Magyarországot is elérik a szúnyogokkal terjedő betegségek

Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.

Az ázsiai tigrisszúnyogok és az egyiptomi csípőszúnyogok eddig is elég bajt okoztak az emberiségnek. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a leggyilkosabb állatfajták közé sorolta a szúnyogokat. Az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti mosquito) terjeszti a Zika-vírust, a sárgalázat, a mayaro-vírust, a chikungunya-lázat és a dengue-lázat. Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) terjeszti a Nyugat-nílusi vírust, a sárgalázat, a dengue-lázat, a chikungunya-lázat, a Zika-vírust, de hordoz fonalférgeket is. Most már nemcsak akkor találkozhatunk velük és csípésükkel, ha Afrikába vagy Dél-Amerikába megyünk vakációzni, hanem a mérsékeltebb égövben, a hozzánk közelebb eső országokban is. Akár hazánkkal szomszédos országban is.

A Zika-vírus 2015-ben szállta meg a világsajtó címlapsztorijait, amikor kiderült, hogy a vírus kisfejűséget okozott a fertőzött anyáktól születő csecsemőknél. A Zika-vírus belső vérzést és halált is okozhat. A dengue-láz kezelésére nincs gyógyszer, de a védőoltás nemrég vált elérhetővé Mexikóban, Brazíliában, a Fülöp-szigeteken és El Salvadorban. A gyorsuló városiasodás miatt nagy embertömegeket érint a betegség, már közel 100 országban terjed.

Évente hatszázezernél is több embert öl meg a malária - Pixabay

Az egyiptomi csípőszúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe, italospalackba és autógumiba is petéznek. Terjedésüket egyelőre nem sikerült megállítani permetezéssel. E szúnyogfajta már Portugáliában és Spanyolországban, Görögországban, Bulgáriában, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Olaszországban, sőt Romániában is megtalálható, és félő, hogy északabbra is át fog költözni, a melegebb hónapokban magyarországi területekre is.

Egymilliárd plusz

Jelenleg az emberiség közel fele – ha a 2018 májusi 7,6 milliárdos lélekszámot vesszük, akkor nagyjából 3,8 milliárd ember – él olyan területeken, ahol az egyiptomi csípőszúnyog él. A PLOS Neglected Tropical Diseases szaklapban megjelent kutatási eredmények szerint 2050-re a jelenleg érintett lakosságnál félmilliárddal több ember válhat veszélyeztetetté a szúnyogok által terjesztett betegségek által, ahogy a két szúnyogfajta egyre inkább képes lesz megélni északibb régiókban a klímaváltozás miatt. Az év bármelyik hónapjában lecsaphatnak rájuk a szúnyogok, mert kvázi helyi lakosokká válnak. 2080-ra egymilliárd embert érhetnek el az ominózus szúnyogok olyan régiókban, ahol jelenleg még nem telepedtek meg.

Klímaváltozás: pollenszezon januárban, malária az Alföldön
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. Hazánkban a legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik – derült ki a Magyar Tudomány szeptemberi számában megjelent írásból. A hőhullámok öt év alatt közvetlenül több mint 3800 ember halálához járultak hozzá Magyarországon.
A Florida Egyetem kutatásában a jövőbeli hőmérséklet-változási adatokat vetették össze a betegséget terjesztő szúnyogok eddigi napi csípési rátáival, ebből kalkulálták ki a veszélyeztetettek bővülő körét. Valószínűleg Európában lesz a legnagyobb a megbetegedések számának megugrása. Ezenkívül Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában is a szúnyogok számottevő terjeszkedésére lehet számítani, akárcsak Közép-Amerika, Kanada és Kelet-Afrika magasabb fekvésű hegyvidékein.

A nagyon meleg klíma – főleg Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában – nem megfelelő az ázsiai tigrisszúnyogoknak, de a mérsékelt övezet a melegedése miatt tökéletes lakhelyet biztosíthat majd nekik. Tavaly novemberben az USA állami kutatóintézetei által kiadott Negyedik Nemzeti Klíma Tanulmányban is megemlítették tudósok, hogy Észak-Amerikában várható a szúnyogcsípéssel terjedő betegségek előfordulásának legnagyobb növekedése. Egy májusban napvilágot látott elemzés szerint az USA területén 2004 óta megháromszorozódtak az atkák és szúnyogok által terjesztett betegségek az emberekben.

Terebélyesedő veszélyzóna

Évente egymillió ember hal meg a szúnyogok által terjesztett betegségektől. A világszerte előforduló megbetegedések közel 16,6 százaléka atkákkal és szúnyogokkal terjedő vírusokból, kórokozókból ered – állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). Rendszeres és módszeres permetezésekkel Dél- és Közép-Amerikában sikerült kiirtani az egyiptomi csípőszúnyogokat a ’70-es évekre elejére, de később a program állami finanszírozása megakadt, és a ’80-as évekre ismét ellepte e faj a kontinenst. Az Egyesült Államokban is azért nincs malária, mert az illetékes hatóságok permetezésekkel védekeztek a szúnyogok térnyerése ellen.

Szúnyog: az egyik leghalálosabb állatfaj
A WHO a szúnyogokat a „leghalálosabb állatok” közé sorolja.
  • Csak 2015-ben 438 000 ember halt meg malária miatt.
  • A dengue-láz előfordulása az emberekben az elmúlt 30 évben a harmincszorosára nőtt, vagyis minden évben duplázódott a megbetegedések száma.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo