnyen lehet, hogy az amerikai minta Európába is átterjed, és a multinacionális kereskedelmi cégek, mint például a Tesco vagy a Carrefour az öreg kontinensen is hasonló elvárásokat támasztanak majd beszállítóik, termelőik felé – akár Magyarországon is.

De ez még nem minden. A Sweetgreen arra is akarja használni az új megoldást, hogy tanácsokat adjon a fogyasztóknak, melyik nap érdemes megenni egy bizonyos paradicsomot az időjárási adatok alapján. Ugyanis ha aznap, amikor leszedték a farmon a paradicsomot, párás volt-e a levegő, annak függvényében meg tudják mondani, hány nap múlva, melyik nap érdemes megenni, mert aznap a legédesebb.

Az ész is hiányzik a magyar mezőgazdaságból
Erősen forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségeivel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsmentismeretek hiányából adódóan gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak.