Kétszer gyorsabban melegszik az Északi-sark: végleg elolvad a jég

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

2018. december 30.

Klímablog

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Ügynökség (NOAA) 2006 óta készít éves jelentéseket az Északi-sark állapotáról, összegezve műszeres méréseit.

A műholdak nem hazudnak: egyre gyorsul a tengerszint-emelkedés

Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.

A 2018 decemberében megjelent legújabb, szám szerint tizenharmadik jelentés meglehetősen szomorú és vészjósló képet fest az Északi-sarkról. A jelentést a lengyelországi Katowicében megrendezett ENSZ klímacsúcson alkalmából adták ki, főbb megállapításai a következők:

Három évtized alatt elolvadt az Északi-sark legrégibb jégrétegeinek 95 százaléka.
A tengeri jégpáncél is kisebb területet fed le, mint a korábbi években. Mostani kiterjedése közel rekord-alacsony szinten van az elmúlt 12 évben kapott adatokhoz képest.
A tengerparti/szárazföldi jégtakaró állapotát a ’70-es évek óta mérik, s ez is folyamatosan csökken. Emiatt a helyi közösség szinte képtelenek vadászni és halászni.
A jégtakaró olvadását a melegedő légkör és a szintén melegedő tengervíz együtt okozza.
A sarkköri levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben (2014-2018) minden esztendőben újabb és újabb rekordokat döntött. 1900 óta nem volt ilyen meleg, amikor meteorológusok elkezdték mérni a hőmérsékletét.
2017 októbere és 2018 szeptembere között, ami a legutóbb vizsgált 12 hónapos ciklus, az Északi-sark átlagos hőmérséklete 1,7 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1981-2010-es időszak átlaga.
Az Északi-sark légköre kétszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.

Ránk is kihat

Az Északi-sark sorsa nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is. A melegedés hatásai messze nyúlóak, a mi régiónkat is érintik, hiszen a Föld ökoszisztémáiban és éghajlati viszonyaiban szinte minden mindennel összefügg.

A meleg levegő egyre messzebb jut el északon, míg a hideg levegő egyre távolabb vándorol a déli vidékekre. A változó „futóáramlatok” -melyek a felső légkörben áramlanak nagy sebességgel s több ezer kilométer hosszú és több száz kilométer széles levegőrétegek- hevesebb viharokat okoznak a szokásosnál. Ez volt az oka annak, hogy 2017-ben Európában erősebbek voltak a hideghullámok, hogy ugyanezen év őszén az Északi-sarkot elérte egy erős hőhullám, s hogy 2018-ban az USA keleti részére extrém tél köszöntött.

Úszó miniállamokba menekülnének a gazdagok

A vagyonos mogulok úszó mesterséges szigeteket terveznek, amelyek “vállalati diktatúraként” működnének. Olyan vonzóak lennének, hogy az emberek versenyeznének a helyért rajta és felárat fizetnének érte. De a projekt kezdeményezői eközben azt is állítják, hogy a középosztály szintén megengedheti majd magának, hogy beköltözzön.

A globális felmelegedés persze már évek óta egyre számtalan kedvezőtlen mellékhatást produkál: a szélsőséges időjárási jelenségek csökkentik a gazdasági termelékenységet, tönkre teszik a helyi közösségek lakhelyét, ellehetetlenítik a part-menti közösségek megélhetését (például a halállomány összeomlása miatt), a tengerekben egyre hosszabbak az algaburjánzás időszakai és egyre nagyobb területekre terjednek ki. Mindebben ludas a sarkkör légköri viszonyainak változása.

Végleg elolvad az Északi-sark jege

Tudósok most már egybehangzóan úgy vélekednek, hogy az északi-sarki jégtakaró nem fogja túlélni a klímaváltozást. Ez azért is kedvezőtlen fejlemény, mert a jég nélküli Északi-sark utat enged az olajkitermelésnek, amivel nőhet a fosszilis gazdaság légszennyezése. Ez afféle önmagát erősítő visszacsatolásként tovább gerjeszti a globális felmelegedést.

Tudósok nem látnak jeleket arra nézvést, hogy bármilyen kedvező fordulat állna be a sarkköri területek légköri viszonyaiban.

(Forrás: Yahoo, NOAA)

Felmelegedés és műanyagszennyezés

A mikroműanyag is egyre nagyobb mennyiségben van jelen a sarkköri vizekben, sőt a jégpáncélban is. Civilizációnk e szennyezése feltételezhetően a melegebb vízáramlatokkal kerül ilyen távolra a lakott területekről. A halak, a madarak és egyéb tengeri élőlények nagy mennyiségben eszik meg a széttöredezett műanyagdarabokat, melyeket eledelnek néznek.

Véleményvezér