Közös elemzést adott ki huszonnégy tudományos kutatóintézet és az ENSZ különböző szervezetei, melyben a klímaváltozás globális hatásait próbálják felbecsülni.
Kieső munkaórák
A tikkasztó nyári forróság csökkenti a kültérben dolgozó munkások – főleg a mezőgazdaságban és építőiparban tevékenykedők – termelékenységét. Minden évben több milliárd órányi munkaidő esik így ki a termelésből világszerte.
Csak 2017-ben 153 milliárd órányi munkaidő ment veszendőbe a hőség miatt. 2000-ben ez a fajta veszteség még csak 64 milliárd munkaóra volt. Indiában a legnépesebb a lakosságnak az a része, melynek termelékenységét és munkaképességét erősen visszafogja a kánikula.
Terméshozam, tápanyagtartalom
Közel harminc országban csökkent az élelmiszernövények terméshozama a hosszan tartó aszályok miatt.
A levegő növekvő szén-dioxid-tartalma pedig azt a nem várt hatást okozta, hogy csökken tőle egyes gabonák, tengeri ételek tápanyagtartalma (például cink, fehérje, vas).
Ha csökken az élelmünk tápanyagtartalma, annak leginkább az amúgy is alultáplált gyerekek és felnőttek látják kárát a szegény országokban, mert nem képesek a létszükségletet jelentő ásványi anyagokat beszerezni a táplálékukból.
Népvándorlás, klímamenekültek
2050-re a „hőguták előfordulása és az extrém időjárás a felismerhetetlenségig megváltoztatja a globális munkaerőt és és termelést” – fogalmaztak a The Lancet tudományos folyóirat szerkesztői a tanulmányhoz fűzött kommentárjukban.
Ezek elég súlyos szavak. Ugyan számokba nem bocsátkoznak a szakemberek arról, hány millió ember kényszerülhet elvándorlásra, de annyit leszögeznek „több város is lakhatatlanná válik, és a népvándorlás messze meghaladja azt a szintet, ami már most nyomást okoz világszerte”.
(The New York Times)